Jácint

Sanghaj Expressz

2010.11.18. 07:56

Programkereső

Sanghaj ma a világ egyik legizgalmasabb, leggyorsabban fejlődő metropolisza, sokszínű kulturális életében pedig meghatározó szerepet játszik az a komolyzene, amely Kínában óriási léptékben hódít teret.

Sanghaj történetét meghatározza az, hogy a múlt században nyitott kikötővárosként működött: a városban a 20. század elején - épp úgy, mint ma - keveredtek a kultúrák, virágzott a kereskedelem, népszerű volt a zene. A Kelet Párizsaként emlegetett város Kínában elsőként adott otthont a klasszikus zenei oktatásnak: a francia koncessziós negyedben német zenei hagyományokon 1927-ben alapították a Sanghaji Konzervatóriumot. Az 1978-ban újra megnyitott intézmény ma is a felsőfokú zenei oktatás fellegvára, a kortárs kínai zenei élet nagyjainak alma matere.

A nyolcvanas évek óta a zenei oktatás virágkorát éli Kínában, óriási az igény a klasszikus európai zene elsajátítására. Ma ötvenmilliónál is többen tanulnak zongorázni, hegedülni, sok szülő álma, hogy gyermekéből zeneművészt neveljen, s ezért nem kevés áldozatot vállalva biztosítják gyermekeiknek a feltételeket a zenetanuláshoz, amire mint a kiemelkedés és kitörés lehetőségére tekintenek. Nem ritkaság, hogy a gyerekek napi négy-hat órát töltenek gyakorlással. Kína kilenc felsőfokú zenei intézménye csak töredékét képes befogadni a tehetséges kínai zeneművész palántáknak.

Míg New Yorkban a nagy presztízsű Juilliardon mintegy ezer, addig a Szecsuáni Konzervatóriumban tizennégyezer növendéket oktatnak. Ez hatalmas számnak tűnik, de ha belegondolunk Kína milliárdos népességébe, könnyen egyértelművé válik, mekkora a verseny a diákok között a bejutásért az egyre jobb színvonalat nyújtó zeneiskolákba, konzervatóriumokba. Sokan ezért inkább külföldön tanulnak tovább - például a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen -, mert abban bíznak, gyorsabban, nagyobb sikereket érhetnek el, mint otthon.

A zenetanulást nagy volumenű hangszergyártás kíséri. Kína legnagyobb hangszergyártója, a Pearl River Piano naponta kétszázkilencven zongorát gyárt, hegedűből évente köze egymillió darab készül.

Mélodie Zhao
Mélodie Zhao

Az 1930-ban épült, európai stílusú Sanghaji Koncertterem nemcsak a város legjobb akusztikájú előadóterme, de egyben építészeti különlegesség is. A műemlék épületet a városközpont átépítése miatt alig hetven méterrel helyezték odébb, majd 2004-ben, tizennyolc millió dolláros felújítás után eredeti szépségében nyitotta újra kapuit. A komolyzene iránti megnövekedett érdeklődés miatt azonban jelentős infrastrukturális beruházásokra került sor. Az elmúlt években nyitották meg a Sanghaji Konzervatórium koncerttermét, mely operaelőadások befogadására is alkalmas, 2005 elején pedig átadták a közönségnek a negyvenezer négyzetméteres Shanghai Oriental Art Centert.

A külföldi kulturális értékek bemutatására nyitott kínai kormányzat nagy figyelmet fordít a klasszikus zene népszerűsítésére, koncertre járni ma már presztízsnek számít. Ennek érdekében 2008-ban radikálisan csökkentették a jegyárakat, így ma egy koncertjegy ára kétezer és tizenötezer forintnak megfelelő összeg között mozog. A zenei kultúrát az elérhető árú matinékoncertek mellett a világ legjobb előadóművészei hozzák közelebb a közönséghez.

A város zenekara, a Sanghaji Filharmonikus Zenekar a Sanghaji Rádiózenekar és a Sanghaji Filmzenekar 1996-os fúziójából jött létre és 2004 óta viseli ezt a nevet. Olyan világhírű előadóművészekkel és együttesekkel működtek együtt, mint a Három tenor, Lang Lang, Yundi Li, az Ausztrál Nemzeti Balett, a londoni Királyi Balett vagy a Párizsi Nemzeti Opera Balett-társulata. Turnéztak Dél-Koreában, Olaszországban, Svájcban és Franciaországban, felléptek a Carnegie Hallban, Berlinben, de Hong Kong, Szingapúr és Tajvan sem maradt ki az útitervből. 2008 óta az Ausztriában végzett fiatal dirigens, Liang Zhang a karmesterük.

Budapesti koncertjükön a Grammy-díjas Muhai Tang vezetésével Prokofjev és Stravinsky kompozíciói mellett különleges kortárs kínai műveket hallunk tőlük. Ez utóbbi darabok szerzői mindketten nemzetközi hírnévnek örvendenek. A kínai kortárs zene egyik legjelentősebb zeneszerzője a sanghaji Yuan Liu, akinek Fantázia nevű szimfóniája a 14. Sanghaji Tavaszi Zenei Fesztivál díjnyertes darabja volt. Az est másik komponistája, a pekingi születésű, de az USA-ban élő Tan Dun, aki Ang Lee Tigris és Sárkány című filmjéhez szerzett zenéjéért Oscar-díjat kapott, ma a világ egyik legismertebb avantgárd zeneszerzője. Egyedi kifejezésmódjára jellemző a nyugati és keleti kultúrák keveredése, valamint az eredeti hangszerhasználat. Az első császár című operáját Zhang Yimou rendezésében, Plácido Domingo főszereplésével a New York-i Metropolitan Operában állították színpadra. Ugyancsak kihagyhatatlan élményt kínál a már Svájcban született, 16 éves kínai zongoraművész, Mélodie Zhao játéka. Zhao tizenkét évesen már Davosban, Zürichben és a genfi Victoria Hall közönsége előtt játszott, tizenhárom éves korában pedig CD-re rögzítette a világ legnehezebb opusát, Chopin 24 etűdjét.

2010. november 22. 19:30 - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A Sanghaji Filharmonikus Zenekar hangversenye

Km.: Mélodie Zhao (zongora)
Vez.: Muhai Tang

Yuan Liu: Train Toccata
Prokofjev: III. (C-dúr) zongoraverseny, op. 26
Tan Dun: Death and Fire - Dialogue with Paul Klee
Stravinsky: Tűzmadár