Friderika

Szerzők és jogaik

2008.05.20. 00:00

Programkereső

A Magyar Zenei Tanács közgyűlési határozatban foglalta össze a szerzői jogi törvény módosításával kapcsolatos észrevételeit. A május 16-i határozatot változatlan formában az alábbiakban közöljük.
9032293b-b729-470b-8413-662e1f230cb6

A negyven zenei szakmai szervezetet tömörítő szövetség, a Magyar Zenei Tanács Közgyűlése a leghatározottabban tiltakozik a szerzői jogi törvény módosításának jelenlegi tervezete ellen, mely a magyar alkotók és előadóművészek jogainak érvényesítését és gyakorlását indokolatlanul, átgondolatlanul, és – mind a jogosult művészek, mind a magyar kulturális élet szempontjából – kifejezetten káros irányban befolyásolná. Mivel a törvénymódosítás előkészítése, és "szakmai egyeztetése" a muzsikusok képviselőinek részvétele nélkül zajlott, véleményünknek csak ez úton tudunk hangot adni.

A módosítási javaslat – félrevezető módon – címében az európai uniós jogharmonizációra hivatkozik. Ennek alapján megszüntetné az ú.n. közös jogkezelés monopóliumát. Az EU szabályozása azonban ezt sehol nem követeli meg. A tagországok döntő többségében változatlanul fennáll az "egyetlen jogdíjbeszedő" gyakorlata, hiszen mindenhol tisztában vannak vele, hogy e tevékenység szabaddá válása áttekinthetetlen és ellenőrizhetetlen zűrzavarhoz, és végül a művészek kisemmizéséhez vezetne. A jelenlegi hazai szabályozás kiszámítható és ellenőrizhető rendszert biztosít a hazai és külföldi jogosultak és felhasználók számára. A törvényjavaslat viszont inkább Ukrajna, Oroszország és – a jogdíjak érvényesítése terén nemrégiben látványosan csődöt mondott – Törökország szabályozását tekinti követendő példának.

A tervezet lényegében frontális támadást indít az alkotókat, előadókat és más jogosultakat a szerzői jogi és az egyesülési törvény alapján képviselő közös jogkezelő szervezetek hatásos tevékenysége ellen. Teszi ezt akkor, amikor egyre nehezebb a szerzői jogok egyéni képviselete, ezért a fejlett világban mindenütt igyekeznek a jogosult alkotók érdekeinek érvényesülését a közös jogkezelés erősítésével is biztosítani. A tervezet ezzel szemben – a "mindent megoldó szabad verseny" álságos jelszavával – azoknak a felhasználóknak teremtene kedvező jogi hátteret, akik eddig is vitatták az általuk felhasznált kulturális tartalom után fizetendő jogdíjat.

Elfogadhatatlan, ahogy a tervezet a közös jogkezelő szervezetek kulturális, szociális szerepét is egy intézkedéssel ellehetetlenítené. A magyar művészeti, kulturális, művészetoktatási élet évente milliárdos nagyságrenddel gyarapodik a közös jogkezelő egyesületek több évtizedre visszatekintő ilyen tevékenységének köszönhetően. Ezt az összeget, ha kiesik a törvény módosítása miatt, aligha lehet költségvetési forrásokból pótolni.

Elfogadhatatlan az az álláspontot is, mely szerint a kulturális minisztérium a jövőben nem venne részt a közös jogkezeléssel kapcsolatos feladatok ellátásában, s ezzel a szellemi alkotó munkát az ipari, kereskedelmi tevékenység körébe utalná. A szerzői jog kulturális, művészeti jelentősége nem engedi meg azt, hogy – a jelentős gazdasági érdekérvényesítési erővel rendelkező felhasználók egyre erőteljesebb nyomása közepette – a jogosult művészek kormányzati támogatás hiányában vívják a magyar kultúra és a saját szellemi alkotásaik védelmében folytatott küzdelmüket.