Gyöngyi

A hét portréja: Végh Sándor

2009.05.11. 00:00

Programkereső

Hubay Jenőnél hegedűt, Kodály Zoltánnál zeneszerzést tanulni már önmagában is sokatmondó teljesítmény. Ha hozzátesszük, hogy szólóhegedűsi karrierjét egy Richard Strauss vezényelte koncerten kezdte, nos, már kezdjük sejteni a pálya ívét, amit Végh Sándor karrierje leírt.

Végh Sándor, fotó: Fejér Gábor

Magyar hegedűművész, aki 1912. május 17-én született Kolozsváron. Hat évesen kezdett zongorázni. 1924-től a budapesti Zeneakadémián Hubay Jenőnél hegedűt, Kodály Zoltánnál zeneszerzést tanult. Pályáján szólóhegedűsként indult el, 1927-ben Richard Strauss vezénylete alatt adott koncertet. Ebben az évben Hubay- és Reményi-díjat nyert. 1930-ban diplomázott, majd megalapította a Magyar Triót Krauss Ilonkával és Vencze Lászlóval.

Alapító tagja volt a Magyar Vonósnégyesnek is 1935-ben mint második hegedűs, az első hegedűs Székely Zoltán mellett. Ők mutatták be 1936-ban Bartók Béla V. vonósnégyesét. Az együttesből kilépve 1940-ben életre hívta a saját kvartettjét, a Végh Vonósnégyest. Ugyanekkor a Liszt Ferenc Zeneakadémia tanára is lett.

1946-ban a vonósnégyessel együtt elhagyta Magyarországot. Szólókarrierjét tovább építette. 1952-ben barátságot kötött Pablo Casals-szal, akivel sokat léptek fel együtt a következő években. 1953-63-ig Baselben, 1954-62-ig Breigauban, 1962-69 között Düsseldorfban, valamint 1971-97-ig a salzburgi Mozarteumban tanított. Eközben vezényelni kezdett: kamarazenekart alapított és vezetett, és a Marlboro Fesztiválzenekar karmestere volt 1974-77-ig. 1979-től a salzburgi Camerata Academia dirigenseként működött. Hosszú betegség után 1997. január 7-én hunyt el Feilassingban.