Kelemen, Klementina

Karácsonyi fesztivál Lipcsében

2010.12.08. 07:52

Programkereső

A karácsony előtti időszak, miként a húsvét előtti, Bach számára a viszonylagos nyugalom heteit jelentette Lipcsében.
Vashegyi György
Vashegyi György

Az egyházi év két legjelentősebb ünnepét megelőzően ugyanis az istentiszteleten nem adtak elő kantátákat, hogy aztán az ünnepet annál nagyobb pompával köszöntsék. 1734 karácsonya előtt Bach nagyszabású terv megvalósításába fogott: hat kantátából álló ciklust állított össze.

A Karácsonyi oratóriumként ismert mű valójában nem más, mint hat kantáta gyűjteménye, amelyeket 1734. december 25. és 1735. január 6. között, külön-külön napokon adtak elő. Hogy miként tekinthető mégis egyetlen oratóriumnak egy olyan kompozíció, amelyet nem egyben adnak elő, az a 18. századi gondolkodásban nem jelentett problémát. Ahogy az a kantáták esetében megszokott volt, Bach már napokkal korábban megjelentette nyomtatásban a hat mű szövegkönyvét, amelynek címlapja a következőképpen szól: "Oratórium, amelyet a szent karácsony ünnepe folyamán Lipcse mindkét templomában játszanak". A város lutheránus gyülekezete ugyanis egyetlen kéthetes egységként tekintett karácsony ünnepére, amely az egyházi év zenei szempontból is legjelentősebb szakasza volt: napjainkban minden bizonnyal fesztiválnak neveznénk ezt az időszakot. Bach már lipcsei beiktatásának évében is rendkívül gazdag programot állított össze a "karácsonyi fesztivál" számára: két hét leforgása alatt hat új kantátát tanított és mutatott be (BWV 40, 64, 190, 153, 65, 154), továbbá ekkor került sor addigi legnagyobb szabású műve, az Esz-dúr Magnificat (BWV 243a) első előadására is.

Az 1730-as években Bach érdeklődése a világi zene felé fordult. Lipcsei tartózkodásának megelőző éveiben létrehozott egy nagyjából ötszáz kantátát számláló repertoárt - öt évfolyamnyi kantátát -, amit élete hátralevő részében alig bővített. Ezekből, illetve fiainak darabjaiból válogatott a lipcsei istentiszteletek számára az 1730-40-es években. 1729-ben átvette az egyetemista zeneegylet, a Collegium Musicum vezetését, amely heti rendszerességgel adott koncerteket a főtéren található Zimmermann kávéházban - a koncertek műsorán hangszeres darabok és világi kantáták szerepeltek -, s ugyanebben az évben lépett a kottakereskedelem színpadára is, mivel nyomtatásban megjelentette első billentyűs partitáját.

Az 1730-as évek egyházi művei átdolgozások, korábban írott egyházi és világ darabok rendkívül invenciózus újraértelmezései. Ebbe a sorba tartozik az 1733-ban keletkezett Kyrie és Gloria (a h-moll mise első két része), illetve a Karácsonyi oratórium, amelyet 1733-ban és 1734-ben írott világi kantátáinak tételeiből állított össze. Nem pusztán az egyszerűség kedvéért, kényelmi okból választotta az újrahasznosítás elvét, hanem azért is, hogy az egyszeri alkalomra - Frigyes választófejedelmi hercegnek, illetve édesanyjának, a lengyel királynő születésnapjára - írott darabok zenei anyagát maradandóbb formában őrizze meg. Világi és egyházi zene között a 18. században pusztán a funkció tekintetében volt különbség, s a korabeli gondolkodás szerint teljes mértékben logikus volt a királyi családnak szánt születésnapi zenével Krisztus, a mennyei király születését ünnepelni.

2010. december 19. 19:30 - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

A Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar karácsonyi hangversenye

Km.: Zádori Mária (szoprán), Németh Judit (mezzoszoprán), Megyesi Zoltán (tenor), Kovács István (basszus)
Vez.: Vashegyi György

J. S. Bach: „Nun komm, der Heiden Heiland" - kantáta, BWV 62; Karácsonyi oratórium, BWV 248, 1-3. kantáta