Hortenzia, Gergő

Prágai dialógus

2007.04.19. 00:00

Programkereső

2008 a "Dialógus éve" lesz szerte Európában. Ennek a gondolatnak mintegy előfutáraként kezdte meg a Prágai Magyar Kulturális Központ a fiatal tehetségeket bemutató kamarakoncert-sorozatát. A sorozat első koncertjére április 12-én került sor a prágai Román Kulturális Intézettel való közös szervezésben.

A hangversenyen a fiatal román hegedűművész, Diana Jipa magyar partnere a Magyarországon már jól ismert ifjú zongoraművész, Fehér Ernő volt. A műsor Bartók Béla és George Enescu műveire épült de szerepeltek Liszt Ferenc és Ciprian Porumbescu darabjai is. A Magyar Kulturális Központ nagytermében mintegy hetven ember volt kíváncsi a két fiatal művész kamarakoncertjére.

A közönség fele a csehországi magyar és román kisebbség tagjaiból került ki, másik felét a hazai, cseh közönség alkotta. A két ifjú művész bár csak a koncert reggelén találkoztak, gyorsan megtalálta a közös hangot. A fiatal Diana Jipát elkísérte tanára, Verony Maier is. A három művésszel rövid beszélgetést folytatott az intézet igazgatóhelyettese.

- Verony, volt már valamilyen kapcsolata magyar intézettel?

- Másodjára játszom olyan koncerten, amelyet Magyar Kulturális Intézet szervezett, és ez a mostani is olyan jól sikerült, mint az előző. Legutóbb egy romániai diákoknak szervezett verseny kapcsán jutottam ki Londonba egy diákom révén, ahol a Londoni Magyar Kulturális Intézet látott vendégül minket és szervezett koncertet. Az ottani magyar és román intézet között igen jó a kapcsolat, ezért másnap a román intézetben is játszhattunk. Meg kell állapítanom, hogy a magyar intézetek kitűnő munkát végeznek. Visszatérve a prágai koncertre, az alatt a másfél nap alatt, amíg itt voltam, láttam, hogy a Magyar Kulturális Központ milyen nagyszámú érdeklődőt tud megnyerni a programjainak. Nagyon fontos, hogy a programok mögött nincs politika. Ma mindenki politizál, de talán a kultúra útja az, ami átsegít bennünket a politika okozta félreértések és szerencsétlen helyzetek szövevényén.

1c43da3d-2997-4de2-8979-72065a9166bf

- Diana, ez volt ez első koncert, amikor magyar zenésszel játszottál együtt?

- Igen, most játszottam először magyar művésszel, és Prágában is most jártam először. Csehországban már voltam, de Prágában és Magyarországon még nem jártam.

- Milyen volt Ernővel játszani?

- Nagyon kellemes volt, örülök, hogy lehetőségem nyílt rá. Ma reggel láttuk egymást először, de nagyon gyorsan megtaláltuk a közös hangot, és ez első közös próba után értettük egymást, nem volt többé probléma a kommunikációval. Bartók román táncai egy pillanat alatt megteremtették a közös nyelvet, és ha több időnk lett volna a próbára, még több darabot játszhattunk volna együtt.

- Hogy érzed, Ernő, jól sikerült a koncert?

- Igen, meg vagyok elégedve, szerintem jól sikerült. Én ezt már éreztem délelőtt is, amikor elkezdődtek a próbák. A kezdeti nehézségek után kellemes meglepetés volt mindkettőnk részére, hogy én is, és ők is próbáltuk a lehető legtöbbet kihozni magunkból. Amikor először eljátszottuk a darabot, akkor már tudtam, hogy Diana körülbelül mit szeretne. Nyilván, ha többet tudtunk volna próbálni, akkor még másra is lehetőség nyílt volna, de én elégedett vagyok a koncerttel, és magammal is, és ő is elégedett lehet a játékával.

- Gondolod, hogy ennek a munkának lehet folytatása?

- Mindenképpen folytatni kellene. Ha egy intézet meghív egy művészt, akkor nyilván a tehetséges szólisták közül választ, nem beszélve arról, hogy a két szólista számára igen gyümölcsöző kapcsolat alakulhat ki ebből a közös játékból.

- Biztos többször játszottál már román művészekkel.

- Nem, ez volt az első alkalom. De nagyon örülök, hogy ez ilyen jól sikerült, mert nem egyszerű a román-magyar kapcsolat. Köszönöm a lehetőséget.

- Mondanál még valamit a terveidről?

- Szeretném az idén befejezni a doktori iskolát. Megkaptam a Filharmónia ösztöndíját, úgyhogy jövőre is lesznek hangversenyeim. Nemsokára Rómába utazom, egy másik intézetbe. Szeptembertől pedig egy igazi státuszt kell keresnem.

- Sok sikert kívánok!