Jolán

A hét portréja: Otto Klemperer

2008.05.13. 00:00

Programkereső

1946-ban a kultuszminisztérium Tóth Aladárt nevezte ki az Operaház élére, akinek első intézkedései közé tartozott a zenekar kibővítése. E mellett külföldi karmestert is szeretett volna szerződtetni, ezért tárgyalt Fritz Busch-sal, Bruno Walterrel, végül Otto Klempererrel sikerült megegyeznie - aki először 1947 októberében vendégszerepelt hazánkban -, és egészen az 1949/50-es szezon végéig szerződtetnie.
889456d3-f006-413b-a046-f133388b38a2

Otto Klemperer német karmester volt, aki 1885. május 14-én született Breslauban. Hegedülni és zongorázni tanult Frankfurt am Mainban a Hoch Konzervatóriumban, majd a Stern Konzervatóriumban Berlinben. Zeneszerzés tanára Pfitzner volt. 1905-ben debütált a német fővárosban Offenbach Orfeusz az alvilágban című művével. Röviddel ezután meglátogatta Gustav Mahlert Bécsben, akinek az ajánlása révén Klemperer a prágai Német Opera karmestere lett.

Három év múlva tért vissza Bécsbe, hogy segítsen a legutóbb készült Mahler-szimfóniák előadásában. 1910-től – ismét Mahler segítségével – a hamburgi Opera dirigenseként működött. 1913-ban Barmenben, 1914-16 között Strasbourgban, 1916-tól 1924-ig Cologne-ban, 1924-től 1927-ig pedig Wiesbadenben vezényelt. Közben többször megfordult Rómában, Barcelonában és az Egyesült Államokban.

1927-ben a berlini Kroll Operaház szerződtette. Itt új műveket is bemutatott: Schönberg, Hindemith és Janacek operáit. 1931-től a Berlini Állami Opera karmestere volt. Zsidó származása miatt egyre több támadás érte, így 1933-ban családjával együtt előbb Ausztriába, majd Svájcba menekült. 1935 és 1939 között Kaliforniában élt a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar vezetőjeként, de dolgozott a New York-i Filharmonikus, valamint a Philadelphiai Szimfonikus Zenekarral is.

A következő években munkáját agytumor, illetve az a baleset nehezítette meg, aminek következtében tolószékbe kényszerült. Európába visszatérve a Londoni Filharmonikusok és a Covent Garden Opera dirigenseként működött. 1973. július 6-án hunyt el Zürichben.