Lukács

Várjon Dénes: "Liszt sokkal titokzatosabb, mint gondolnánk"

2011.09.05. 10:23

Programkereső

A szeptember 29-től október 2-ig tartó Liszt és Európa fesztivál gondolati hátteréről és Liszt műveihez fűződő kapcsolatáról a művészeti vezetőt kérdeztük.

- Liszt műveiből kamarazenei fesztivált álmodni nagy feladat, hiszen a kor egyik legnagyobb zongoristája csekélyke számú ilyen jellegű kompozíciót hagyott hátra. Milyen szempontok mentén alakította ki a rendezvény struktúráját?

- A kamarazene műfaját tekintve Liszt  műveinek száma  tényleg nem olyan jelentős, de ezen belül a dalok nagyon értékesek, igazi remekművek, és fontosnak érzem a több hangszeres verzióban létező művek műsorra tűzését, mivel egészen új dimenziókat mutatnak meg a darabok belső világából.  Emellett sok kimondott és kimondatlan szálat próbáltam Liszt köré fonni, és olyan szerzőket is kerestem, akiknél nem annyira köztudott, nem annyira egyértelmű a liszti kapcsolat. Busonitól például elhangzik egy dalciklus, a Goethe-dalok és a II. hegedű-zongora szonáta, ami Liszt által is kedvelt formában íródott. A negyvenperces mű egymáshoz szorosan kapcsolódó attacca tételekből áll, csakúgy mint az egytételes Dante-szonáta Liszttől és a  C-dúr cselló-zongora szonáta Beethoventől. Ez a fajta egybefüggő szonátamodell Lisztnél nemcsak a h-moll szonátában vagy a szimfonikus költeményekben, hanem a zongoraversenyekben is jelen van. A Művészetek Palotájában rendezett, október 1-jei koncerten Liszt műveit egy nagyon szabad, de jól működő képzett társítás során állítjuk párba a többi komponista szerzeményével. Az olasz hatásokat Paganini 24 capriccio-ja képviseli, aminek egyes darabjait Liszt és Lutosławski is átírta - itt mindhárom verzió elhangzik. További itáliai szál Liszt Spozalizio és Chopin Barcarolle című opuszának párhuzamba állítása. Az orosz oldalt Liszt Elégiája és Glazunov Liszt emlékére írt Elégiája, továbbá Sosztakovics d-moll cselló-zongora szonátája képviseli. A népzenei elemeket Liszt Három cigány című, egészen különleges darabja és Bartók I. rapszódiája illusztrálja.

Érdekesség is akad bőven: október 2-án elhangzik Liszt Orfeusz című szimfonikus költeménye Saint-Saëns zongorástrió-átiratában és a francia zeneszerző c-moll cselló-zongora szonátája is, melyben - különösen a zongoratechnikát, a gondolkodást és a harmóniavilágot tekintve - liszti hatásokat fedezhetünk fel. Budapestre érkezik a Liszt-ükunoka, dr. Nike Wagner is, aki Wagnernek is leszármazottja és a két komponista kapcsolatáról fog előadást tartani. Az előadást követő koncerten természetesen e két géniusz műveiből válogatunk.

Várjon Dénes
Várjon Dénes

- Mit tudhatunk a Thomas Adès Lieux Retrouves című darabjáról, amelynek magyarországi ősbemutatója hangzik el a fesztiválon szeptember 30-án?

- Steven Isserlis nevéhez fűződik az ős-, az amerikai és angol bemutató is, a budapesti koncert után pedig a bonni Beethoven Fesztiválon is eljátsszuk a művet. A szerzőnek külön kívánsága volt, hogy a darab lehetőleg mindig egy Liszt cselló-zongoramű után hangozzék el, mert ha nincs is benne Liszt-idézet, de számos liszti áthallás található benne. Esetünkben a Romance oubliee lesz a bevezető éselhangzik még Liszt egyik legelőremutatóbb műve is, a Hangnem nélküli bagatell (a 4. Mefisztó-keringő), ami a modern zene születésének hajnalát jelképezi.

- Hogyan zajlik a felkészülés egy ilyen, sok próbát igénylő, társas zenélésre épített fesztiválra akkor, ha a résztvevők a világ különböző pontjairól érkeznek?

- Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy ezek a jeles előadók elfogadták meghívásunkat. Dr. Nike Wagner is örömmel tesz eleget a felkérésnek és a nemrég a Budapesti Wagner-napokon itt járt Hanno Müller-Brachmann is időt tud ránk szakítani. Vele többször játszottam már én is és feleségem, Simon Izabella zongoraművész is különböző fesztiválokon, jól ismerjük egymást és Berliben találkozunk augusztus végén, hogy felkészüljünk a koncertre. Steven Isserlissel rendszeresen koncertezem, a fesztiválon előadottakból is játszottunk már, szeptember elején pedig a brüsszeli Klára fesztiválon is fellépünk. Ezzel együtt mind a négy nap műsora nagyon igényes és igen nehéz, így a próbafolyamat több hetet igényel. A magyar közreműködőkkel természetesen előre dolgozunk - nem maradhat semmi az utolsó pillanatra.

- A szeptember 29-i koncert hogyan kapcsolódik a fesztiválhoz?

- A Music Masters on Air egy nemzetközi projekt, mely során fiatal zeneszerzők Liszt hatására komponált műveit játsszák ifjú művészek, Budapesten Lajkó István és Fejérvári Zoltán kiváló zongoristák személyében. A koncert első felében egy-egy Liszt-mű után egy-egy ősbemutató váltakozva szólal meg, a második részben pedig Liszt-kortársainak művei és Liszt darabjai hallhatók. Chopin f-moll zongoraversenye például zongorás kvintett változatban fog elhangzani Rados Ferenc szólójával és a fiatalokból álló Rondó Vonósnégyes előadásában. A koncerten megszólal még Liszt Angelus című zongoradarabjának vonósnégyes verziója is.

- Mint előadók, hogyan élik meg, hogy Rados Ferenc, a kamarazene doyenje visszatért a magyarországi pódiumokra?

- Diákként sokat hallgattam őt a '80-as években, utána pedig sokat tanulhattam nála. A mi generációnkra nagyon nagy hatást tett - de nemcsak Magyarországon gondoljuk így, hanem külföldön is. Ezen a módon senki nem tudja átadni, elmondani és megjeleníteni a hangszeren azt az óriási tudást és tapasztalatot, amelynek birtokában van. Óriási dolog, hogy most újra kedvet kapott a színpadhoz.

Stephen Isserlis, Rados Ferenc
Stephen Isserlis, Rados Ferenc

-

Tavaly Erkel, Mahler, Dohányi, két éve Haydn műveiből válogatva szerkesztett kamarazenei sorozatot. Hogyan értékeli ezt a trilógiát, milyen fejlődési szakaszokon mentek keresztül az évfordulókhoz kapcsolódó sorozatok?

- Az eddigi fesztiválok tematikáján belül is a zeneszerzőt mint centrális figurát tekintettem és azt vizsgáltam, hogy ő milyen módon hatott, rá milyen módon hatottak a kortársak. Liszt nélkül a 20-21. század zenéje teljesen másképp alakult volna. A sorozatok célja pedig nem más, minthogy egy újfajta koncertrutin alakuljon ki, ahol a téma áll a középpontban. Nagyon fontos volt, hogy mindez létrejöjjön, hiszen így kipróbálhattunk újszerű műsorstruktúrákat, és sok olyan mű és reláció is elhangzott, ami előzőleg soha. Mindennek a működőképességére a jó hangulatú koncertek a bizonyítékok. Hozzá kell tennem, hogy nem a könnyebbik utat választottuk. Busoni vagy Lutosławski neve még mindig nem vonz tömegeket, de pont ez a lényeg: szélesíteni kell a palettát, mert sokkal több érdekes szerző, mű, felfedezni való van, mint amennyit a standard koncertlátogató ismerhet. Ezek a koncertek nem tartoznak a nehezen befogadható hangversenyek közé: nagyon változatos a program, az apparátus és mindez mégis egy gondolati szálra van felfűzve. Mindegyik fesztivált a szerző köré építjük, de ezek a szerzők nagyon más karakterrel rendelkeznek. Liszt mint központi figura, különösen alkalmas az ilyen jellegű fesztiválok műsor-összeállításában, hiszen Liszt nemcsak önmagában véve, de a zenetörténet szempontjából is rendkívül jelentős hatású.

Az idei rendezvény azért is jelentős, mert lényeges problémára világít rá: meggyőződésem szerint Liszt nincs a megfelelő helyén kezelve. Én is előszeretettel játszom az egyébként magasrendű virtuóz-darabjait, de sokan ma is csak olcsó magamutogatást látnak ezekben a művekben. Még mindig rehabilitálni kell őt, és bebizonyítani, hogy gondolkodó és nagyhatású ember volt. Ebben persze mi, zongoristák is bűnösek vagyunk, hiszen ha valaki rosszul játszik Mozartot, azért biztosan az előadót okolják, de ha Lisztet játszanak rosszul, akkor azt rögtön a szerző rovására írják. Pedig sokkal titokzatosabb és sokkal több felfedeznivaló van benne, mint első ránézésre gondolnánk.

- Van kedvenc darabja Liszttől?

- Nagyon sok, de talán a h-moll szonáta áll hozzám a legközelebb. Így különösen örültem annak, hogy az ECM lemeztársasággal fel is vehettem ezt a művet. A jövőre megjelenő korongon nem Liszt-műveket illesztettem a h-moll szonáta mellé, hanem Alban Berg h-moll egytételes zongoraszonátáját és Janáček A ködben című darabját. Liszt nagyon különlegesen él egy expresszionistább, modernebb közegben. Mindig is kerestem a szerzők új oldalát és Lisztnek ebből különösen sok van. Éppen ezért sokat játszottam és játszom is majd a műveit - nem csak a Liszt-évben.