Gyöngyi

Trio Lignum: 10+1

2008.10.19. 00:00

Programkereső

Amikor 1997-ben a Szombathelyi Bartók Fesztiválon közös koncertet adott a magyar kortárszenei élet három legjelentősebb fúvós játékosa, aligha gondolták, hogy rövid időn belül állandó zenei társulásként fogják folytatni pályájukat, mégpedig az első koncerten mindjárt kikristályosodott koncepció szellemében.
d772e36b-c86d-436d-b88a-0b5ae90a6bb5

Azóta eltelt tizenegy év, a Trio Lignum számos nagy sikerű koncertet adott – egyebek mellett korábbi Őszi Fesztiválokon is –, megjelent két lemeze, s úgy tűnik, nemcsak zenetörténészek és szakmabeliek, hanem a közönség számára is egyre vonzóbb, amikor kortárs darabok régi – sőt, nagyon régi – zenékkel párba állítva válnak megismerhetővé.

A Trio Lignum repertoárja elképesztően tág, a 12. századtól a 21. századig ível, ugyanakkor különös „lyuk” tátong benne. Éppen a hagyományos koncertéletet és hanglemezipart meghatározó „nagy” tradíció, a nagyjából 1750 és 1900 közötti időszak zenéi hiányoznak belőle (kivételek persze akadnak: például a ma is elhangzó Haydn-miniatűrök). A „jelző nélküli zene” tehát – ahogy a 20. század egyik legjelentősebb zenetörténésze, Hans Heinrich Eggebrecht nevezte –, amelyet a zenetörténeti gondolkodás megkülönböztet az őt megelőző és követő repertoároktól: a régi és új zenétől. E két jelző ebben az esetben persze elsősorban kirekesztő jellegű, mindarra vonatkozik, ami a „tulajdonképpeni” zenén kívül áll. És e jelzők jelentése is meglehetősen üres ebben a kontextusban, amennyiben a klasszikus-romantikus hagyomány dominanciája következtében ma a régi zene hat az újdonság erejével, történeti szempontból pedig – gondoljunk például a fél évszázada elhunyt Schönbergre – az „új” zene egy jelentős része is meglehetősen régi.

A Trio Lignum számára a zene nem történeti jelenség, s a régi zenéket sem historizáló szándékkal közelítik meg: a zene e három kivételes muzsikus számára az, ami pillanatnyilag szól; a zenetörténet nagy alakjai kortársainkká válnak, amint a zenéjük találkozik a mai hallgatóval. Guillaume de Machaut teológiai-filozófiai játéka „A végem a kezdetem…” című rondeau-ban például aligha vesztette aktualitását a keletkezése óta eltelt bő hatszáz év során. És Josquin des Prés elképesztően komplex proporciós kánonján sem lépett túl az idő: efféle struktúrákat átlátni és megalkotni a 21. század elején is komoly kihívás.

A trió tízéves születésnapjának megünneplése – a hazai koncertélet sajátosságai folytán, no és persze kollektív figyelmetlenségből – tavaly elmaradt. A Trio Lignum azonban nem öregedett sokat az elmúlt év során. Mai koncertjükön felidézik az együttes repertoárján szereplő legkedvesebb „öreg zöldeket”, válogatást adnak a 20. század második felének esztétikailag és mennyiségileg is rendkívül gazdag magyar filmzenei hagyományából [„Filmmúzeum”], s persze új darabokat is bemutatnak. Utóbbiakról, a koncert középső blokkjáról az alábbiakat írta Rozmán Lajos:

„Alkal-mi-dal – fogalmazhatnánk némileg „partinagyosan”, és ebből, mint minden szójátékból, bőven kibontható annyi többlet, amennyit egy szórólap elbír. Ha csak a két végénél fogjuk meg, már helyben vagyunk: ezek a darabok valóban frissek, ha nem is alkalmiak abban az értelemben, ahogy ez sajna gyakran elhangzik. Mert a másik vég, a „dal”, hitünk szerint örökre szól, bármilyen korból jöjjön is - ezek a nekünk oly kedves és nagyra tartott szerzők a 111 éves Lignum jubileumon már nem lesznek kortársak. Még egyszer mondom: dal, mert a Lignum-tagok olvasatában minden zenét a dalra fakadás még ma sem szűnő igénye hoz létre és szólaltat meg.

"…és egy kicsit benne vagyok ééén" énekli a sláger, vagyis benne vagyunk „mi”, ami annyit tesz, hogy az itt, és a „Filmmúzeumban” bemutatott darabok nemcsak a kölcsönös nagyrabecsülés, de a zenében (is) oly fontos barátság gyümölcsei: 2 in 1.

2008. október 19. 19:30 - Katona József Színház
Trio Lignum: 10+1
Tagjai: Klenyán Csaba (klarinét), Rozmán Lajos (klarinét), Lakatos György (fagott); km.: Ónodi Eszter, Földes Imre, Máté Gábor, Sáry László, Vidovszky László
„Lignum öreg zöldek” - G. Machaut: „A végem a kezdetem…”; J. Bull: In Nomine IV, J. des Prés: Proporciós kánon, W. A. Mozart: B-dúr divertimento KV.439/b/I.tétel, J. Haydn: Darabok zenélő órára
„Alkalmi ősbemutatók" - Jeney Zoltán: Wohin, Serei Zsolt: KLARO, Sári József: Troika, Sáry László: Szimfónia 4 tételben, Vidovszky László: Breaking News, Kondor Ádám: Bizarre Objects IV - Grand Recit
„Filmmúzeum” - Selmeczi György: Magunk mozija [Aranyember], Hollós Máté: Valse triste [Retúr], Vukán György: Valse [Ötödik pecsét], Petrovics Emil: Fanfan [Kölyök], Márta István: Trio 1-2 [Mobilfilm], Sáry László: Harangok az esti szélben [Nádler I.-portréfilm], Jeney Zoltán: Francia négyes [Szindbád])

 
0b4e7805-7123-4123-901d-2e8af204cb1e