Ábrahám

Liszt napirend után

2010.11.17. 15:24

Programkereső

A Parlament hétfői ülésén Dr. Kupper András képviselő külön felszólalást szentelt a 2011-es Liszt-bicentenáriumnak. A felszólalás teljes szövegét az alábbiakban olvashatják.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

 

Az UNESCO 2011-et nemzetközi Liszt évnek nyilvánította. Magyar javaslatra!

A Liszt évet Európa több országában nagyon komolyan veszik, már javában zajlik a felkészülés. A bicentenáriumhoz csatlakozott országok közül többen sajátjuknak tekintik „Franz Liszt-et", és az ő örökségét. Ausztriában, Olaszországban, több német tartományban különböző kulturális központok vesznek részt e munkában. Ők már készen állnak, folynak a jegyeladások, már csak a januárt várják.

A Magyar UNESCO Bizottság - Franciaország támogatásával - 2009. elején kezdeményezte a Liszt bicentenárium megünneplését. A támogatásról még a tavasszal megjött a visszajelzés az UNESCO központjából.

És mit tett ezzel kapcsolatban a 2010. májusáig regnáló szocialista kormány? Szinte semmit.

Tehát a lemaradást le kell dolgozni!

Központi stratégia kell, amely kihasználja a nemzetközi kampányok hozadékát, és az országimázs építéséhez is hozzájárul. Mindenekelőtt kell egy olyan gondolat, egy szlogen, amely a Liszt-év arculatát meghatározza, egy olyan üzenet, amely a világ legtávolabbi pontján is könnyen érthető, nem szorul magyarázatra.

Liszt kotta
Liszt kotta

„2011. Liszt év, a Magyar fantázia éve". A szerző egyik legnépszerűbb műve már címében is hangsúlyozza Liszt magyarságát. A fantázia szóban pedig az a lehetőség rejlik, hogy nem csak a monumentális életműről beszélhetünk, hanem bemutathatjuk a magyar észjárást, kreativitást, amely egyébként sem ismeretlen a világban. Megmutathatjuk a legkülönfélébb magyar eredményeket, teljesítményeket, a Nobel-díjasoktól a magyar konyhán keresztül akár olyan építészeti remekművekig, mint a Parlament.

Néhány lehetséges konkrétum, amelyek mentén rohamtempóban, de még utolérhetjük, sőt, lekörözhetjük a nálunk korábban ébredt nemzetközi stábokat:

Meg kell vizsgálni az amúgy is legyártandó turisztikai kiadványokat, melyek azok, ahol még nem a Liszt-év a fő motívum - szinte mind ilyen, illetve van-e rá lehetőség, hogy ezt az arculatváltást lényegi plusz kiadások nélkül megoldjuk.

Meg kell nyerni ennek a nemzeti ügynek a nagyobb exportképes cégeket, hogy termékeiken, és különösen a világjáró hungarikumokon is jelenjen meg a „2011. Liszt év - A Magyar fantázia" felirat.

Optimális mértékig kell kihasználni a lehetséges reklám és médiafelületeket, ideértve például repülőjáratok, szállodák, éttermek felületeit is, a magyarországi Liszt-év népszerűsítéséhez. Ne legyünk szégyenlősek, finoman címkézzük fel "piros fehér zölddel" a más országok által lefolytatott, vagy épp lefolytatandó reklámkampányokat!

Programjaink népszerűsítésekor ne becsüljük le az online értékesítés jelentőségét, a programok minél szélesebb körében alkalmazva ezt az opciót. Erre kiváló lehetőséget nyújthatna a már elkészült, de további fejlesztésre szoruló "Liszt 2011" weboldal. Azt mondom, nyújthatna, hiszen jelen pillanatban a helyzet a következő: a Liszt Ferenc Emlékév hivatalos honlapja nem frissül, ráadásul több súlyos technikai hibát is tartalmaz, továbbá csak magyar és angol nyelven érhető el, németül nem, pedig erről a nyelvterületről számíthatunk a legtöbb kulturális turistára!

Az egyes események igazgatóit és a legnagyobb tour-operátorokat össze kell kapcsolni. Ez nemcsak az eladott koncertjegyek miatt, hanem az itt töltött vendégéjszakák száma miatt is lényeges.

Fel kell mérni, hogy azokat a régiókat, melyek hagyományosan kimaradnak az ilyen típusú projektekből, milyen megoldásokkal, mobil rendezvényekkel lehet bekapcsolni a Liszt-év vérkeringésébe.

Fontos felhívni a figyelmet arra, hogy a Liszt-év magyar sikerei nem csupán a nemzetközi porondon is jól látható léptékben mérendők. Akkor beszélhetünk megfelelő eredményekről, ha gyermekeink körében is ismert és szeretetett magyar zeneszerzőként jelenik meg Liszt Ferenc. Meg kell tehát alkotni azt a programot, amely az iskolai ének-zene órák szereplőivé teszi a Liszt-életművet és motiválja a pedagógusokat, a gyerekeket Liszt hagyatékának megismerésére és megértésére. Országos zenei versenyeket kell számukra szervezni, kreatív pályázati lehetőségeken keresztül kell érdeklődésüket ebbe az irányba terelni. Mindezen keresztül a gyerekeket az emlékév alkotó résztvevőivé kell tennünk!

A zeneiskoláktól a Zeneakadémiáig tanulmányi versenyek témáit jelenthetik Liszt Ferenc magyarság-vállalásának története, hatása a hazai intézményrendszerre: a Zeneakadémia és a Nemzeti Zenede, a mai Bartók Konzervatórium megalapítása. Ugyanígy feldolgozandó a liszti zene szerepe az európai zenekultúra fejlődésében, olyan zeneszerzők életműveiben lehet ezt tetten érni, mint például Berlioz, Chopin, Wagner és Bartók.

Segíteni kell a zenei aktivitást mutató egyházi együtteseket Liszt bőséges egyházzenei termésének bemutatásában.

A Liszt-év apropóján kiváló alkalom adódik nemzetközi kulturális kapcsolatrendszerek továbbfejlesztésére világszerte. Ki kell dolgozni egy kulturdiplomáciai stratégiát: minden külföldön dolgozó vagy tanuló magyar állampolgár számára legyen misszió Liszt Ferenc és a Liszt-év népszerűsítése, az utazó csomagban a magyar bor mellett legyen egy CD, egy programkatalógus.

Nem is beszélve azokról a külföldi szervezetekről, amelyek már ma is a magyar kultúra népszerűsítésén dolgoznak. Ezek bevonására kell ösztönözni a Balassi Intézetet, amely az egyetemes magyar kultúra külföldi bemutatásáért felel.

Liszt Ferenc születésének kétszázadik évfordulója nagy lehetőség Magyarország számára. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy a Liszt örökséget elkótyavetyéljük. A felelősség a miénk, a lehetőség a mi kezünkben van.

Budapest, 2011. november 15.