Emma

„Végre egy zeneszerző, aki nem kizárólag maga körül forog!”

2011.08.11. 10:04

Programkereső

Kiállítások, könyvek, ismertetők, szerkesztése mellett konferenciát szervez és az Esztergomi Liszt Hét körül bábáskodik: Eckhardt Mária Liszt-kutatóként és a Liszt Múzeum tudományos igazgatójaként az emlékév számos jelentős eseményének szervezésében vállal fontos szerepet, s emellett aktív zenészként is részt vesz a programsorozatban.

Eckhardt Mária
Eckhardt Mária

- Engedje meg, hogy mindenekelőtt Liszthez fűződő személyes viszonyáról kérdezzem. Hogyan került Liszt vonzásába, és mit jelent Ön számára Liszt Ferenc élete és művészete?

- Tulajdonképpen véletlenül kerültem a Liszt-kutatásba. Pályámat az Országos Széchényi Könyvtárban kezdtem, és szinte azonnal megbíztak azzal, hogy katalogizáljam újra az ott lévő igen gazdag Liszt-anyagot. Nagyon sok mindennek utána kellett járnom, és el kellett mélyülnöm a szakirodalomban ahhoz, hogy a feladatot el tudjam végezni. Egyre jobban érdekelt a téma, és hamar rájöttem, milyen fantasztikus ember volt Liszt, és hogy a kevéssé ismert darabjai között is milyen sok remekmű van. Liszt színes, nyitott egyénisége kapcsán egy egész korszakot lehet megismerni. Végre egy zeneszerző, aki nem kizárólag maga körül forog, hanem képes megnyílni bármilyen érték előtt! Lett légyen olyasmi, amin mások nevettek, vagy lesajnálták, ha Liszt úgy ítélte meg  hogy az a valami újszerű, jó és érdekes, akkor teljes vállszélességgel kiállt mellette. A két leghíresebb példa Berlioz és Wagner esete, de Smetanától Griegig sokak indulását segítette, pályáját egyengette, mert meglátta bennük az értéket. És nem kizárólag azok érdekelték, akik csatlakoztak az ő iskolájához. Ez a nagylelkű nyitottság számomra nagyon szimpatikus volt. Később, méginkább elmélyülve az életművében, elkezdtem csodálni azt az döbbenetes szellemi kapacitást, munkabírást és szorgalmat, amivel mindenféle alapiskolázottság nélkül kora egyik legműveltebb emberévé képezte magát. Ha a levelezését vagy az írásait olvassuk, kiderül, hogy elképesztően olvasott és nagyon sokoldalú volt. A művészettörténet mellett a filozófiától a nyelvekig rengeteg minden érdekelte. Emellett jóra törekvő, nagylelkű ember volt: ingyen tanított, nagyvonalúan segített tanítványainak, és mérhetetlen mennyiségű jótékony koncertet adott. És végül persze a zenéje. Aktív muzsikusként két csoportba osztom a zeneműveket: az elsőbe azok tartoznak, amelyek előszörre talán megragadnak, de többedszerre már nem tudnak újat mondani és hamar üresnek érzem őket, míg a másodikba azok (s Liszt darabjai is ezek közé tartoznak),  amelyekkel minél többször foglalkozom, annál több mindent fedezek fel bennük, annál jobban megszeretem őket. Persze Lisztnek is vannak sablonosabb vagy kevésbé jelentős művei, de óriási túlsúlyban vannak a jelentősek.

Eckhardt Mária
Eckhardt Mária

- Már az előző,  1986-os Liszt-emlékév szervezésében is részt vett. Hogyan értékeli az előző jubileumi évhez képest a 2011-es Liszt Év mögöttünk álló első hat hónapját?

- 25 év nagy idő, sok mindent már nem tudok pontosan visszaidézni, de arra azért nagyon jól emlékszem, hogy az akkori politikai viszonyok ellenére a kormányzat a Liszt Évet nagyon is komolyan vette. Csak egy példát mondok: a Liszt Ferenc Társaság kezdeményezésére, a minisztérium Dr. Kárpáti János, a Zeneakadémia könyvtárának igazgatója tervezésében készíttetett az utazó Lisztről egy tablókiállítást, és ezt - bár akkoriban a mainál jóval körülményesebb volt - kisebb és nagyobb méretben, sokféle nyelvi változatban a világ minden részére utaztatták. Alapítottak egy jubileumi Liszt-emlékérmet is, amellyel nagy számban tüntették ki bel- és külföldön mindazokat, akik Liszt ügyében sokat és eredményesen munkálkodtak. Számos emléktáblát avattak, egymást érték a koszorúzások, és Liszt halálának évfordulóján küldöttség látogatott Bayreuthba, ahol éppen akkor kezdtek lassan-lassan nyitni Liszt felé. Az idei év az ismert szűkös anyagi lehetőségek miatt talán kevésbé nagyvonalú, de örvendetesnek tartom, hogy szinte minden magyar együttes igyekszik tisztelegni Liszt előtt, műsorra tűzve műveit. Nagyon örülök annak is, hogy a Hungarofest KLASSZ Zenei Irodája a Krisztus-oratóriumot választotta az év Liszt-művének. Ajánlásukra ez a mű fog elhangzani október 22-én a World Liszt Day alkalmával számos helyen szerte a nagyvilágban, s itthon már eddig is többször előadták idén, méghozzá más-más együttesekkel. A Liszt összes miséje-sorozat is jól sikerült, és végre a dalok is  kellő figyelmet kapnak. De a Liszt Múzeumnak is úttörő szerepe van abban, hogy  széles közönséghez eljusson Liszt zenéje. Az idei műsort már bő másfél éve kezdte szervezni Domokos Zsuzsanna igazgató asszony, és a Zenekadémia legkiválóbb művésztanárait és fiatal tehetségeit nyerte meg egész évre (a Liszt Múzeum matinéinak műsorát ide kattintva lehet böngészni). Az októberi Liszt Születésnapi  Fesztiválon pedig három napon keresztül reggeltől estig fog szólni a zene, és olyan ritkaságok megszólalnak majd, mint a Faust-szimfóniának egy kamaraváltozata, melynek a kéziratát a Múzeum őrzi, és ami még soha nem hangzott el.

 - Ön mint a Liszt Múzeum tudományos igazgatója milyen projekteket irányít a 2011-es jubileumi évben?

- Feladatkörömbe tartozik a múzeum kiadványainak gondozása. Az idei évre tervezett három kötetből kettő már megjelent, elsőként Watzatka Ágnes Budapesti séták Liszt Ferenccel című különleges útikalauza, másodikként pedig az általam írt Krisztus-könyv  került a polcokra. A harmadik kötet  egy olyan album lesz, amelyben a Liszt Ferenc Emlékmúzeum kincsei közül  válogatva 120 darabot mutatunk be, kéziratoktól kezdve hangszereken, bútorokon, személyes emléktárgyakon át képekig, plasztikákig, oklevelekig. A tárgyakról egész oldalas fotók készülnek, s melléjük egy oldalnyi  magyar és angol nyelvű magyarázó szöveg kerül, valamint egy rövid bevezető. A kötetet én szerkesztem, és a múzeum valamennyi tudományos munkatársa részt vesz a leírások elkészítésében. Az anyagot életrajzi sorrendben rendezzük el, persze fiatalkori dokumentumokból - a Múzeum gyűjteményének jellegéből  adódóan - kevesebb lesz, mint az öregkoriakból. Már zajlik a könyv tervezése és írása, a megjelenést és a bemutatót pedig október közepére tervezzük, hogy a születésnapi fesztiválra mindenképpen készen legyen. Az említett kiadványok mellett a Múzeum keretei között én irányítottam a 16 darabos Magyar és európai - Liszt Ferenc  1811-1886 című plakátsorozat létrehozását és megjelentetését.  A plakátok méltó kiállításáról gondoskodó intézmények (iskolák, könyvtárak, művelődési  házak, kiállítóhelyek) ingyenesen és véglegesen hozzájuthatnak a sorozathoz, s ilyen módon az egész országot, sőt a határon túli magyarságot is ellátjuk egy színvonalas Liszt-kiállítással. Az angol nyelvű verzióval pedig azokat a külföldi érdeklődő intézményeket tudjuk kielégíteni, amelyekhez nem jut el a Külügyminisztérium  (szintén általam összeállított) nagyobb méretű vándorkiállítása.  A kezdeményezés sikerét jelzi, hogy a magyar plakátokból már utánnyomásra van szükség, s reméljük, hogy az NKA által megítélt támogatásból újabb hétszáz sorozat szeptemberre el is készül.

Magyar és Európai - Liszt Ferenc 1811-1886 plakátsorozat
Magyar és Európai - Liszt Ferenc 1811-1886 plakátsorozat

Végül, de nem utolsó sorban részt veszek a Bubnó Tamás vezette Szent Erfém  Férfikar Liszt férfikari műveit tartalmazó lemezsorozatának kiadásában. Az idén már számos lemez kísérőfüzetének megírására kértek fel, amelyeket idő hiányában rendre visszautasítottam, de ha elkészül a férfikari sorozat következő, harmadik lemeze, mindenképpen szakítok rá időt, mert nagyon fontos vállalkozásnak tartom. Mindemellett számtalan megkeresést kapunk hazai és külföldi művészektől, Liszt-kutatóktól és szervezetektől, másrészt tévék, rádiók, újságok részéről. Különösen utóbbiaknak örömmel teszünk eleget, hiszen nagyon fontos, hogy a médiában méltóképpen megjelenjen a Liszt Év.

- Ősszel esedékes Liszt és a társművészetek címmel megrendezendő kiállítás és konferencia, melynek megrendezésében szintén fontos szerepet játszik.

- Az MTA Zenetudományi Intézetének Zenetörténeti Múzeumában október 1-jén nyíló, Liszt és a társművészetek című kiállítás az év legnagyobb Liszt-kiállítása lesz Magyarországon, amelyre a Zenetudományi Intézet  eredetileg három intézmény közös kiállításaként nyújtott be pályázatot az NKA Múzeumi Kollégiumához  „A felemelő 19. század" program keretében. A Magyar Nemzeti Galéria azonban olyan gazdag anyagot bocsájt rendelkezésünkre, hogy társrendezőként negyediknek csatlakozhat az MTA Zenetudományi Intézet, a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és az Országos Széchényi Könyvtár mellé. Az általam készített  forgatókönyv alapján már összeállt a kiállítandó tételek listája, és a napokban éppen annak a tervezése folyik az MTA Zenetörténeti Múzeum munkatársaival, hogyan fog elhelyezkedni az anyag a tárlókban és a termekben.

A kiállítással azonos támában rendezzük meg az MTA Zenetudományi Intézetével közösen  a Nemzetközi Liszt-konferenciát, amit azért tettünk november végére, mert abban bíztunk, hogy akkorra biztosan megnyílik a Zeneakadémia felújított Liszt Ferenc téri épülete. Mivel erre nincs esély, ugyanakkor az MTA Zenetudományi Intézetében kiváló helyszín és nagy szervezési tapasztalat áll rendelkezésre,  a konferenciát is a Zenetudományi Intézetben rendezzük. Már tavaly novemberben megtörtént a beérkezett absztraktok elbírálása, és nemrég tettük közzé a részletes programot, melyet a konferencia tudományos titkáraként magam állítottam össze. A konferencia eseményei (egy elő-programot is beleértve) november 17-től 20-ig tartanak majd.

- Művelődés- és tudományszervezői feladatai mellett aktív művészként is tevékenykedik a Liszt Évben, hiszen az Országos Széchényi Könyvtár Ön által alapított kórusa élén szinte minden jelentős műsorfolyamban fellépnek.

- Bár a Zeneakadémián karvezetőként végeztem, az OSZK kórusát immár 41. éve tulajdonképpen hobbiként vezetem - nagy örömömre, hiszen az aktív muzsikálás rendkívül fontos egy zenetudós számára is. A kórusnak fő profilját alapvetően nem a Liszt-művek adták, hiszen eredetileg a könyvtárban őrzött kiadatlan vagy elfeledett kéziratok megszólaltatását tűztük ki célul. Persze a Liszt-kéziratokból is sorra kerültek az itt őrzött változatok, s ahogy magam egyre inkább a Liszt-kutatásra specializálódtam, a kórus repertoárját is a Liszt-oeuvre amatőr együttesek által elénekelhető - egyébiránt meglehetősen nagy - részével bővítettem. Mert föl lehet nevelni egy amatőr együttest úgy, hogy egyszerűbb motettákon kezdve végül Liszt nagyszabású műveit is - persze más együttesekkel közösen -  el tudja énekelni. Igazi megtiszteltetés volt számunkra, hogy idén a Musica Sacra-sorozatban elénekelhettük a Missa choralist, amely már régi kedves repertoárdarabunk.

Eckhardt Mária
Eckhardt Mária

- Legközelebbi fellépésük az augusztus 21-28. között megrendezendő Esztergomi Liszt Héten lesz, melynek szervezésében szintén kulcsszerepet vállalt.

- Négy évvel ezelőtt két kedves zeneakadémiai kollégám, Esztó Zsuzsa és Paul Merrick fejéből pattant ki az ötlet, hogy legyen Liszt-fesztivál Esztergomban. Paul Merrick annak idején doktoranduszként Liszt egyházi zenéjét kutatni jött Budapestre, és megragadta, hogy a Liszt-oeuvre e részét - ha csak templomokban is, de - sokkal jobban kultiválták Magyarországon, mint máshol. A cél azonban az volna, hogy Liszt vallásos tematikájú művei a hazai, sőt a nemzetközi koncertélet állandó, szerves részévé váljanak,  és ennek elősegítésére hívtuk életre az Esztergomi Liszt Hetet. Javaslatomra a vallásos ihletésű művek mellett a dalokkal is bővült a fesztivál tervezett tematikája. Liszt vallásos ihletésű és vokális zenéjének bemutatóhelyéül kézenfekvő módon kínálkozott Esztergom, hiszen a Bazilikát az ő zenéjével avatták fel, s az Esztergomi mise ősbemutatója - 1856. augusztus 31. - határozta meg a fesztivál tervezett időpontját is, amely mindig augusztus utolsó teljes hete. Az előkészületekre  kuratórium alakult a két említett professzor, valamint jómagam és Domokos Zsuzsanna, Tardy László, a Mátyás-templom karnagya, Reményi Károly, az Esztergomi Szimfonikus Zenekar és  Balassa Bálint Vegyeskar vezetője, valamint a Liszt Ferenc Társaság részéről Rozsnyai Judit főtitkár asszony részvételével.  A célunk az volt, hogy a helyi hagyományokra építve széles perspektívájú rendezvénnyé, és  a 2011-es Liszt Évre nemzetközi fesztivállá nője ki magát a rendezvény. Esztergom város ismert anyagi helyzete miatt azonban az idei évad szervezése döcögősen indult, és olyan kiváló művészek, mint Ránki Dezső, Klukon Edit vagy Bogányi Gergely szívességből vállalták a fellépést. A program az interneten már olvasható - bízom benne, hogy minél többen eljönnek, mert gyönyörű lesz!