Olivér

A hét portréja: Edvard Grieg

2007.06.11. 00:00

Programkereső

Edvard Grieg halálának 100. évfordulójára emlékezünk a 2007-es évben. Grieg, akit a norvég nemzeti zeneszerzés megteremtőjeként tartunk számon, a klasszikus zene számos műfajában alkotott maradandót: legismertebbé talán Ibsen Peer Gynt-jéhez írott kísérőzenéje vált.
f34265ba-b1b2-47f7-ba83-d1cae9ac4a70

Skót származású norvég zeneszerző, 1843. június 15-én született Bergenben. Tehetségére korán felfigyeltek, 1858-tól Lipcsében folytatta tanulmányait. Mestere volt Moscheles, Hauptmann, Richter és Reinecke. 1863-ban Koppenhágába költözött. Itt hívta fel figyelmét a norvég népzenére Nordraak.

Stílusára az európai irányzatok közül a Liszt-féle újnémet iskola és a klasszicizáló brahmsi stílus egyenlő mértékben hatott. Érett korszakát visszafogott, érzékeny, lírai stílus jellemzi. 1871-ben, Oslóban Zenei Egyesületet alapított. 1880-ban, szülővárosában telepedett le, itt is halt meg 1907. szeptember 4-én.

Baráti kapcsolatban állt korának jelentős norvég íróival, költőivel, például Henrik Ibsennel. A Peer Gynt című drámához 1874-75-ben kísérőzenét komponált, a belőle készült két szvit (1888 és 1891) máig egyik legnépszerűbb kompozíciója. A versenymű irodalom szívesen játszott darabja a-moll zongoraversenye. Stílusának legjellegzetesebb képviselői lírai hangulatú zongoraművei (Lírai darabok) és dalai (közel 150). A norvég nemzeti kultúra megteremtésének legjelentősebb alkotója. Halálakor Björnson a legnagyobb norvég költőnek nevezte.