Gyöngyi

Tíz óra zene

2008.01.02. 00:00

Programkereső

A maratoni futók célja nyilvánvalóan nem a legenda újraélése, amennyiben a Kr. e. 490-ben a perzsák fölött aratott marathoni győzelem hírét futva Athénba vivő katona a hír átadása ("Győztünk!") után holtan rogyott össze. A negyvenkét kilométeres távot teljesítők sokkal inkább saját fizikai képességeiket kívánják legyőzni, hiszen az évezredek során "Marathon" az emberi teljesítőképesség próbájának szimbólumává vált.
a4292f13-badb-4d66-9338-79f096e2de35

A Kr. u. 21. század elején elszaporodó zenei maratonok is valami effélére vállalkoznak, hol az előadók, hol a közönség fizikai és szellemi állóképességét téve próbára. Nyugat-Európában és Amerikában rendeztek már maratont Beethoven, Brahms vagy Bach műveiből, és sokan emlékezhetnek a két évvel ezelőtti Budapesti Tavaszi Fesztiválra, amikor Mozart-maraton címmel a három Da Ponte-opera egyetlen napon, egymás után szólalt meg – mintegy tizenkét óra alatt. A Művészetek Palotája és a Budapesti Fesztiválzenekar új kezdeményezése ebbe a sorba illeszkedik. A tervek szerint évente egyszer, valamely hétvégi napon, kora délelőttől késő estig egyetlen szerző életművéből válogatnak az előadók. A Művészetek Palotájának maratonját első alkalommal Pjotr Iljics Csajkovszkij fogja lefutni február 2-án délelőtt tizenegytől este tízig.

Manapság, amikor a koncertélet meglehetősen szigorú szabályok között folytatja iparjellegű működését, s egy-egy elhúzódó hangverseny esetén a közönség jó néhány tagjának a zsebében bicskaként nyílik ki a ruhatárjegy, provokatív jellege van a nagyszabású koncertprodukcióknak. Pedig a modern értelemben vett hangversenyélet kezdetén – a 18. század végén, 19. század elején – megrendezett egy-egy szerzői est hossza nyilvánvalóan megfeküdné napjaink zenerajongóinak gyomrát (de legalábbis a hallójáratait).

1783. március 29-i levelében Mozart részletesen beszámol egyik hangversenyéről. Büszkén ír a zsúfolt házról, a császár jelenlétéről és a sikerről, majd felsorolja, hogy mi volt a koncert műsora. Elsőként elhangzott a Haffner-szimfónia nyitótétele, ezt egy hangversenyária követte, majd Mozart eljátszotta egyik új zongoraversenyét (C-dúr, K 415). Újabb hangversenyária után két tétel szólalt meg az egyik D-dúr szerenádból (K 369), majd újabb zongoraverseny következett a szerző szólójával (D-dúr, K 175). A Haffner-szimfónia utolsó tétele zárta a koncertet, de előtte elhangzott még két ária, valamint egy improvizált fúga és két variációsorozat Mozart előadásában. A koncert legalább két és fél, három óra hosszú lehetett.

Beethoven sem fukarkodott, amikor 1803. április 5-i szerzői estjének programját állította össze. Két szimfónia (az Első és a Második) mellett nemcsak egy teljes zongoraverseny (a Harmadik) szólalt meg, de a koncert második (harmadik? negyedik?) részében a nem sokkal korábban befejezett új oratórium, a Krisztus az olajfák hegyén is elhangzott. A hangverseny teljes időtartama megint csak nem lehet kevesebb két és fél, három óránál.

A mai zenei maratonokat persze korántsem a régi koncertgyakorlat felelevenítésének szándékával hozzák létre, sokkal inkább a zenei élmény töménységének gyönyörét kínálják a szervezők a közönségnek. Kovalik Balázs, a Mozart-maraton szellemi atyja szerint a cél, hogy "a néző, a hallgató éppúgy, mint az előadó abba a delíriumszerű tudatállapotba kerüljön, amibe a hosszútávfutó, aki átesik a holtponton. Legyen ez egyfajta repülés. Repülés Mozart világában." Alighanem a Csajkovszkij-maraton célja is ez, hogy túl az életmű rendkívül sokszínű és aprólékosan kidolgozott keresztmetszetének felmutatásán a több mint tízórányi zene átélése a hallgatóság zsigereibe égesse a „csajkovszkijság” lényegét.

És az efféle zsigeri kapcsolat kiépítésére aligha találunk tökéletesebb alanyt Csajkovszkijnál, több okból is. Egyrészt Csajkovszkij a klasszikus zene irodalmának legnépszerűbb zeneszerzői közé tartozik, egy-egy műve, tétele vagy dallama már-már slágerszámba megy, vagyis zenéje nem ismeretlen terep. Másrészt, a népszerűsége mögött nem művészetének olcsósága rejlik, s köztudott, hogy bármily érzelmesnek és ösztönösnek hat is a zenéje, ő volt a 19. század egyik legtudatosabb zeneszerzője. A szellem távolsága és a hatás közvetlensége az életművében nem választható el tehát egymástól. Ez az életmű ráadásul minden szempontból rendkívül gazdag: nagyszabású színpadi művektől és zenekari daraboktól kezdve zongora- és kamarazenén át a dalokig nincs olyan műfaj, amelyben Csajkovszkij ne próbálta volna ki magát, s amelynek történetében ne hagyta volna végérvényesen semmihez sem hasonlítható kézjegyét.

A Csajkovszkij-maraton művészeti vezetője, Fischer Iván úgy állította össze a február 2-i egész napos műsort, hogy abban lehetőleg szerepeljen a különböző műfajú és különböző népszerűségű művek valamennyi csoportjából egynéhány. Elhangzik majd három közismert szimfónia (a Negyedik, az Ötödik és a Hatodik), a Hegedűverseny és a Rómeo és Júlia nyitányfantázia, de olyan ritkaságokkal is találkozhatunk, mint a dalok, a kamaraművek vagy a magyarországi bemutatóként elhangzó kórusmű, az Aranyszájú Szent János liturgiája.

Csajkovszkij-rajongóknak a részvétel kötelező, ha pedig valaki esetleg még csak ismerkedik a 19. század második felének legjelentősebb orosz szerzőjével, az ne hagyja ki az alkalmat, hiszen jövőre már más zeneszerzővel futtatja a Művészetek Palotája a maratoni távot.

(2007. február 2. - Művészetek Palotája - Bartók Béla Hangversenyterem (Budapest) - Csajkovszkij-maraton
11:00-11:45 - 6. (h-moll, "Patetikus") szimfónia, op. 74; km.: Pannon Filharmonikusok, vez.: Hamar Zsolt
12:00-12:45 - Zongora- és hegedű–zongora-darabok; km.: Ivanyickaja Irina (zongora), Danyilova Galina (hegedű)
13:00-13:45 - Olasz capriccio, op. 45; Rómeó és Júlia - nyitányfantázia; km.: Magyar Telekom Szimfonikus Zenekar, vez.: Kovács János
14:00-14:45 - 1. (D-dúr) vonósnégyes, op. 11; km.: Bartók vonósnégyes
15:00-15:45 - D-dúr hegedűverseny, op. 35; Melankolikus szerenád, op. 26; km.: MÁV Szimfonikus Zenekar, Alekszander Markov (hegedű), vez.: Gál Tamás
16:00-16:45 - Aranyszájú Szent János liturgiája (magyarországi bemutató); km.: Schola Cantorum Budapestiensis, Szent Efrém Bizánci Férfikar, vez.: Bubnó Tamás
17:00-17:45 - 5. (e-moll) szimfónia, op. 64; km.: Óbudai Danubia Zenekar, vez.: Héja Domokos
18:00-18:45 - a-moll zongoratrió ("Egy nagy művész emlékére"), op. 50; km.: Jandó Jenő (zongora), Szenthelyi Miklós (hegedű), Faludi Judit (gordonka)
19:00-19:45 - Vonósszerenád, op. 48; Változatok egy rokokó témára, op. 33; km.: Budapesti Vonósok, Fenyő László (gordonka)
20:00-20:45 - Dalok és duettek; km.: Fokanov Anatolij (bariton), Cserna Ildikó (szoprán), Virág Emese (zongora)
21:00-21:45 - 4. (f-moll) szimfónia, op. 36; km.: Budapesti Fesztiválzenekar, vez.: Fischer Iván)