Katalin

A Liszt-árverés jeles tárgyai

2011.11.09. 17:03

Programkereső

Bősze Ádám Zenei Antikváriuma Liszt-árverésén kalapács alá kerül például Bartók akadémiai székfoglalójának szövege, melyben Lisztről is szó esik.

A november 19-én a Müpában rendezett árverés 2. tétele az az 1936-ban, az MTA által megjelentetett kiadvány lesz, amely tartalmazza azt a tanulmányt, amelyet a 20. század leghíresebb magyar komponistája szentelt Liszt Ferenc emlékének.

Külön öröm volt az árverés szervezőinek, hogy felbukkant egy könyv Liszt hagyatékából, melyet ma a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban őriznek. A szerző, Johann Döllinger jó viszonyban volt Carolyne Sayn-Wittgenstein hercegnével is. Az egyházi tematikájú kiadványban több helyen is előfordul a híres hagyatéki bélyegző. (4. tétel)

Siposs Antal, Liszt egyik tanítványa kapta a mestertől a híres Beethoven-szimfónia átiratokat. Siposs Antalt egyébként Liszt 1858-ban vitte magával Weimarba, ahol két esztendőn át tanította. Mint kész művész tért haza. 1874-ben magán zeneiskolát létesített. Vezető szerepet vitt a zenei életben. A Doppler fivérekkel hangversenyutakat tett (Bécs, Prága stb.), melyeken a korabeli magyar zenét népszerűsítette. Az Országos Daláregyesület egyik megalapítója, a Zenetanárok Nyugdíjegyesületének elnöke volt. (28. tétel)

Liszt Ferenc portré, 178. tétel a Bősze Ádám Zenei Antikváriumának árverésén
Liszt Ferenc portré, 178. tétel a Bősze Ádám Zenei Antikváriumának árverésén

Kneifel Antalnak és A. W. Gottschalgnak szól az a ritka kettős dedikáció, amelyet egy orgonakotta utolsó oldalára jegyzett le Liszt. Gottschalg ismert Liszt weimari baráti köréből, de Kneifel Antalról ma már kevesen tudnak, pedig ő volt a budavári főplébánia zenekari igazgatója, a budapesti női- és férfi katolikus képezde, budai szürke nénék iskolájának énektanára, Liszt művészetének jeles híve. Tizenegy évet töltött el a krisztinavárosi plébánián, mint kántor. Évek hosszú során át vezette a budai egyházi zeneegyletet, amelyet éppen egy olyan sikertelen hangverseny után hagyott ott, amelyen Liszt vezényelte Palestrina egy miséjét. Kneifel vezetése alatt számos Liszt-művet énekeltek a mai Mátyás templomban, viszont utóda, Szautner Zsigmond nem rajongott Liszt-darabjaiért. Nemcsak Liszt életében, hanem utána is sokat ártott: ahol lehetett átkozta a mestert és munkásságát. (40. tétel)

Liszt 1831. március 31-én hallotta először személyesen Paganinit egy párizsi hangversenyen, és ennek az egyetlen koncertnek közvetlen hatása életére és művészi pályájára nagyobb volt, mint bármi más akkor átélt esemény. „Szellemem és ujjaim akár a megszállottak dolgoznak két hete. Homérosz, a Biblia, Platón, Byron, Hugo, Lamartine, Chateaubriand, Beethoven, Bach, Hummel, Mozart, Weber, mind itt vannak körülöttem. Lázasan tanulmányozom, szinte falom őket, töprengek rajtuk. Ezen felül 4-5 órát gyakorolok... 'Én is festő vagyok' - kiáltott fel Michelangelo, amikor először látott remekművet. Kicsiny, szánalmas barátod Paganini legutóbbi hangversenye óta szüntelenül e nagy ember szavait ismétli. Micsoda ember, micsoda hegedűs, micsoda művész!" - Ennek az élménynek a hatása alatt írta híres etűdjeit, melyeknek első kiadású kottája szintén az árverésen szerepel. (130. tétel)

Liszt híres kortársai közül meg kell említenünk gróf Zichy Gézát, aki nagyra tartotta a mestert. Erdélyben például együtt játszották, háromkezes változatban a Rákóczy indulót. Zichynek a jelen árverésen szereplő kéziratai közül az ifj. Toldy Lászlónak írt levelet kell kiemeljük, azt az írást amelyben a bolsevizmus pusztítását jeleníti meg. (188. tétel)

A tételekhez tartozó képek (a sorszámok szerint) itt érhetők el.