Huba

Liszt és Budapest - tárlat a Liszt Emlékmúzeumban

2011.03.17. 11:50

Programkereső

A Budapesti Tavaszi Fesztivál programjához kapcsolódva a nyitó napon, pénteken új időszaki kiállítás nyílik Liszt és Budapest címmel a Régi Zeneakadémia, azaz a Liszt Emlékmúzeum és Kutatóközpont épületében, ahol a zeneszerző tanított és utolsó pesti lakása is volt.

A különböző tárlók felett olyan épületek, intézmények képe áll, amelyekhez Liszt Ferenc életének egy-egy fontos momentuma fűződik. Az 1820-as évek Pestjének látképével indul a kiállítás. A gyermek Liszt első pesti koncertjét 1823. május 1-jén tartották a Hét Választófejedelmek nevű fogadó termeiben. Pest utcáin olyan plakátok jelentek meg, amelynek szövegét Liszt Ádám fogalmazta meg fia nevében: "Nagyérdemű Közönség! Magyar vagyok 's nem ismerek nagyobb szerencsét, mint ha nevelésem és képeztetésem zsengéjével kedves hazám iránti legbensőbb hajlandóságom és hálám zálogául Francziaországba és Angliába utaztom előtt szolgálok; ha mi éretlenség mutatkozik még képeztetésemen, fáradhatatlan szorgalmam által nagyobb tökéletességre juthat, 's egykor talán olly igen szerencsés lehetek, hogy kedves hazám díszének egy ágacskájává válhassak."

Szimbolikus az a pillanat, amikor a gyermek Liszt először ad hangversenyt Pesten. Pest a korszak leggyorsabban fejlődő városává nőtt ezekben az években, a századelőtől az 1840-es évekig lakossága háromszorosára gyarapodott. A Magyar Nemzeti Múzeumból kölcsönzött kép az 1838-as pesti árvízre emlékeztet. Liszt Velencében olvasta a tragédia hírét és azonnal Bécsbe sietett, hogy jótékonysági koncertsorozattal segítsen a bajbajutottakon. Az április 18. és május 25. között adott nyolc hangverseny jövedelme volt a legnagyobb magánkézből származó adomány, amelyet a magyarok az árvízkárosultak javára kaptak. 

A sokrétegű kiállításon látható egyebek között az a díszkard, amelyet 1840-es pesti koncertjei alkalmával adtak át Lisztnek. Olvasható például Podmaniczky Frigyes naplórészlete is a január 4-i hangversenyéről. Megismerhetők továbbá olyan dokumentumok, amelyek tanúskodnak arról, Liszt Ferenc nemcsak a konzervatórium - a Nemzeti Zenede - létrehozását segítette, hanem alapítványt is hozott létre a tehetséges fiatalok ösztöndíjára.

Bemutatásra került egy Mosonyi Mihályhoz írt levél részlete is. Mosonyi Liszt egyik legodaadóbb barátja volt. Nagybőgőn játszott az Esztergomi mise előadásán, majd elkészítette a mise négykezes zongorakivonatát, amelyet Liszt sokra értékelt. A Vigadó látképe emlékeztet arra, hogy a Szent Erzsébet legendát itt mutatták be a szerző vezényletével 1865-ben. Ez volt az első alkalom, hogy Liszt abbé öltözetében lépett közönség elé. A tárlatban megtalálható Liszt zeneakadémiai kinevezési okmánya is és a Zeneakadémia első tanári karának fotográfiája is.  A kiállítás epilógusa Liszt születésének 1911-es, 100. évfordulóját idézi fel. Hogy milyen hatalmas távlatot nyitott Liszt a magyar zenének, azt Bartók Béla tudományos akadémiai székfoglalója dokumentálja. A kiállítást az emlékmúzeum igazgatója, Domokos Zsuzsanna állított össze. 

Konkoly Gyula: A fiatal Liszt
Konkoly Gyula: A fiatal Liszt