Cecília

Ha a szellem helyet talál

2011.11.20. 08:00

Programkereső

A virtuóz koncertező művész, az évtizedeken át tartó zarándokévek után, 37 éves korában letelepedett Weimarban, annak reményében, hogy mind művészetében, mind pedig magánéletében kiteljesedjék. Liszt Ferenc választása sorsszerű volt. Weimart a művészetekhez már évszázados kapcsolat fűzte, Goethe és Schiller városában Bach szelleme is megigézte a lángelmét.

Bach több mint egy évszázaddal Liszt odaérkezése előtt szintén Weimarban élt és udvari orgonistaként dolgozott egy ideig. Számos nagy orgonaművét a Stadtkirchében komponálta, melynek orgonája érintetlenül megmaradt a templomban. Weimar macskaköves utcáit járva Liszt elevenen érezte Bach szellemi jelenlétét, melynek méltó emléket állított születendő orgonaműveiben és átirataiban. Helyi orgonisták kíséretében, melyek között különösen kiemelkedett két tehetséges fiatal, Alexander Wilhelm Gottschlag és Alexander Winterberger, gyakran ellátogatott a környék templomaiba, hogy tanulmányozza s egybevesse a Thüringia-szerte található orgonákat. Liszt órákat adott ifjú barátainak Bach-interpretációból, s közös muzsikálásaik új megvilágításban tüntették fel a hagyományokat. Liszt ugyan nem volt virtuóz orgonista (Gottschlag szerint pedáljátéka nem volt teljesen gördülékeny), de ez nem tartotta vissza attól, hogy néhány gyakorlati reformot ne javasoljon. Ezek elsősorban a regisztrációt érintették, s egyben ellenezte az akkori tradíciót, mely szerint manuálváltás nélkül, tuttiban adtak elő preludium és fúgákat.

Szabó Balázs
Szabó Balázs

1855-ben avatták fel a merseburgi katedrális új orgonáját, mely igen nagy eseménynek számított. Liszt az év szeptemberében utazott az orgonaavatóra, melynek új hangszere 81 regiszterével, 5686 sípjával és 36 harangjátékával, az akkori Németország legnagyobb orgonája lett. Winterberger ez alkalomra a B-A-C-H preludium és fúgát rendelte Liszttől, de a mű csak néhány héttel később készült el. A koncerten egy már készen lévő remekmű, az Ad nos, ad salutarem undam hangzott el.

 

Mester és tanítvány ezek után többször is fellépett együtt, többek között 1856-ban Magyarországon, az Esztergomi mise ősbemutatóján, illetve annak pesti előadásain, a Redoutensaalban. Liszt ragaszkodott hozzá, hogy az orgonaszólamot kitűnő tanítványa, Winterberger játssza. A kiváló orgonista zongoratudásnak sem volt híján, bizonyítják ezt kétzongorás koncertjeik mesterével, ahol többek között az újonnan megjelent szimfonikus költemények is elhangzottak.

 

2011. november 23-án a mestert Christoph Bossert testesíti meg, a tanítványt pedig a fiatal magyar tehetség, Szabó Balázs. A két művész a Würzburgi Zeneművészeti Főiskola orgona mesterosztályban találkozott, ahol Szabó Balázs Christoph Bossert irányításával 2010-ben szerezte meg az orgona mestere címet. Bossert Bach-kutatásai új dimenziókat nyitottak meg napjaink interpretációjában, s egyben tökéletes ismerője a német orgonastílusnak. Szabó Balázzsal közös koncertjükön mutatják meg azt a szellemiséget, mely évszázadokon át hagyományozódik mester és tanítvány között.

 

Liszt és Bach - Christoph Bossert és Szabó Balázs orgonaestje

2011. november 23. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

 

J. S. Bach–Liszt: Bevezetés és fúga az "Ich hatte viel Bekümmernis" című kantátából
Liszt: Bevezetés, fúga és magnificat a Dante-szimfóniából
J. S. Bach–Becker: Kanonikus fúga c-mollban két manuálra és pedálra a Cäcilia-gyűjteményből
Reubke: c-moll szonáta a 94. zsoltár szavaira

S. Wesley: Bevezetés J. S. Bach nagy Esz-dúr fúgájához két előadó számára (1813)
Liszt–Winterberger: Weinen, Klagen, Sorgen, Zagen - praeludium (1859)
J. S. Bach: 2. Neumeister-korál Was Gott tut das ist wohlgetan, BWV 1116; B-dúr prelúdium és fúga a B-A-C-H témára, BWV 898; B-A-C-H prelúdium és fúga

 

Házigazda: Fassang László