Eufrozina, Kende

Összegzés előtt

2008.05.05. 00:00

Programkereső

Öt évvel ezelőtt a vidéki szimfonikus zenekarok közül elsőként a Pannon Filharmonikusok indított budapesti bérletsorozatot. Azóta a törzsközönségük nemcsak Pécsett, hanem a fővárosban is kialakult, Hamar Zsolt kétéves szerződést kapott a Zürichi Operaháztól, 2010-ben, amikor a baranyai megyeszékhely Európa Kulturális Fővárosa lesz, átadják majd a pécsi hangversenytermet is. Ezekről az eredményekről és a jövőbeni tervekről beszélt Horváth Zsolt, a zenekar igazgatója.

Horváth Zsolt

Fidelio Súgó: Miért vált fontossá, hogy Budapesten is jelen legyen a zenekar?

Horváth Zsolt: A Pannon Filharmonikusok életét a megújulás első napjától alaposan felépített stratégia vezérli, s ennek a része volt a fővárosi megmérettetés. A budapesti, zenei kínálatban bővelkedő közönség véleménye azért volt fontos, mert tudnunk kellett, hogy az együttes megállja-e a helyét az igazi "piacon", Pécsett ugyanis nem volt és nincs is másik zenekar. Szerencsére nem vallottunk kudarcot, közönségünk 70 százaléka már törzsvásárló, és szinte kivétel nélkül teltház előtt játszunk. De a sorozatnak két másik oka is van. Egyrészt be akartunk kerülni a szakmai és a kulturális sajtó látószögébe. A másik ok az, hogy a gazdasági élet döntéshozói jórészt a fővárosban működnek, így a megfelelő szponzorációs bevétel eléréséhez szintén elengedhetetlen a budapesti jelenlét.

FS: Mit jelent ma a "vidéki zenekar" jelző?

HZS: A "vidéki" jelző természetesen fájó pont, de nem azért, mert nem vagyunk fővárosiak, és azok szeretnénk lenni, hanem mert Magyarország rendkívül Budapest-központú, az igazi, a döntésekben megvalósuló decentralizáció nem történik meg érdemben semmilyen területen. Csak bízni tudok abban, hogy a 2010-es Európa Kulturális Fővárosa projekt némiképp változtat ezen.

FS: Értékítéletet mondjon más, de pár év után mégis érdemes számvetést végezni: hol tart most a zenekar, s mi az elérendő cél?

HZS: Öt év alatt eljutottunk arra a szakmai és megbecsülési szintre, amelyet önerőnkből el tudtunk érni. A szakmai célunk természetesen az, hogy ezt a minőségi szintet megtartsuk, fejlesszük, növekedjen a bel- és külföldi fellépések száma, valamint a zenekar anyagi támogatása.

FS: Tényleg kilenc betöltetlen státusz van a PFZ-nél, ahogyan az együttes zeneigazgatója, vezető karmestere, Hamar Zsolt említette a bérletsorozatot indító budapesti sajtóbeszélgetésen? Miért nem mennek "le" Pécsre zenészek, miközben Budapesten állások szűnnek meg?

HZS: Kiemelkedő budapesti muzsikusok szerződnének a Pannon Filharmonikusokhoz, ám a "vidékiségnek" egy nagy hátránya biztosan van: a "központi", "nemzeti" intézmények, melyek érdemi finanszírozást kapnak, soha nem vidéken találhatók. A Pannon Filharmonikusok reálértékben ugyanannyi forrásból tartja fenn magát, mint öt évvel ezelőtt. Olyan egzisztenciális ajánlatot, hogy a fővárosi muzsikusok elköltözzenek az ország másik végébe, mi nem tudunk nyújtani.

FS: Nehezíti a munkát, hogy Hamar Zsolt Zürichben, a világ egyik legrangosabb operaházában kapott kétéves szerződést, vagy ez azért előnyökkel is jár?

HZS: Közvetlen előnnyel ez nem jár a zenekar számára, ám erkölcsi értelemben sokat számít. Hamar Zsolt nemzetközi szinten elismert karmester, s ez a tény az általa vezetett zenekarhoz is pozitív hozzáállást eredményez. Olyan kiemelt szólisták fogadják el felkérésünket, akik korábban a létezésünkről se tudtak, mert számukra a zeneigazgató személye is egyfajta referenciát jelent. Természetesen nehezíti a gyakorlati munkát, hogy Zsolt sokat dolgozik Zürichben, de megéri vállalni ezt a nehézséget.

FS: Önt mint a zenekar igazgatóját szakmai vagy anyagi gondok gyötrik inkább?

HZS: A szakmai feladatok jó kezekben vannak Hamar Zsoltnál, engem inkább azok az anyagi gondok gyötörnek, amelyek gátolják a szakmai feladatok beteljesülését. Például az, hogy előteremtsem a szerződtetni kívánt muzsikusok gázsiját, vagy hogy rangos művészeket hívhassunk meg.

FS: Az EKF művészeti tanácsadói testületének tagjaként milyen feladatai vannak?

HZS: A művészeti tanács 2008. április 30-ig kapta megbízatását, feladata pedig az, hogy kidolgozza a 2010-es év művészeti koncepcióját, meghatározza a stratégiát, elvi keretet, amely alapján a programok koncepcionális keretbe illeszthetők.

FS: Mi a zenekar szerepe a fölvezető években és a 2010-es esztendőben?

HZS: Meg kell ismerkednünk Pécs és a régió potenciális közönségével, s a koncertlátogatókban olyan minőségi igényt kell ébresztenünk, amelyre építhetnek aztán a 2010-re felépülő pécsi hangversenyterem majdani működtetői. Műsorpolitikánk meghatározása igazi stratégiai feladat, hiszen az EKF kiemelt évével esik egybe a pécsi zenekar alapításának 200. évfordulója. Összegzésre készülünk tehát, minden tekintetben.