Előd

Hétköznapi muzsikus lélek – a zeneszerző

2011.03.17. 20:00

Programkereső

Számos köztünk élő, magyar zeneszerzőnk műve felcsendül a Budapesti Tavaszi Fesztiválon a Kogart házban.

A zeneszerző gondoskodik arról, hogy a rábízott zenekar tagjai mindig gondosan rizsporozott parókában és tiszta fehérneműben lássák el feladatukat, a fővárosból érkező énekesnőket pedig szorgalmas gyakorlásra buzdítja, nehogy elfelejtsék dicsőséget hozó tudományukat (Haydn). Tanítványokat fogad és zongorára tanítja a legreménytelenebb, de jó pénzű növendékeket (Mozart, Chopin). Alig várja az operai szezon végét, hogy végre egy vidéki nyaralóban komponálhasson (Mahler). Megkönnyebbülten írja alá az utolsó zeneakadémiai indexeket, hogy a legfontosabb dologgal, a zeneírással foglalkozzék a mindig rövid nyári hónapokban (Bartók). Előnyös biztosítási szerződések megkötésre beszéli rá ügyfeleit, hogy minden kötöttség nélkül szabadjára engedje zeneszerzői fantáziáját (Charles Ives). A zeneszerző élete meglehetősen prózai, nem olyan, mint amilyen a mogorva, mindig saját gondolataiba mélyedő Beethovené, nem olyan, mint a lángoló képzeletű, valóság és műalkotás között különbséget tenni képtelen Berlioz-hősé a Fantasztikus szimfóniában. A közönség persze szívesebben látja ilyennek a zene géniuszait, nehezen tudja elhinni, hogy délelőttönként latint tanít és beadványokat fogalmaz (Bach) vagy árvaházi leányokat tanít hegedülni (Vivaldi).

A legtöbb zeneszerző mindig is polgári módon élte hétköznapjait, s csak keveseknek adatott meg, hogy pusztán műveinek előadásából éljen meg, mint Verdi vagy Puccini. Napjaink komponistái között is sokan foglalkoznak tanítással, vezényléssel, s akad közöttük egy-két pódiumművész is. Van, aki üzlettel, van, aki zenemű- és hanglemezkiadással foglalkozik, sokan vállalnak színházi vagy filmes munkát.

A mai kor Lisztjeivel találkozhatunk szülői értekezleten, benzinkútnál vagy gőzfürdőben. Még koncerten is összefuthatunk velük. Azokkal a romantikus költők és regényírók által leírt figurákkal, akikről messziről lerí a foglalkozásuk (zeneszerző, hangok poétája!), manapság már nemigen akadunk össze. Kétségtelen, hogy a „legcivilebb" alkatú alkotóművészek a zeneszerzők, öltözködési divatot nem diktálnak, szerelmeik számát nem tartják nyilván a magazinszerkesztők, televíziós kvízműsorba nem járnak.

Vigyáznunk kell tehát, nehogy egy korszakos zseni lábára lépjünk a metrón!

Számos köztünk élő, magyar zeneszerzőnk műve felcsendül a Budapesti Tavaszi Fesztiválon. Mindegyik külföldön is elismert zeneszerző, akikre büszkék lehetünk. Március 31-én a Kogart Házban a fesztivál idején kiváló művészek előadásában ismerhetik meg Petrovics Emil, Orbán György, Selmeczi György alkotásait.