Gyöngyi

A nagy szabadítás

2009.04.06. 00:00

Programkereső

Minden hangverseny ünnep. Sokunknak – számomra is – különösen az a Művészetek Palotájában, a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, amelynek ott lehettünk a megszületésénél. Valahogy úgy érzi az ember, hogy itt minden koncert magát az épületet is dicséri. De bárhol, ahol emberek gyűlnek össze, hogy élőben hallgassanak meg egy-egy zeneművet, a résztvevők ünnep részeseivé válnak: a közönség tapsolja a művészeket, együtt ünneplik a szerzőt, meg persze magát a művet, a muzsika csodáját.

Kecskés Mónika

Mindig más a főszereplő: hol a komponista vagy az előadó, esetleg a hangszer, hol pedig – jó koncertnek ez a sajátja – maga a zene misztériuma. Egy "hagyományos" húsvéti hangverseny azonban, főként, ha orgonaünnepnek hirdetik, teljesen más. Jóval több. Túlmutat a pillanaton, és magán a zenén is. Ilyenkor egész más kerül a középpontba – pontosabban valaki más, akire oda kell figyelnünk: a feltámadott Jézus.

Húsvétkor, ahogyan ezen a hétfői koncerten is Jézus Krisztus mindenkihez szól, legyen hívő keresztény vagy más vallású, netán istentagadó ember. Róla, a megváltás csodájáról és a halál feletti győzelemről, az örök életről beszélnek – közvetetten vagy közvetlenül – a Kecskés Mónika orgonaművész által választott darabok: Bach, Mendelssohn, Tournemire és Haydn művei. S hogy segítségükkel tudunk-e valóban Krisztusra "fülelni", döntően rajtunk múlik. A fő kérdés mindannyiunk számára ugyanaz: a koncerten meghalljuk-e, megértjük-e a nekünk küldött húsvéti üzenetet.

Kecskés Mónika személyében ezen az estén olyan művész szólaltatja meg az orgonát, aki a pesti ferences templom orgonistájaként, a szolgálati helyén a teljes húsvéti liturgiát évről-évre végig követi, sőt, annak több hetes előkészítésében is részt vesz, énekeket tanít be, vezényel. Ilyenkor a művész a nagyhét liturgikus énekeit és különleges szertartásait, imádságait nemcsak megérti, hanem szinte átéli a passiót. "A húsvét hétfői orgonaest egy lehetőség a számomra – vallja az orgonaművész –, hogy a közönségnek hallhatóvá tegyem a krisztusi megváltásba, a feltámadásba vetett hit örömét és bizonyosságát. Ez az este lehetőség arra is, hogy sokakat meggyőzzek: az élet lehet küzdelmes, igazságtalan vagy fájó, de mégis érdemes és nagyon jó élni."

A felhangzó kompozíciók kiválasztását persze nem kizárólag a húsvéti tematika határozta meg. Felix Mendelssohn-Bartholdy születésének és Joseph Haydn halálának kétszázadik évfordulója is közrejátszott a műsor összeállításában. No meg, ne felejtsük el, hogy ezen az "orgonaünnepen" nem csak a hangszerek királynője dicsőíti a Mindenhatót. Itt vannak a kiváló énekesek, Zádori Mária, Schöck Atala, Megyesi Zoltán és Kovács István, és két nagyszerű együttes, a méltán világhírűnek nevezhető nyíregyházi Cantemus Kórus Szabó Dénes karnagy vezetésével, valamint az Erdődy kamarazenekar (Szefcsik Zsolt hegedűművész és Rácz Márton karmester irányításával.

De kezdjük az elején: egy húsvéti orgonaünnep elképzelhetetlen Johann Sebastian Bach nélkül. G-dúr fantáziája akár egy jól sikerült stílusgyakorlat is lehetne, amellyel a zeneszerző a francia barokk ismeretéről és műveléséről ad számot: a darabban több párhuzam található más kortárs mesterek munkáival. Ám Kecskés Mónika számára jóval többet jelent, szerinte ez az orgonamű egyfajta credo, a keresztény hitvallás zenébe öntött szimbóluma. Számtalan zenei megoldás utal a húsvéti történetre. A darab középrészének második felében például a pedálszólam egészen a klaviatúra legalsó hangjáig süllyed, ezután pedig egy olyan hang következik, amely nem létezett sem a korabeli, sem a mai orgonákon. Lejátszhatatlan, tehát szimbolikus. Vagyis Krisztusnak olyan mélységig kellett leszállnia a poklokra, hogy megtörje a sátán hatalmát, amely az emberi dimenzióban nem létezik. Erre csak Jézus képes.

Az orgonaünnep következő két Bach-kompozíciója, a két húsvéti korál, a Christ ist erstanden és a Christ lag in Todesbanden közvetlenül kapcsolódik a húsvét protestáns liturgiájához. A másodikat igen ritkán játsszák, mint ahogy talán szintén kevésbé ismert a Charles Tournemire-darab, a Victimae paschali, amely az első Bach-korál gregorián megfelelője. Tournemire-ről (1870–1939) érdemes megjegyezni, hogy nagy csodálója volt Bach művészetének, remekül improvizált, és a párizsi St. Clotilde-templom orgonista székében César Franckot követte. Különös érdeklődést tanúsított a gregorián énekek iránt, ez a vonzalom hatotta át legtöbb szerzeményét.

Mendelssohn f-moll szonátája nemcsak az évforduló alkalmából került a műsorba, hanem a szonáta korál-mottója miatt: Was mein Gott will, das g'scheh allzeit (Mit Isten akar énvelem, az lesz a legjobb nékem). Az Istennek való engedelmesség a keresztény ember egyik alapvető tulajdonsága. Ahogyan Jézus az Atya akaratára a kereszthalált is vállalta. Akár hívők vagyunk, akár nem, akár keresztény hagyományok szerint ünnepeljük a húsvétot, akár nem, a halál pillanatában mindenki szeretne reménykedni a feltámadásban. "Ha az ördög, halál, bűnök vádolnak engem,/És halálos ágyam küzdőtérré válik, Te segíts, hogy Benned bízó hitem győzedelmeskedjen,/És elérjem kívánt, boldog végem!". Az eredetileg a vízkereszt harmadik vasárnapjára írt kantáta szövegeként ismert korál így kapcsolódik a feltámadás, a húsvét gondolatához.

A koncertet záró darab, Joseph Haydn legendás Nagy orgonamiséje, noha nem játsszák túl gyakran, éppen a terem orgonájának egyik avató hangversenyén már elhangzott a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem falai között. Kecskés Mónika szerint leginkább a mű életigenlése az, amely joggal rímel a húsvét mondanivalójára.

Ha az életre igent mondunk, valójában Krisztusra mondunk igent. "Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek" – jegyezte le János apostol Jézus szavait. Ez a legnagyobb keresztény ünnep fő üzenete. Azt jelenti egy mai embernek is, aki sok mindenben talán különbözik a régi korokban élőktől, hogy Isten teljes, végérvényes és elvehetetlen szabadságot ajándékoz neki. Ilyen isteni szabadságot és tökéletességet sugároz például Bach muzsikája.

Csak az az ember fogja átélni húsvétkor nagypéntek és a Golgota tragédiáját, a feltámadás és a megváltás csodáját, aki hajlandó saját életének a szempontjából átgondolni mindazt, ami Jézussal történt, és megérti, hogy valóban miatta is, helyette és érte is jött közénk Krisztus. Átéli a nagy szabadítást. A húsvét nem csupán egy fontos egyháztörténeti esemény, amit ünnepelhetünk otthonokban, templomokban vagy hangversenytermekben, hanem életünk megújulásának a záloga. És ezt sugározzák elhangzó zeneművek is.

(2009. április 13. hétfő 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Húsvéti orgonaünnep Kecskés Mónikával - Bach: G-dúr fantázia, BWV 572; Christ ist erstanden, BWV 627; Christ lag in Todesbanden, BWV 718, Mendelssohn: f-moll szonáta, op. 65, Nr. 1, Tournemire: Victimae paschali, Haydn: Nagy orgonamise, Hob. XXII:4, km.: Kecskés Mónika (orgona), Zádori Mária, Schöck Atala, Megyesi Zoltán, Kovács István (ének), Nyíregyházi Cantemus Kórus (karig.: Szabó Dénes), Erdődy Kamarazenekar, vez.: Rácz Márton)