Huba

A hét portréja: Ignaz Bösendorfer

2009.04.14. 00:00

Programkereső

Az 1820-as években Liszt Ferenc Európa-szerte hangversenyezett, és a meglévő zongoramárkák nem bizonyultak elég ellenállónak szenvedélyes játékával szemben. Barátai tanácsára kipróbált egy Bösendorfert, amely tökéletesen simult keze alá. Ezzel a Bösendorfer hangversenyzongora egycsapásra elindult a hírnév útján.
c2f2874b-367a-4870-bcb7-d24533a6f6ce

Ignaz Bösendorfer 1794-ben született Bécsben. Édesapja, Jakob Bösendorfer asztalosmester volt. Ignaz tizenkilenc éves korában beállt tanulónak Josef Brodmann bécsi orgona- és zongoraépítő mesterhez. Tanulóéveiről keveset tudunk, 1828 a következő fontos dátum életében. Ebben az esztendőben folyamodott kereskedelmi engedélyért, miután átvette tanára, Brodmann műhelyét, és saját maga kezdett zongorát gyártani.

1830-ban Ignaz Bösendorfernek az osztrák császár a „Császári és Királyi Udvari Zongorakészítő” címet adományozta. Ezután számos aranyérmet és első díjat nyert remekeivel.

Zongorái népszerűsége és egyben a kereslet irántuk is növekedett. Ignaz Bösendorfer fontolóra vette egy új gyár építését, de sajnos már nem érhette meg ennek megnyitását. 1859. április 14-én, azaz 150 éve, hogy elhunyt. Fia, Ludwig vette át a gyár irányítását.

Az ekkor huszonnégy esztendős Ludwig Bösendorfer örökül kapta édesapjától a hangversenyzongora készítésének titkát. A tehetséges zenész rendkívül jó hallással rendelkezett, és a zongorán olyan változtatásokat javasolt, ami hamarosan azt eredményezte, hogy a Bösendorfer márka egyet jelentett a tökéletes zenei hangzással.

1860-ban a gyár átköltözött Új-Bécsbe (ma Bécsújhely). Ez az épület egy 200 fős hangversenytermmel is rendelkezett. Hamarosan ez a gyár is kicsinek bizonyult, ekkor költöztek a Graf-Starhemberg-Gasse 14-be, Bécs negyedik kerületébe. 1870-ben az irodák és a bemutatóterem beköltözött a belvárosba, a Liechtenstein-palotába. Az épületben egy lovasiskola is volt, melyről kiderült, hogy akusztikája kiváló. Ludwig Bösendorfernek sikerült rávennie Liechtenstein herceget, hogy alakítsa át hangversenycsarnokká. Miután az átalakítás véget ért, Hans von Bülow adta az avató hangversenyt a koncertteremben 1872-ben. Ez a rendkívüli adottságokkal rendelkező terem az ezt követő negyven évben a leglátogatottabb zenei helyszínné vált. Több mint 4500 koncertet tartottak itt, olyan előadókkal, mint Anton Rubinstein, Liszt Ferenc, Johannes Brahms, Dohnányi Ernő, Bartók Béla, Edvard Grieg, Richard Strauss.

A 19. század végefelé Bösendorfer hangversenyzongorát építettek a császári család tagjainak is, például Erzsébet császárnénak, Eugenie francia császárnénak, továbbá a japán császárnak és az orosz cárnak is.

Ludwig Bösendorfernek nem volt leszármazottja, így az üzletet barátjának, Carl Hutterstrassernek adta el 1909-ben. A gyár 1913-ban újból költözött, ezúttal a külterületre, a Musikverein épületébe. Ludwig Bösendorfer 1919-ben halt meg. Hutterstrasser társai 1931-ben fiai, Alexander és Wolfgang lettek.

1966-ban a Bösendorfer cég új tulajdonosa az amerikai Kimball International Inc. Cég elnöke, Arnold F. Habig lett. Róla nevezték el a Habig Csarnokot a Bösendorfer székhelyén. 2002 óta e neves cég tulajdonosa a BAWAG P. S. K. bankcsoport. Ma körülbelül évente 450 zongora épül, ennek 90 %-át exportálják. Nemrég nyílt meg a Bösendorfer Hall Bécs 4. kerületében, mely igen népszerű koncerthelyszín.