Olivér

Az igazi cél: a zene - Diplomakoncertek a Művészetek Palotájában

2007.06.12. 00:00

Programkereső

Szokatlan, de jóleső újdonsággal találkozhatunk a Művészetek Palotája programján: végzős zeneakadémisták adják itt diplomakoncertjüket. Az ország talán legjobb orgonáját adják a fiatalok, Sárosi Dániel és Soltész Petra keze alá, hogy ők életük eddigi legfontosabb koncertjével hálálhassák azt meg.

Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Egy egyetemi diploma megvédése általában szűk szakmai kör ügye. A vizsgázó számot ad tudásáról, az iskolában tanultakról, a vizsgabizottság pedig bírál, a hibákat keresi, az új gondolatokat, tudományos értékeket díjazza – és osztályoz. A megtanulhatók gyakorlati alkalmazásáról van szó. Ennyi volna egy művészeti diploma is?

Érezzük, hogy ez az összehasonlítás nem állja meg a helyét. A művészetnek ugyanis épp az a lényege, hogy van benne valami, ami nem megtanulható, ami több mint adottság, képesség, tehetség, szorgalom és tudás összessége: a művészi mondanivaló, az élményszerzés képessége. Egy olyan belső tartalom, amelynek a tehetség, a tudás csak eszköze, de nem helyettesítője.

A diploma a tanulmányok lezárását jelenti – de mit jelentenek maguk a tanulmányok? Természetesen rengeteg kézzel fogható tudást: zeneelméletet, stílusismeretet, technikát – a laikus számára ez lehet olyan egyszerű, mint a bachi mondás: a megfelelő hangot a megfelelő időben a megfelelő módon leütni. Ez az egyszerűség mégis van olyan bonyolult feladat, hogy 6-7 éves kortól 23-24 éves korig keményen dolgozik a muzsikus, hogy megközelítse azt, ami ezen az úton valójában elérhetetlen. Mert ha elérhető volna, összegezhetnénk a muzsikusságot úgy, mint egy klasszis sportoló és egy kiváló tudós elegyét. Minden tiszteletem a sportolóké és a tudósoké, ám ha ennyi volna a művészet, aligha hallgatnám meg. Mert a lényeg: a CSODA.

Lehet-e a csodát tanulni, tanítani? A válasz egyértelmű nem – és mégis ezt tesszük. Keressük az utat, igyekszünk megérteni, próbáljuk elemezni, hogy közelebb kerüljünk hozzá. Egy tanár életének csúcspontja, ha egy növendékében felfedezi a csoda szikráját. Óvatosan megpróbálja megismerni e csoda mibenlétét, lehántani róla, ami gátolja, eltakarja, megadni az eszközöket, amivel a csoda mozgásba jön, hozzátenni a tudást, amitől a csoda hatni kezd – életre segíteni a csodát. De megtanítani a csodát a hozzá való szikra nélkül – ez a lehetetlennél is lehetetlenebb vállalkozás. A mindennapi varázslás kézikönyvét még senkinek sem sikerült megírni. S a leendő muzsikus feladata mi? Sohasem elfelejteni a célt, bármilyen kanyargós és rögös az út, gyakorlatokon, etűdökön, tandarabokon keresztül, kilátástalan pillanatokon át megtalálni a végtelen távolsághoz vezető következő lépcsőt. Nem elég jó orgonistának–hegedűsnek–trombitásnak lenni. A jó technikust elismerő fejbólintással meggratuláljuk, aztán továbbmegyünk, hogy keressünk egy művészt. Mert az igazi cél a zene: az én csodámat Bach csodájával összeolvasztani, hogy olyan élmény szülessen belőle, amelyet senki más nem volna képes megadni, csakis én és Bach; Bach és én. A sorrend mindegy, mert a csodában már eggyé váltunk.

És mi a vizsgabizottság, a zsűri feladata? Hát, semmiképpen sem a hibák szánalmas strigulázása, vagy hogy megfelelő sorrendben rakja-e az ujjait a "vizsgázó"… Sőt, még a hibátlanság értékelése is kevés. Ezen a ponton már csak azt ítélheti meg: a játékos technikus-e, mester, aki elért pályája csúcsára vagy valódi művész, aki élete végéig tanulni – és varázsolni fog.

S mi az Ön feladata, kedves koncertlátogató? Jöjjön el, figyeljen, hogy a csoda megszületik-e, és adja át magát a varázslatnak! Ítélje meg, kiadná-e a varázslási bizonyítványt az ifjú előadónak! S ha így van, akkor egy másik csodát is átélhet: évszázadok távolságából maga Bach szól Önhöz, személyesen. Kell ennél több?

(2007. május 2. 19:00 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest); Soltész Petra (orgona) diplomahangversenye; Bach: c-moll passacaglia, BWV 582; Schumann: IV. kánon-etűd; Reubke: c-moll szonáta (94. zsoltár);
Daquin: XI. Noel en Recit en Traille; Guilmant: d-moll szonáta orgonára és zenekarra; km.: Pest Megye Szimfonikus Zenekara; vez.: Noseda Tibor; 2007. június 26 kedd 17:00 Művészetek Palotája - Üvegterem (Budapest); Nyírő Sebestyén (zongora) diplomakoncertje; Szőnyi Erzsébet: Színek - 8 szín zongorára; Moór Emánuel: Négy prelűd, op. 71; Mendelssohn: Karakterdarab, op. 7; h-moll prelúdium és fúga, op. 35; Bach: Ária különféle változatokkal (Klavierübung IV., Goldberg-variációk), BWV 988)