Nándor

Dán Nemzeti Kamarazenekar

2010.03.19. 00:53

Programkereső

A világhírű dán zeneszerző, a Bartók-kortárs Carl Nielsen műveit a Bartók-honfitárs Fischer Ádám vezényli. Intéseire Dánia zenei nagykövetei, a Dán Nemzeti Kamarazenekar muzsikusai figyelnek.
Dán Nemzeti Kamarazenekar
Dán Nemzeti Kamarazenekar

Az 1939-ben alapított együttes a legnagyobb repertoárral rendelkező dániai zenekar, a könnyed szórakoztató muzsikától a legmagasabb rendű zenei műfajokig mindenben otthonosan mozog. Játszik balett-produkciókban, fellép rock együttesek társaságában és muzsikusaitól a jazz sem áll távol. Mozart-játékuk pedig egyszerűen briliáns. A Dán Rádió rezidens együttesével Fischer Ádám számos nagysikerű koncertet adott már, nagyszabású vállalkozásukat - Mozart mesteroperáinak és szimfóniáinak felvételét - kitüntetett figyelem kíséri szerte a világban.

Carl August Nielsen: Fuvolaverseny

1922-ben, amikor Nielsen (1865-1931) a Koppenhágai Fúvósötös számára komponált kvintettjét befejezte, felmerült, hogy az együttes mindegyik tagjának ír egy-egy versenyművet, de végül csak egy fuvola- és egy klarinétversennyel készült el. Az eredeti koncepció szerint e concertók afféle zenei portrék lettek volna, hiszen Nielsen mind az öt zenészt jól ismerte. A Fuvolaverseny a darabot egykoron bemutató fuvolistát, Holger Gilbert-Jespersent (1890-1975) jó kedélyű, életvidám muzsikusnak mutatja.

Carl August Nielsen: Aladdin-szvit

Nielsen operaszerzőként is sikeres volt, Maskarade című darabja után mégsem komponált több dalművet. A színpadnak azonban nem fordított hátat, kísérőzenéket továbbra is szerzett. Mind közül a legjelentékenyebb az 1919-ben a koppenhágai Királyi Színházban bemutatott Aladdin. Az Ezeregyéjszaka meséiből ismert történetet feldolgozó színműhöz Nielsen igen változatos és nagyszabású zenét írt, táncokkal, kórustételekkel. Többnyire igyekezett kerülni a téma által sugallt keleties zenei koloritot, viszont előszeretettel fordult a dán népdalokhoz.

Wolfgang Amadeus Mozart: Betracht dies Herz (Grabmusik - részlet), K 42; Misera, dove son, K 369

A legenda szerint a kantátát Mozart (1756-1791) 1767-ben, Salzburgban, egy szobába zárva komponálta. Egy héten keresztül senkit sem fogadhatott, csak „a kottapapír és a kantáta szövege voltak a társai". A hercegérsek így akart meggyőződni a fiú képességeiről. A recitativókból, egy-egy áriából (basszus és szoprán), duettből és zárókórusból álló kompozíció kiemelkedő részlete az angyal áriája: „Pillants e szívre, és kérdezd meg, ki fonta a töviskoronát". Metastasio Ezio című librettójának részletére (Misera, dove son) írt koncertária Münchenben keletkezett 1781-ben, a boldog Idomeneo-időszakban.

Wolfgang Amadeus Mozart: D-dúr („Haffner") szimfónia, K 385

A Haffner- és a Mozart-család Salzburgban közeli barátságban állt. A jómódú kereskedő és a város polgármestere, id. Sigmund Haffner gyakran rendezett házi koncerteket otthonában, melyeken Leopold és Wolfgang is közreműködött. Amikor 1776-ban Haffner lányának, Maria Elisabethnek az esküvőjére készültek, Wolfgangot kérték meg, hogy írjon ünnepi zenét. A héttételes Haffner-szerenádnak (K 250) akkora sikere volt, hogy hat évvel később, amikor újra ünnepelt a család, Mozart ismét megrendelést kapott. Ezúttal ifj. Sigmund Haffner nemesi levelének megszerzése volt az alkalom. A Haffner-szimfónia nagy sikert aratott Bécsben is, ahol - a kor szokása szerint - az első három tétel és a finálé közé sok más darabot (zongoraműveket, vokális zenét, improvizációt) iktattak be.

Március 20. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Dán Nemzeti Kamarazenekar

Vezényel: Fischer Ádám

Közreműködik: Miah Persson - ének, Seres Dóra - fuvola

Budapesti Tavaszi Fesztivál

Btf 2010
Btf 2010