Bence

Mese felnőtteknek

2008.10.16. 00:00

Programkereső

Vetítővászon, előtte zenekar, karmester, mesélő. Útnak indulunk Kőrösi Csoma Sándor kétszáz éves lábnyomait követve. Szemző Tibor Csoma című, filmoperaként aposztrofált, de műfaját tekintve nem skatulyázható alkotása vezeti végig az úton a néző-hallgatót.

Bár a mű film formájában készült el először, a szerző elmondása szerint már az ihlető tibeti útra vitt 8 milliméteres kamerával készült felvételek forgatása közben körvonalazódott egy filmopera koncepciója. Ennek műfaji meghatározását segíti a "cinematographic concert" vagy az "opéra cinématique" körülírás.

Maga az alkotás Kőrösi Csoma Sándor, a "legkíváncsibb magyar" életének ismert motívumait, rendhagyó, Belső-Ázsiába és a lélek mélyére tett utazásának leírását is magába foglalja. Felépítését tekintve két vonal követhető végig a történeten. Az elsősorban Tibetben forgatott véletlenszerű, valamelyest útifilm jellegű jelenetek alatt hallható idézetek Csoma, és más, keleti gondolkodók írásaiból származnak. A kíséretként megszólaló zene kifejezetten meditatív hangulatot eredményez. Ezzel szemben áll a másik vonal, amelyet animációs képsorok alkotnak, a filmnél jóval élénkebb színvilágukkal is utalva a közben megszólaló, Csomáról szóló legendák mese mivoltára. A zene itt "saját világába" húzódik vissza, a főszerepet a szöveg, a mese veszi át. A történeteket Sári László írta meg, székely népmesék motívumait követve; finom humora kellemes kikapcsolódásra ad alkalmat a komolyabb mondanivalójú filmrészletek között, miközben olyan leheletnyi nosztalgikus érzést ébreszt a befogadóban, amelynek pontos mibenlétét nem lehet meghatározni.

8d40759c-bc32-40f0-9e38-d8b2f1285969

Míg e történetek egy narrátor hangján – a Művészetek Palotájában Törőcsik Mari közreműködésével – szólalnak meg, és elsődleges szerepük az információ átadása, addig a filmet kísérő idézetek és szövegek, melyek húsz különböző nyelven, anyanyelvi beszélők hangján hallhatóak, az adott nyelv zenei aspektusait, dallamát képviselve a zenei kísérethez tartoznak.

Az operafilm zenekara a vászon előtt helyezkedik el. Az, hogy a zene nem a film egyik hangsávján, hanem élőben szólal meg, olyan intenzív multimédiás élményt biztosít, amelyet otthon, négy fal között a legmodernebb házimozi rendszer sem tud visszaadni. A mindig változó előadás-közönség viszony pedig az adott alkalomtól függően alakítja a hallgató-néző belső tükörrendszereinek fényjátékát.

Ennek a háromnak – a mesének, a nyelvdallamnak és a zenének – köszönhetően az élmény, még ha áttételekkel is, de a Feszty-körképhez válik hasonlóvá. Ahogyan ott a dimenziók közti átmenet szinte láthatatlan, úgy itt sem lehet éles határokat vonni a film, a zene és a szöveg között. A képekbe integrált szöveg egyszerre zene is – a soknyelvűség az adott nyelvet értő hallgatónak ad csak információt, a nem-értők "csupán" a nyelv zenei vonásait ismerik meg – a zene nem csak háttéresemény, hanem a jelen lévő muzsikusoknak köszönhetően intenzív, mondhatni főszerepet kap a színpadon, míg az információt közvetítő narrátor személye visszavezet a vizuális élmény befogadásához.

A világpremiernek a Wroclawban rendezett Era New Horizons Filmfesztivál adott otthont a megnyitó estéjén 2008 júliusában. A wroclawi – vagy, hogy magyar nevén nevezzük, boroszlói – operaházban megrendezett előadás teltház előtt zajlott, a filmoperának nagy sikere volt. A lengyel előadásban a mesék és az egyébként magyar nyelvű kommentárok és idézetek fordításban hangzottak el, Krystyna Janda, a lengyelek kedvelt színésznőjének előadásában.

(2008. október 24. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Szemző Tibor–Sári László: Csoma (Opéra cinématique), km.: a Szemző Cinematic Music Company; Törőcsik Mari (mesélő)