Bence

Megszentelt várakozás

2008.12.14. 00:00

Programkereső

Ahogy Pilinszky János írta: "Advent: a várakozás megszentelése." "Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák percek kattogó, szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár."

Advent negyedik vasárnapján, három nappal szenteste előtt mivel is hangolódhatnánk rá tökéletesebben az ünnepre, mint orgonaszóval, gyermekhangokkal és öt évszázad legszebb, karácsony ihlette darabjaival. Míg az emberiség egyik legősibb és legnagyobb ünnepe – fogyasztói társadalmunknak köszönhetően – manapság elsősorban a csillogásról, az ajándékvásárlásról, vagyis a pénzről szól, addig kilépve a város zajos forgatagából, az anyagias világból, a zene segítségünkre lehet az igazi lelki felkészülésben, az adventi időszak visszafogottságának, komolyságának átélésében.

A keresztény kultúrkörben advent – a december 25-ét, Jézus születésének napját megelőző négy hét – jelenti az egyházi év kezdetét és annak legcsendesebb időszakát, mely a várakozás, a bűnbánat és a remény ideje. Eredete az 5. századra nyúlik vissza; kezdetben a keresztények csak egyetlen adventi vasárnapot ünnepeltek, majd a 7. században Nagy Szent Gergely pápa emelte fel a számot négyre, és végül 1570-ben V. Pius tette kötelezővé az adventi időszakot az egész egyházban. Jelképe az adventi koszorú, melyen a gyertyák a világosságot, a koszorú pedig azt a reményt jelképezi, hogy Jézus születése révén nem a sötétség és a halál, hanem a világosság és az élet győzedelmeskedik.

c3ab04ec-127f-424b-86c6-1906edd9b55d

Advent és karácsony táján mindig megszaporodnak az orgonakoncertek, hiszen a hangszer zömmel egyházi művekből álló irodalma bővelkedik az ünnepkörhöz kapcsolódó kompozíciókban. Kevesen tudják, hogy az orgonazene csak a 15. században lett az istentisztelet széles körben elfogadott része, és az azt követő évszázadok zeneszerzői már óriási repertoárral látták el az orgonistákat. Pálúr János, Párizs II. Nemzetközi Orgonaversenyének Nagydíjasa (Grand Prix de Paris), és a világhírű MR Gyermekkórus Bartók–Pásztory-díjas művészeti vezetője, Thész Gabriella különleges érzékkel válogatta össze az est programját, melynek rövidített változata délután a fiataloknak nyújt adventhez méltó kikapcsolódási lehetőséget.

J. S. Bach muzsikája nélkül persze nehéz lenne karácsonyi koncertet elképzelni, hiszen az orgona legnagyobb mestere képes talán legmélyebben megérinteni lelkünket, és a legerőteljesebben közvetíteni a Biblia üzenetét. A hangverseny első részében tehát Bach, a francia kortárs, Daquin, és az elődök, a kiváló olasz komponista, Palestrina, a német Praetorius, a cseh Jan Campanus-Vodnanský kompozícióból alkothatunk képet az európai egyházi zenéről, valamint meghallgathatjuk Gounod népszerű Bach-feldolgozását, az Ave Mariát.

Pálúr János, aki jelenleg a Zeneakadémia orgonatanára és a Fasori református templom orgonistája, már zenei pályája kezdetén a nagy múltú, de akkor hazánkban még kevéssé ismert francia orgonairodalom előadására specializálódott, így nem meglepő, hogy a koncert második felében a magyar zenén kívül francia zeneszerzők, Messiaen és Dupré darabjai szólalnak meg. A magyar zenét két Kodály-mű képviseli, hiszen amellett, hogy az MR Gyermekkórus repertoárja a gregoriántól egészen a kortárs zenéig terjed, különösen fontos feladatának tartja Kodály és Bartók művészetének ápolását. A rendkívül színesnek ígérkező hangverseny végén pedig a közönség is bekapcsolódhat az éneklésbe, hogy lélekben, a zenélés örömétől feltöltődve távozhasson a Művészetek Palotájából.

(2008. december 21. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Advent orgonával – Pálúr János és az MR Gyermekkórus karácsonyi koncertje, Daquin, Campanus-Vodnansky, Praetorius, Palestrina, Bach, Gounod, Messiaen, Kodály, Dupré, improvizációk az MR Gyermekkar és a közönség részvételével a Mennyből az angyal, a Dicsőség mennyben az Istennek, a Pásztorok, pásztorok, az Adeste fideles és az In dulci jubilo karácsonyi dallamokra, vez.: Thész Gabriella)