Cecília

Képzett társítások a Nemzetiben

2009.02.11. 00:00

Programkereső

Az AEGON Magyarország 2006-ban a Bárka Színházzal együttműködésben irodalmi-művészeti sorozatot indított Képzett társítások – AEGON-estek a Bárkában címmel. A sorozat az idei évadtól átköltözött a Nemzeti Színházba, így 2009. február 26-án a Duna-parti épületben látja vendégül Alföldi Róbert Lator László költőt, Orosz István képzőművészt és Bujtor Balázs hegedűművészt.

Lator László 1927. november 19-én született Tiszasásváron – ez akkor Csehszlovákia volt, ma Ukrajna. 1947-től tanult a Pázmány Péter Tudományegyetemen, Budapesten, Eötvös-kollégista volt, 1951-ben végzett magyar-német szakon. 1955-ig a körmendi gimnáziumban tanított, 1955-től az Európa Kiadó lektora, majd éveken át a főszerkesztője volt.

Versei először a Magyarok és a Válasz című folyóiratban jelennek meg. Első verseskötete, a Sárangyal csupán 1969-ben látott napvilágot, noha a könyv anyaga már körülbelül két évtizeddel korábban készen volt. Addig elsősorban fordított, remekművek sorát ismerhettük meg az ő érzékeny tolmácsolásában. Válogatott műfordításai 1968-ban jelentek meg Kalandok, szenvedélyek címmel. Számos antológiát szerkesztett.

Lator László kitűnő előadó, erről a rádióhallgatók és a tévénézők is sokszor meggyőződhettek, a Lyukasóra adásai mellett a legutóbb például a Nyugat című televíziós vetélkedő egy-egy adásában. Jelentős pedagógus és esszéista is. Miközben sziporkázó előadó, akit órákon át lehet hallgatni, a versei szűkszavúak. A költészetére jellemző ragaszkodása a kötött formákhoz.

Főbb díjai: József Attila-díj (1972), Radnóti-díj (1982), Déry Tibor-jutalom (1987), Kortárs-díj (1990), Artisjus Irodalmi Díj (1991), Füst Milán-jutalom (1992), a Soros Alapítvány Életműdíja (1993), a Soros Alapítvány Díja (1995), Kossuth-díj (1995), Nemes Nagy Ágnes-díj (2001), Rotary Irodalmi Díj (2008).

Orosz István a Magyar Iparművészeti Főiskolán diplomázott 1975-ben. Autonóm és alkalmazott grafikával (főleg plakátok és illusztrációk rajzolásával), illetve animációs filmek készítésével foglalkozik. Önálló grafikai lapjait gyakran archaizáló formai elemek, művészettörténeti utalások, stílusidézetek, illetve játékos önreflexiók rokonítják a posztmodern törekvésekkel. Szívesen kísérletezik a térbeli illúziókeltés megjelenítésére kifejlesztett perspektivikus ábrázolás túlzásaival, paradoxonjaival.

Munkáival rendszeresen részt vesz nemzetközi képzőművészeti tárlatokon, grafikai biennálékon és filmfesztiválokon. Mindkét hazai művészeti akadémia, valamint az Aliance Graphique Internationale (AGI) tagja. 1984-től használja az Utisz művésznevet is (jelentése: Senkise), amelyet előtte – szintén álnévként – Odüsszeusz használt a küklopsz elleni affér alkalmából, amely a szörny szemevilágába került. A jelképes, ironikus név értelmében Orosz művészete egyfajta támadás a szem ellenében.

Főbb díji: Balázs Béla-díj (1991), Munkácsy Mihály-díj (1993), az Oberhauseni Filmfesztivál díja (1987), a Brnoi Grafikai Biennálé aranyérme (1990), a Lahti Plakátbiennálé első díja (1991), a győri Mediawave fődíja (1991), a Varsói Plakátbiennálé díja (1994), European Creative Distinction Award (2000), a Miskolci Grafikai Biennálé díjai (2000, 2008), az Amerikai Illusztrátorok Társaságának aranyérme (2001), A Szolnoki Képzőművészeti Filmszemle fődíjai (2002 és 2004), a Magyar Grafikai Stúdiók Egyesületének Életmű Díja (2003), érdemes művész (2005), a kecskeméti Animációs Filmfesztivál fődíja (2005), Plakat Kunst Hof Ruettenscheid Prize (2007).

7af73bd2-23d6-427b-8273-58713a3c2b01

Bujtor Balázs 1975-ben született Budapesten. 1999-ben diplomázott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. Tanulmányai közben, 1995-ben csatlakozott a Danubia Szimfonikus Zenekarhoz, s ebben az évben alapította meg vonósnégyesét is, amellyel számos klasszikus és kortárs zenei hangversenyt adott. A Danubia Szimfonikus Zenekarban 1996 decemberétől 2007 augusztusáig hangversenymesterként dolgozott, sikeres koncerteken lépett fel itthon és külföldön, s lehetősége nyílt olyan karmesterekkel együtt játszani, mint Eötvös Péter és sir Neville Marriner.

2000 óta Élő Péterrel két nagyjátékfilmhez, valamint több kisjátékfilmhez komponált zenét. 2001 óta öt BMC-albumon szerepel közreműködőként. 2004-ben jelent meg a BMC kiadónál az a kortárs jazz CD, amelyen Alban Darche, Gadó Gábor és Sebatien Boisseau mellett Bujtor Balázs kvartettje, az RTQ String Quartet játszott. Ezt több hasonló felvétel követte, Bujtor Balázs hegedűlt többek között Fekete Kovács Kornéllal, Oláh Kálmánnal, Oláh Szabolccsal, Szakcsi Lakatos Bélával, Winand Gáborral.

2007 szeptembere óta a Pannon Filharmonikusok első hangversenymestere. 2008-ban Artisjus díjban részesült.

(2009. február 26. 19:00 Nemzeti Színház, Gobbi Hilda Színpad (Budapest) - Képzett társítások − AEGON estek a Nemzetiben; km.: Lator László (költő), Orosz István (képzőművész), Bujtor Balázs (hegedű); házigazda: Alföldi Róbert; sorozatszerk.: Eszéki Erzsébet)