Tekla

Szerelmi csalódás, vallási mánia, talárdivat

2011.10.13. 16:35

Programkereső

A Művészetek Palotája október 18-án a vallásos zeneszerző kórusműveiből válogat, de a koncert programja összehasonlítja Liszt egyházzenéjét egykorú zeneszerzők hasonló műveivel is.
Liszt figura, Liszt-faktor
Liszt figura, Liszt-faktor

Liszt Ferenc egyházzenéjének hátterében a gyerekkorától őt elkísérő, őszinte istenkeresés is megtalálható - ám ott van a művészi exhibicionizmus és a világutazó virtuóz szerelmi csalódásaiból fakadó csömör érzése is.

Liszt Ferenc belépése az egyházi hierarchiába nem feltűnési viszketegségből fakadt, vagy hirtelen elhatározás nyomán történt, miként sokan gondolták. Gyermekkora óta mélyen vallásos volt. Amikor tizenhét éves korában egyszerre vesztette el apját és esett át az első szerelmi csalódáson, vallásos mániába esett, visszavonult a világtól, olyannyira, hogy a párizsi lapok halálhírét keltették. Vallásossága abban ragadható meg talán a legvilágosabban, ahogyan legcsillogóbb sztár korában az alkotó- és előadó-művészethez viszonyult. „Génie oblige" (A lángész kötelez), ez volt a jelmondata. Minden zenei gesztusába képes volt morális tartalmat vinni.

Attól kezdve, hogy a kisebb egyházi rendeket felvette, Liszt a civil egyházi szolgálatot vállalók öltözékében, abbé-ruhában járt. Ebben azonban volt némi exhibicionizmus is, hiszen pontosan tudta, hogy magas termetével, hosszú ősz hajával, földig érő papi öltözékében milyen feltűnést kelt, amikor egy társaságba vagy koncertterembe egyszerű látogatóként belép.

A vallás felé forduló Liszt a rá jellemző ambícióval határozta el a 19. század hatvanas éveiben, hogy megújítja a katolikus egyházzenét. Az orgona jelentette számára a kereszténység szimbólumát már egészen fiatal korától kezdve.

Liszt a bécsi klasszikusok mellett Palestrina, Lassus és Bach hagyományait követve szándékozott nagyszabású egyházi művekkel gazdagítani az irodalmat. Az egyházzenét a liturgia méltó kísérőjévé felemelni akaró művész az áhítat elmélyítésére törekedett - s ezenközben sorra komponálta szebbnél szebb kórusműveit. 1865 elején készült el nagyszabású orgonakíséretes kórusmiséjével, a Missa Choralisszal, amely a Müpa október 18-i hangversenyének második részében is elhangzik (más Liszt- illetve Mosonyi-darabok után) a Debreceni Kodály Kórus és Király Csaba előadásában, Scholcz Péter vezényletével.

Az abbé - Egyházi kórusművek orgonakísérettel

2011. október 18. 19:30 Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Km.: Debreceni Kodály Kórus (karig.: Pad Zoltán), Király Csaba (orgona)
Vez.: Scholcz Péter

Liszt: B-A-C-H fantázia és fúga, op. 46; Ave Maria; Ave verum; O salutaris Hostia; Qui seminant in lacrimisi; Quasi cedrus; Qui Mariam absolvisti; Missa choralis
Mosonyi Mihály: Ave Maria; Ave verum