Hedvig

Müpa-túra

2008.09.22. 00:00

Programkereső

A Kulturális Örökség Napjai alkalmából a Művészetek Palotájában is idegenvezetést tartottak. A kulisszák mögé ugyan nem tekinthettünk be, és sok meglepetéssel nem szolgáltak, de érdekes történetekkel és egy élménnyel teli vasárnapi séta emlékével minden jelenlévő gazdagodhatott.
24669801-5378-42fe-abc8-fdc76d391f48

Aki kicsivel a vezetés megkezdése előtt érkezett a Palotába, az egy másik palotában találhatta magát: a Cifra Palota programfolyama már javában hömpölygött. Mindenütt gyerekek nyüzsögtek: a fiúk papírsisakkal és -dárdával futkároztak, a lányoknak fátyolos koszorú dukált – némelyikük kezéből saját készítésű falevélcsokor kandikált ki. A zsúfolásig megtelt előtérben az Alma Zenekar szórakoztatta az érdeklődőket. A hangzavar nagy volt, ennek ellenére a mintegy 50 főnek sikerült együtt elindulnia az egyórás sétára.

A Müpa a környéken 12 telekkel rendelkező Trigránit Fejlesztési Részvénytársaság egyik területén épült úgynevezett Public Private Partnership formában, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a beruházó, a már említett Trigránit jóvoltából. Az épület rekord idő alatt készült el: 2002 márciusában volt az alapkőletétel, 2005 márciusában pedig már átadták azt. A generálkivitelező, az Arcadom Építőipari Zrt. és a tervező Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda számos tervezővel, szakági konzulenssel dolgozta ki az épület részletes terveit. A Müpához közel eső területeken már épültek luxuslakások, irodák, a jövőben pedig körforgalmat, kaszinóval kiegészült hotelt és egy multifunkcionális kiállítócsarnokot terveznek, hogy egy összefüggő Duna-sétány jöjjön létre, melynek neve Milleniumi Városközpont, s amely Európa új kulturális fellegvára lehet.

Zoboki Gábor, az épület 45 éves tervezője az Iparművészeti Egyetem kórusának karnagya is egyben. Ő esti-éjszakai épületként aposztrofálta művét, hiszen a Müpa akkor válik vonzóvá, amikor felkapcsolják a színes fényeket a kültéri falakon és a megvilágított belső terekből is világosság szűrődik ki.

A palotában nemcsak koncerteket, táncesteket, kiállításokat szerveznek, lehetőség van üzleti rendezvények, sajtótájékoztatók, szemináriumok szervezésére is. A programokat fél évre előre tervezik, a látogatóknak különleges választási, és előretervezési lehetőséget biztosítva.

 
ff4110a2-96fc-41e8-a0db-d5f00b533f28
 

A Nemzeti Hangversenyterem Bartók Béláról kapta a nevét. A terem befogadóképessége 1699 fő, amelyben a földszinti területet ölelő karként veszi körül a három erkélysor. A hangversenyterem 52 m hosszú, 25 m magas, és 23-25 m széles. A különleges akusztikáról a New York-i Artec cég gondoskodott Russell Johnson irányításával. A tavaly elhunyt akusztikai tervező építészeivel először a tökéletes csendet valósíttatta meg – amit, ha egyedül volt a teremben, az első emeleti oldalerkélyről hallgatott a legszívesebben – aztán fogott neki a különböző beállításoknak.

A terem akusztikája a 40 tonnás hangvető ernyő és az 58 zengőkamra segítségével állítható. A kamrák takarófelülete Jovánovics György munkáját dicsérik, aki azért sárgával, pirossal, kékkel, és ezek kevert árnyalataival vonta be plasztikáit, hogy a színekkel is a koncentrációt segítse. A terem térfogatát megnövelő kamrák mögött állítható magasságú bársonyfüggönyök vannak, amelyek további hangvariációs lehetőséget biztosítanak. A hangvető ernyő vasból készült, borítása fa, segítségével a hangerőt lehet szabályozni: szólókoncerteknél például csak a középső részét engedik le, zenekari esteken akár az egészet lejjebb hozzák. Ezen az ernyőn lámpák is vannak, amelyek többek között a zenészek kottáit világítják meg. A zenészek munkáját tovább segíti, hogy főpróbákon letakart nézőtéri székeknek játszhatnak: így olyan hangzást kísérletezhetnek ki, amely a közönséggel zsúfolt nézőtér akusztikájához igazodik. A terem faburkolata juharfából, a székek és a padló cseresznyefából készült.

 
fd7086cf-dddb-4ea0-9d47-92625ee67b9c
 

A terem éke a mintegy 7000 sípból álló orgona, amely Európa egyik legnagyobb orgonája. Legnagyobb sípja ónból készült, 10 m hosszú, 470 kg súlyú, legkisebb sípja pedig fából van, és mindössze 7 cm-es. A sípok ezrei 5 méter mélyen helyezkednek el a hangszer látható oldalához képest. 92 regiszter és 5 manuál áll az orgonisták rendelkezésére, amelyen az emberi hangtól a tenger morajlásáig szinte minden hangszín kikísérletezhető.

A klímaberendezés nagyon távol van a teremtől, csak a székek alatt érződő légmozgás az, ami jelenlétükre utal. A Nemzeti Hangversenyterem a doboz a dobozban elv mintájára épült, hiszen két fala van, amelyek között gumibakokon áll a terem maga, s a két fal között levegőrés segít csillapítani a külső zajokat, vagyis a hév és a közlekedés által keltett rezgéseket.

S hogy ki ül a színpadra néző sötét ablak mögött? Nos, a jobb oldaliban senki, mert azt nem használják, a bal oldaliban pedig maga az ügyelő foglal helyet. Itt vannak elhelyezve a hangbeállításhoz szükséges számítógépek és a vezérlő berendezések is.

A Művészetek Palotájában kezdetekkor 100, ma 160 ember dolgozik: karbantartók, szcenikusok, hangstúdiósok, marketingesek, rendezvényszervezők, pénzügyesek, az információs csoport tagjai, diszpécserek. A vendéglátást, a takarítást, a hosstess-i munkát külső cég látja el.

 
4946b71c-d229-4cbd-b689-d912a18b339b
 

A Fesztivál Színház 452 férőhelyes és 750 nm-es színpaddal rendelkezik. Fény és hangstúdiójuk még az Amerikából érkező társulatokat is ámulatba ejti, mobil színpadának pedig, amelynek szélessége 12 és 18 m között változtatható, csodájára járnak. A minden igényt kielégítő audio- és videotechnika ebben a teremben is – csakúgy mint a Nemzeti Hangversenyteremben – professzionális hang és képrögzítést tesz lehetővé. A színház nézőterét Ambrus Sándor szobrászművész diófa burkolata díszíti, amely egyúttal az akusztikai burkolat szerepét is betölti.

Az Üvegterem 13 m magas, benne a hosszú, függő lámpatestek állítható magasságban helyezkednek el. Ez a terem köti össze a hangversenytermet a Ludwig Múzeummal. A múzeumot a Németországban élő Ludwig házaspár alapította, az 1989-ben, a magyar államnak adományozott gyűjtemény segítségével, amely az alapításkor a budai Várban kapott helyet. A világon 11 Ludwig Múzeum létezik, amelyekben a II. világháború utáni képzőművészek alkotásait állítják ki. Ebben az esetben rejtett világítás, mozgatható falak, szórt fény és lassú szellőzés segíti a műélvezetet és a konzerválást.

Az egyórás sétába ennyi fért bele, de ha sikerül magunk köré csoportot szervezni, és előre leegyeztetni az időpontot az információs csoportnál, ezt az utat bárki megteheti az év szinte minden napján.