Kelemen, Klementina

A kulturális bizottság a fesztiválokról tájékozódott

2010.12.02. 14:13

Programkereső

Fesztiváltörvény megalkotását javasolta a Magyar Fesztivál Szövetség az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának a testület szerdai ülésén.
Márta István
Márta István

Márta István, a Magyar Fesztivál Szövetség elnöke először azt vetette föl, hogy a közhiedelem szerint Magyarországon túl sok a fesztivál. Kiemelte: ez nem így van, az igazi minőséget, a szakmai kritériumokat teljesítő események száma nem éri el a négyszázat.

A két évvel ezelőtt létrehozott regisztrációs és minősítési programban eddig 272 fesztivál található meg, 100 szervezői kértek és kaptak minősítést november végéig. A regisztrált fesztiválok mintegy 4,8 milliós közönséget vonzottak, összköltségük 800 millió forintot tett ki. A minősítés célja, hogy az állami és önkormányzati, valamint szponzorációs támogatásokhoz segítséget adjon és előmozdítsa ezek átláthatóságát. Márta István hozzátette: a regisztrációs tapasztalatok során arra a következtetésre jutottak, hogy a fesztiváloknak sok a gazdájuk, de nincs egy valódi sem. A különféle ágazatoknak együtt kellene pozícionálniuk a hazai és a nemzetközi színtéren a fesztiválokat. Ha az ország fontosnak tartja a fesztiválokat mint a nemzeti identitás, a közösségteremtés eszközét, ezt deklarálnia kell, és ez politikai döntést igényel.

Márta István szerint szükség lenne a hazai, az uniós, valamint a régiós pályázatok összehangolására is. Legfőként pedig arra, hogy a források előre tervezhetők legyenek, mert ez segítené a nemzetközi kapcsolatokat. A szövetség a sokféle kérdés rendezésére azt javasolta a bizottságnak, hogy kezdeményezze a fesztiváltörvény megalkotását.

Gerendai Károly, a Sziget Fesztivál vezetője elmondta: bár őket a támogatások nem érintik, szükséges lenne a támogatási döntések előrehozatalára, sokan ugyanis már elkezdenék karácsony előtt árulni a jegyeket, de még nem tudják, mennyiből gazdálkodhatnak. Felvetette, hogy az Európai Unióban 21 országban kedvezményes, 9 százalékos áfa-kulccsal adják a jegyeket, Magyarországon 25 százalékos a kulcs, ami versenyképtelenné teszi a fesztiválokat a nemzetközi színtéren. Márta István ehhez hozzátette: a 8 milliárdos költségekkel szemben 6,6 milliárd forintnyi addicionális bevételek állnak, amelyek az ország gazdasági hasznára vannak. Ugyanakkor - jegyezte meg - 2009-ben a fesztiválok összesen csak 600 millió forint állami támogatást kaptak.

Bátor Tamás, a Bartók+ Miskolci Nemzetközi Operafesztivál igazgatója arra mutatott rá, hogy a fesztiválok nem élvezik a társasági adókedvezményt, amit például a kőszínházak, a zenekarok, ezért azt javasolta a művészeti fesztiválok nevében, hogy az előadó-művészeti törvény változtatása kapcsán ezt a kérdést is vegyék figyelembe. Úgy vélte, hogy sokkal korábban kellene dönteni a támogatásokról, mert nemcsak a nyugat-, hanem a kelet-európai partnerek is "elérhetetlenek" 2012-13-ra, hiszen ők már a 2013-14-es programjaikon dolgoznak.

Hiller István (MSZP) szerint nem a különféle kedvezményekért kell harcba szállni, hanem gazdasági érvekkel alátámasztva egy fesztiváltörvényt érdemes előkészíteni. Emlékeztetett arra, hogy a filmtörvény hasonló módon rendezte a kedvezményeket és arra is, hogy az előadó-művészeti törvény jóvoltából a kőszínházak 890 millió forintnyi társasági adóból eredő támogatáshoz jutottak.

L. Simon László (Fidesz), a bizottság elnöke azt hangsúlyozta, támogatja a különféle tárcák részvételével a rendszerszerű, akár törvénybe foglalt gondolkodást a fesztiválokról, természetesen a szakmai szervezetek bevonásával.