Ábrahám

Érdemesek és kiválók az ünnepen

2010.03.13. 18:46

Programkereső

Március 15-e, a nemzeti ünnep alkalmából Kiváló- és Érdemes Művész Díjakat, valamint a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja Díjat adott át Molnár Csaba kancelláriaminiszter, a Művészeti Díj Bizottság elnöke és Hiller István oktatási és kulturális miniszter szombaton Budapesten.

A Magyar Köztársaság Kormánya március 15-e, a nemzeti ünnep alkalmából Magyar Köztársaság Kiváló Művésze Díjat adományoz

Bodnár Erika Jászai Mari-díjas színművésznek, Érdemes Művésznek, A Katona József Színház egyik emblematikus figurája, aki négy évtizede alázattal és magas művészi igénnyel alakítja szerepeit. Érzékeny, könnyen sebezhető lányalakok, finom intellektusú, fanyar-okos asszonyok egész sorát alakította pályája során.  

Fokanov Anatolij operaénekesnek, Érdemes Művésznek, Tanulmányait a Novoszibirszki Állami Zeneművészeti Főiskolán végezte, diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola honosította. 1992 óta a Magyar Állami Operaház magánénekese. A XIX. századi olasz operák bariton szerepeinek avatott tolmácsolója.  

Tímár Éva Jászai Mari-díjas színművésznek, Érdemes Művésznek, Az ország jelentősebb színházai után a Budapesti Kamaraszínház tagja 1991 óta. Művészi munkája mellett előbb a Színházművészeti Szövetség Választmányának, majd a Magyar Színészkamara Elnökségének tagja. A jövő színházi nemzedékét oktatja a Shakespeare Akadémián. Magával ragadó drámai egyénisége, kifinomult humorérzéke feledhetetlen perceket szerez a nézőknek.  

Zsuráfszky Zoltán Harangozó Gyula-díjas koreográfusnak, Érdemes Művésznek A magyar táncművészet emblematikus alakja, az autentikus néptánc egyik legjobb hazai ismerője. A Magyar Állami Népi Együttes tánckarvezetői posztja mellett 1984-től a Kodály Kamara Együttes művészeti vezetőjeként kiterjedt táncpedagógiai munkát végez. Számos táncgyűjtést szervezett, gyűjtései anyagát az MTA Táncosztályának archívuma őrzi. Hatalmas tudását, tapasztalatát az elmúlt harminc évben színpadra állított számtalan koreográfiában, táncjátékban és néptánc műsorban gyümölcsöztette.  

A Magyar Köztársaság Kormánya március 15-e, a nemzeti ünnep alkalmából Magyar Köztársaság Érdemes Művésze Díjat adományoz  

Bándi János operaénekesnek

Szép tenorhangjával, szerepformáló készségével 1981 óta nélkülözhetetlen közreműködője az Operaház előadásainak. A világ operairodalmának legszebb és legnehezebb szerepeit élvezhettük már előadásában. Egyik kiemelkedő szerepe Verdi Otellója, amellyel Budapesten kívül sok európai városban is nagy sikert aratott.  

Beregi Péter színművésznek

A magyar színjátszás és kabaré meghatározó alakja, aki 47 éve az igényes szórakoztatás jegyében szolgálja a kultúrát és művelődést. Színészi pályafutásából elég csak a Mikroszkóp Színpadról ismert kiváló kabarészerepeire utalnunk, hogy rögtön fölidézzük magunkban jellegzetes orgánumát, stílusát. Számtalan filmsorozat főszerepét szinkronizálta és rendszeresen szerepelt televíziós sorozatokban is. Önálló műsorával egy új tévés műfajt honosított meg.  

Csuja Imre Jászai Mari-díjas színművésznek

Lényével a közönség egy csapásra azonosul, legyen szó komikus vagy tragikus karakterről. Érett jellemábrázolása, életismerete minden műfajban eredeti alakításokat hoz. Gazdag eszköztárát az utóbbi években sikeres filmek sora örökítette meg, a színházban pedig igen eltérő hangú művekben, fő- és karakterszerepekben egyaránt jelentős alakítást nyújt.  

Erdei Péter Liszt Ferenc-díjas karmesternek

A hazai kóruskultúra kimagasló művelője, a Kodály-módszer egyik legrangosabb kutatója, terjesztője és tolmácsolója. Kodály Zoltánnéval együttműködve hozta létre a kecskeméti Kodály Intézetet, amelynek 34 éven át igazgatója volt. Nevéhez fűződik a nyári nemzetközi Kodály-szemináriumok megszervezése, a Kodály-fesztiválok hagyományának megteremtése, e rendezvények világhírűvé válásában kiemelkedő szerepe volt.  

Fekete Ernő Jászai Mari-díjas színművésznek

Biztos stílusérzékkel, nagy játékintelligenciával megoldott nehéz karakterfigurákkal bizonyította sokoldalúságát a Katona József Színházban. Okosság és hitelesség jellemzi alakításait. Tehetségét nem aprózza el, hanem a népszerűséget, sikert nehezebben hozó színházi munkára összpontosít.  

Haász István Munkácsy Mihály-díjas festő- és grafikusművésznek

A magyar geometrikus művészet kiemelkedő alakja. Művészete egyaránt kapcsolódik a hazai és az európai konstruktív hagyományokhoz. Mintegy 35 éves pályafutása több sikeres, következetesen egymásba épülő alkotói korszakot foglal magában, melyek nagyszámú kiállításai révén saját rangot és hangot képviselnek a kortárs nemzetközi konkrét művészetben.  

Halasi Imre Jászai Mari-díjas rendezőnek

Tizenkilenc éves színházvezetői múltja mellett 35 éves színházi pályáján több mint száz színházi előadást rendezett, jelentős szakmai és közönségsikerek mellett - a zenés színházi műfajban pedig több eredeti magyar musical és rockopera megszületésében vett részt. Vezetése idején került sor a budapesti Operettszínház teljes rekonstrukciójára magas minőségi színvonalon, és jelentős megtakarítással. Ma a miskolci Nemzeti Színház művészi munkája és elismertsége erősödik általa.  

Korcsmáros György Jászai Mari-díjas színművésznek, rendezőnek

Számos színpadi mű és adaptáció, televíziós sorozat szerzője. Különböző posztokon összesen 22 éven át dolgozott színházi vezetőként, rendezőként. Játszott klasszikus drámát, vígjátékot, modern bulvárdarabot. Rendezett musicalt, operát, operettet. Volt a Rock Színház főrendezője, a Szegedi Nemzeti Színház prózai tagozatvezetője, a Győri Nemzeti Színház igazgatója, a Vidéki Színházigazgatók Egyesületének elnöke.  

László Attila Liszt Ferenc-díjas zeneszerzőnek, gitárművésznek

1975 óta a hazai jazz meghatározó alakja. Évekig stúdiózenészként dolgozott a Magyar Rádióban, a Stúdió 11-ben. 1992-ben alapította saját zenekarát, a László Attila Band-et, amely eddig négy lemezt jelentetett meg. Zeneszerzőként, hangszerelőként és zenészként 14 éve dolgozik Horváth Charlie-val, és a 90-es évek elején megjelent Cserháti Zsuzsa lemezek zenei anyagainak elkészítésében is meghatározó szerepet vállalt. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem jazz tanszakának docense és big bandjének vezetője.  

Lorán Lenke Jászai Mari-díjas színművésznek

A hatodik évtizede színpadon lévő komikát temperamentumos játéka, a humor művészi kelléktárának tehetséges és sikeres alkalmazása révén a magyar színpadi és filmes vígjáték emblematikus figurájaként ismerjük és szeretjük. A kirobbanó életkedvű, erőteljes színészi eszközökkel élő művésznőt mára már legendássá vált magyar filmekben láthattuk, de gyakran találkozhatunk vele a televíziós szórakoztató műsorok, kabarék egyik meghatározó szereplőjeként is.  

Sümegi Eszter operaénekesnek

Hosszú évek tanulása és magánének tanári munkája után 1992-ben debütált Győrben, majd ugyanebben az évben Philadelphiában megnyerte a IV. Nemzetközi Pavarotti Énekversenyt. 1993 óta a Magyar Állami Operaház magánénekese és a világ számos opera színpadán szívesen látott nagysikerű vendégművész.  

Szervét Tibor Jászai Mari-díjas színművésznek

Megbízhatóságot sugárzó erő és humor - talán ezek teszik képessé arra, hogy egymástól nagyon távol eső jellemeket formáljon meg. Budapest a Cyrano címszerepében fedezte fel magának, ebből rövidesen vígszínházi szerződés, majd Radnóti színházi vendégjáték született. Pirandello IV. Henrikjéért 2005-ben a Pécsi Országos Színházi Találkozó legjobb férfi alakításával, illetve a Színikritikusok Díjával jutalmazták. Sokszínű tehetségének bizonyítéka két rendezése is.  

Szikora Tamás Munkácsy Mihály-díjas festőművésznek

A mai magyar festészet kiemelkedő alakja. 1994-ben talált rá művészetének fő motívumára, a dobozra. Fából, hungarocellből épített installációkat, melyeket kezdetben komor, később kivilágosodó színvilág határozott meg. Nagy méretű, többrészes középkori és barokk oltárokra, ikonfalakra asszociáló művei a faalapra helyezett, plasztikus dobozformák és az illuzionisztikus térfestés együttes alkalmazásából születettek.  

Thész Gabriella Liszt Ferenc-díjas karnagynak

Zenei tevékenységét kezdettől fogva a tanítás és a kórusvezetés együttesen jellemzi. Több külföldi egyetem zenetanárképző munkájában is részt vett. A Magyar Rádió Gyermekkórusának tanáraként és karnagyaként, majd 1995-től vezető karnagyaként rendszeresen ad koncertet hazai és külföldi fesztiválokon. Munkásságának legkiemelkedőbb része kortárs magyar és külföldi szerzők új műveinek betanítása és bemutatása itthon és külföldön egyaránt.  

Türk Péter képzőművésznek

A hatvanas évektől jelen van a képzőművészet élvonalában, igen magas kvalitású alkotásai által. A 70-es évektől fotó és fotogram technikával készít képeket, a különböző felvételeket matematikai elvek alapján szintetizálja. A "negatív módszerrel" készített fény-árnyék ellentéteire épülő műveiben a vizuális elmélyedés áll művészi kísérleteinek középpontjában. Művei jelen vannak Magyarország legjelentősebb köz- és magángyűjteményeiben.  

Venczel Vera Jászai Mari-díjas színművésznek

Kiemelkedő jellemformálásáért, igényesen megmunkált, hiteles alakításaiért. A Vígszínházban több mint négy évtized bizonyítja erőteljes, színes szerepformálásaival, hogy tehetsége, tudása ma is meghatározója színházi életünknek. A különböző tévécsatornákon gyakran feltűnik arca ma már klasszikussá vált filmekben, sorozatokban. Személyisége, művészete a magyar művészeti élet integrált, kitörölhetetlen részévé vált.  

A Magyar Köztársaság Kormánya március 15-e, a nemzeti ünnep alkalmából Magyar Köztársaság Babérkoszorúja Díjat adományoz

Aczél Géza József Attila-díjas költőnek, irodalomtörténésznek

Az elmúlt öt évben öt verseskötetet jelentetett meg. Irodalomtörténeti érdeklődését a hazai avantgard két jelentős alkotójáról, Tamkó Sirató Károlyról és Kassák Lajosról írott monográfiája jelzi. Utóbbi köteteiben új versnyelvet alakított ki. Hosszú, többnyire huszonöt szótagból álló, tömbszerű versei narratív közlések, melyeket az elégikus hangvétel különösen érzékletessé, emlékezetessé tesz. Költészete a közösség és egyén elmúlt ötven-hatvan évéről szóló, magas művészi igénnyel megfogalmazott, hiteles vallomás.  

Marno János József Attila-díjas költőnek

A valóságot az álommal és az emlékkel, a tudatost a tudattalannal kapcsolja össze kivételesen egyéni stílusú, személyes hangú és egzisztenciális komolyságú költői életművében. Mindezt a magyar nyelvben rejlő lehetőségeket mély szellemességgel kiaknázó, több évtizedes magas színvonalú munkával hozta létre. Legutóbbi könyve, a Nárcisz készül a régebbieknél rövidebb és sűrűbb, szinte gnómikus versek gyűjteménye, egyben eddigi pályájának csúcsa is.  

Térey János József Attila-díjas költőnek, írónak, műfordítónak

Kiemelkedő nyelvteremtő, a beszélt nyelvi elemeket feldolgozó, kultúránk különböző hagyományait műveibe beemelő költői és drámaírói munkásságát több mint két évtizede követhetjük nyomon. Versei, drámái senki szövegeivel össze nem téveszthetőek, mondják róla, hogy könyörtelen hangú a költészete, amit mindig nagy műgonddal állít elő. A kortárs magyar irodalom egyik legfontosabb, legérdekesebb alakja.  

Dr. Turczi István József Attila-díjas írónak, költőnek

A 80-as évektől kezdve folyamatosan publikál, napjaink irodalmi életének talán egyik legsokszínűbb alkotója, folyamatosan jelennek meg verseskötetei, regényei, drámái, rádiójátékai. Alkotó tevékenysége mellett napjaink egyik legaktívabb irodalomszervezője is. A Parnasszus folyóirat főszerkesztőjeként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és a már befutott szerzők segítését, publikációs lehetőséghez juttatását egyaránt.