Orsolya

Átadták a Magyar Kultúra Követe díjakat

2008.01.21. 00:00

Programkereső

Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Magyar Kultúra Napján Eötvös Pétert, Esterházy Pétert, Kányádi Sándort, Julia Marton-Lefevre-t, Palya Beát és Schiff Andrást kérte fel a Magyar Kultúra Követe cím viselésére. Az eseményre a Magyar Tudományos Akadémián került sor.
7bf86280-074d-478a-8641-c2d13e698035

A pénzjutalommal nem járó cím azoknak a magyar, illetve külföldi magánszemélyeknek adományozható, akik munkásságukkal kiemelkedő érdemeket szereztek a magyar kultúra külföldi képviselete terén, tevékenységükkel, kezdeményezéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar kultúrát külföldön is megismerjék.

Az oklevelet, az emlékplakettet és a jelvényt idén – az átadás sorrendjében – Julia Marton-Lefevre, Palya Bea, Kányádi Sándor és Esterházy Péter kapta meg a minisztertől. Eötvös Péter és Schiff András elfoglaltságai miatt egy későbbi alkalommal veszi át a díjat.

Julia Marton-Lefevre magyar származású, nemzetközi hírű környezetvédelmi és tudományos szakdiplomata, jelenleg a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) vezérigazgatója. Korábban a University for Peace rektora, valamint az amerikai Rockefeller Alapítvány által létrehozott környezetvédelmi és tudományos program, a LEAD igazgatója volt. Köszönő beszédében kitért a magyar tudomány múltjára, hírére, a környezetvédelem fontosságára, és néhány személyes hangvételű mondatban arra, mennyit jelentettek neki a gyerekkori Operaházban töltött esték.

Palya Bea méltatásában a miniszter kiemelte, hogy az énekesnő szólólemezeivel, hazai és külföldi koncertjeivel a magyar népzenét és költészetet népszerűsíti. A díj átvételekor Palya Bea arról beszélt, hogy az énekes a lélek követe, aki hidakat ver emberek, népek, ember és isten közé. Meghatottan jegyezte meg, milyen örömmel tölti el, hogy azzal a Kányádi Sándorral együtt lehet a Magyar Kultúra Követe, akinek Vannak vidékek című versét hallgatta nemrég a világ másik végén, a thaiföldi éjszakában.

A díjátadás komoly ünnepélyességét Kányádi Sándor bölcs derűje oldotta. A szavak vándorköszörűse – ahogy magát a Kossuth- és Herder-díjas költő-műfordító nevezi – visszaemlékezett azokra az időkre, amikor száznál is több felolvasást „nyomott le”, s ez katolikus pap barátai szerint még miséből is sok, továbbá elmondta, hogy először nem akarta a címet elfogadni, mert a követség szerinte jobban illik egy nála „miniszteriálisabb” emberhez, például Esterházy Péterhez. A tárca vezetője Kányádiról szólva kiemelte, hogy a Kolozsváron élő, Európa-szerte elismert alkotó egyetemessége mellett jellegzetesen „közép-európai” költő is, aki ki tudja fejezni a régiónak azokat a sajátos életérzéseit, amelyek sem Nyugaton, sem Keleten nem tapasztalhatók.

Esterházy Pétert méltatva Hiller István a kitüntetések felsorolása mellett kitért arra, hogy az író-publicistát a posztmodern próza nemzetközileg ismert és elismert mestereként tartják számon, humora, játékossága, nyelvezetének, szemléletének különleges könnyedsége külön színfolt a magyar irodalomban. Az új Magyar Kulturális Követ – Kányádi után szabadon – otthon köszörül, és nem magát, hanem könyveit tartja követeknek.

Bár Magyar Kultúra Követeivel szemben a tehetségen kívül más elvárás nincs, 2007-ben az egyik első kitüntetett, Sebestyén Márta úgy fogalmazott, hogy a címet viselni felelősségteljes küldetés, hiszen mindig mindenhol Magyarországot képviselik, és produkcióikkal az ország névjegyét teszik le.