Kelemen, Klementina

A Zeneakadémia zenekarának és énekkarának bayreuthi sikere

2011.10.24. 10:29

Programkereső

A bayreuthi városvezetés a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémiát méltatta, miután szombat este az egyetem zenekara és énekkara nagy sikerű koncertet adott Liszt nyugvóhelyének városában a zeneszerző születésének 200. évfordulóján.

Az együttes a Liszt-világnap (World Liszt Day) hivatalos hangversenyeinek egyikén lépett fel telt ház előtt a bayreuthi Stadthalléban, és Liszt Ferenc Krisztus című oratóriumának részleteit szólaltatta meg Kovács László vezényletével. Szólót énekelt Szegedi Csaba bariton (Krisztus), valamint Rácz Rita szoprán, Balogh Eszter alt és Pataki Potyók Dániel tenor.

Hangos ünneplésben részesült az együttes, és külön tapsot kapott az énekkar, amelyet immár öt éve vezet Erdei Péter karnagy. Nicolaus Richter, Bayreuth város kulturális tanácsosa úgy fogalmazott: "Ha egy Európa van, akkor miként létezik, hogy ezt a kórust, amely ilyen színvonalú, eddig nem hallottuk? Itt az ideje, hogy jobban megismerjük."

A sikernek máris van hozadéka - nyilatkozta Batta András, a Zeneakadémia rektora a koncert után. Úgy tűnik, jövőre Budapest fogadhat egy német, francia és magyar diákokból verbuválódó európai ifjúsági zenekart, 2013-ban pedig Bayreuth ismét vendégül látja a magyar Liszt Ferenc Zeneakadémia együtteseit, valószínűleg egy Wagner-produkcióra. A kórust is visszavárják Bayreuthba.

Liszt síremléke Bayreuthban
Liszt síremléke Bayreuthban

Batta András azt is elárulta, hogy a szombat esti ünnepi hangverseny a bayreuthi önkormányzat, azaz a "Wagner-város" kezdeményezésére jött létre, és végül a német fél, illetve a magyarországi Liszt-évet szervező Hungarofest segítségével valósulhatott meg. Az volt az elképzelés, hogy Bayreuthban mindkét nagyhírű, Liszt Ferenc nevét viselő európai zeneakadémia mutatkozzon be a bicentenárium alkalmából. Vasárnap este, 23-án a weimari Liszt Akadémia együttese adott koncertet ugyanott Christian Thielemann karmester vezényletével.

A rektor szerint elgondolkodtató, hogy az a Bayreuth, amelyben annyian élnek, mint Budapest egyik nagyobb kerületében, 2011-ben csaknem annyi pénzt költött a Liszt-bicentenáriumra, mint egész Magyarország.

Kiemelkedő kulturális eseménynek számított Bayreuthban a szombati hangverseny, amit bizonyít, hogy a Zeneakadémia együtteseit igen rangos fogadtatásban részesítették. A koncerten jelen voltak a bajor tartomány vezető politikusai, és beszédet mondott a város főpolgármestere, Michael Hohl, aki méltatta Liszt munkásságát, és hangsúlyozta, neki is köszönhető, hogy Bayreuth, a Wagner-mítosz megszületett. Az oratórium tételei között Liszt pályájáról és jelentőségéről értekezett a weimari akadémia neves zenetörténésze, Detlef Altenburg.

Kovács László karmester Fischer Ádám helyére ugrott be, ugyanis eredetileg ő dirigálta volna a szombati előadáson a Krisztust, de egy váratlan szemműtét miatt le kellett mondania a koncertet. Nem akarta "cserbenhagyni" a bayreuthi közönséget (szorosan kötődik a városhoz, hiszen gyakran vezényel Wagnert az Ünnepi Játékokon), ezért hangfelvételről köszöntötte a jelenlévőket. Üzenetében azt hangsúlyozta, hogy az új nemzedéket, a zeneakadémistákat, már nem terhelik azok a rossz érzések, asszociációk, amelyek az idősebbekben még előjöhetnek egy-egy Liszt- vagy Wagner-mű hallatán.

A Les Preludes című szimfonikus költeményt sokáig azért nem játszatták a németországi impresszáriók, mert a háborús filmhíradókat juttatta sokak eszébe, Az istenek alkonya gyászindulója pedig azért keltett félelmet emberekben, mert a háború idején mindig akkor sugározta a német rádió, mielőtt bemondták a hősi halottak nevét. Fischer Ádám üzenetében azt kívánta a zeneakadémistáknak, hogy Liszt és Wagner zenéjét odaadással játsszák, szerezzenek velük örömöt, és töröljék el a rossz emlékeket, amelyek hozzájuk tapadnak.

Szombat délután a hangverseny előtt a Zeneakadémia küldöttsége Batta András és Erdei Péter vezetésével megkoszorúzták Liszt Ferenc "Tudom, hogy a Megváltóm él" feliratú síremlékét a városi temetőben. A koszorúzás után annak a Lisztnek a nyughelyénél, aki magyarnak vallotta magát, születése 200. évfordulóján elhangozhatott a Zeneakadémia énekkarának tolmácsolásában két kórusműve, a Salve Regina és az Ave Maria, Kodály alkotása, a Liszt Ferenchez, valamint a Himnusz is.