Emma

Ősbemutató a MÁV Szimfonikusokkal

2011.02.25. 13:41

Programkereső

Március 1-jén Madarász Iván Episodi Concertanti című, fuvolára és zenekarra íródott művét mutatják be a Müpában a Szimfonikus felfedezések keretében.

Nem gyakran adatik meg egy zenekarnak, hogy először játsszon el egy új zeneművet, ezért mindig különleges jelentőségű az ilyen előadás. Senki nem tudhatja, hogyan fogadja majd a közönség a darabot, tartalmaz-e maradandó értékeket, kiállja-e majd az idő próbáját, hányszor fogják a jövőben előadni? A zeneszerző és az előadók ezért mindig különlegesen nagy aktivitással készülnek arra, hogy az új művet a lehető legjobban, a zeneszerző szándékainak és elképzelésének megfelelően mutassák be a hallgatóknak. 

Madarász Iván 1972-ben szerezte meg diplomáját a Zeneakadémia zeneszerző tanszakán. 1973-80 között a Zeneakadémia Pécsi Tagozatán, 1980 óta Budapesten, a Zeneakadémián tanít, a zeneelmélet tanszak vezetője. Négy önálló szerzői lemeze jelent meg, műveiből sok rádiófelvétel készült, a Televízió pedig képernyőre vitte több színpadi művét. Kitüntették Erkel Ferenc-díjjal, Bartók-Pásztory díjjal és a Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével. 

Oratóriumokat, kantátákat, kórusműveket, gyermekeknek szóló műveket, sok kamarazenét komponált. Négy musicalt és négy operát írt, közülük Az utolsó keringő címűt a Magyar Állami Operaház mutatta be. Több versenyművet komponált: két zongoraversenyt, csembalóversenyt, tubaversenyt és két fuvolaversenyt: 1997-ben Concerto FLA címmel az elsőt, ebből hanglemez is készült, 1999-ben Flautiada címmel a másodikat. 

Kesselyák Gergely
Kesselyák Gergely

A MÁV Szimfonikus Zenekar Szőke Tibor Mesterbérletének második előadásán bemutatott művét a zenekar felkérésére - melyet a Nemzeti Kulturális Alaptól elnyert támogatás tett lehetővé - komponálta. A harmadik, fuvolára és zenekarra írott darab, amely azonban formájában nem versenymű. Egybekomponált, tehát nincsenek benne elkülönülő tételek, de sok különböző formarészt tartalmaz. A concertáló epizódok címet azért választotta a szerző, mert az egyes epizódokban gyakran egy-egy hangszer csatlakozik a szólófuvolához - oboa, trombita, hegedű. A darab legjellemzőbb tulajdonsága a karakterek sokfélesége, amelyet azonban nem a hangszerek sokasága, vagy különleges hangszerek alkalmazása biztosít. Hagyományos összeállítású és létszámú zenekar játszik benne és ugyanígy hagyományosnak mondható a szólóhangszer szólama is, bár az utóbbi évek fuvolatechnikai újításai is megszólalnak benne. A zene nem tonális a szó hagyományos értelmében, de valamiféle alaphangra vonatkozó vonzások érvényesülnek, tehát egy bővített értelemben vett tonalitás jelen van benne. 

Az Episodi Concertanti fuvolaszólamát Gyöngyössy Zoltán tolmácsolásában hallhatjuk a márciusi estén, melynek második részében Mahler gigantikus V. szimfóniája csendül fel a MÁV Szimfonikus Zenekar előadásában, Kesselyák Gergely vezényletével.