Jenő

Bubnó Tamás: "A kultúra mindenek felett álló hatalommal rendelkezik"

2011.11.23. 07:35

Programkereső

Négy részes sorozattal ünnepli a Szent Efrém Férfikar fennállásának tíz éves évfordulóját. A Szent István-bazilikában tartott koncerteket a Julián naptár szerinti ünnepnapokon tartják, mikulás, karácsony, húsvét és pünkösd tematikájával. Bubnó Tamással, az együttes művészeti vezetőjével beszélgettünk.

- Az Orientale lumen II. János Pál enciklikája volt. Miről szól pontosan ez az írás és miért ezt választották az ünnepi sorozat címének?

- A mű arra biztat, hogy a keletiek, benne mi, görög katolikusok őrizzük meg a saját identitásunkat és azt a kialakult szertartásrendet, zenei és liturgikus kultúrát, amit évszázadok óta ápolunk. Fontos, hogy ne kopjon meg ez a szokásrend és éltető módon fejlődjön tovább. Nem szabad behódolni a nyugatról érkező áramlatoknak sem, csak az befogadható, ami valóban építőleg hat. II. János Pálnak, mint szláv embernek határozott álláspontja volt erről és XVI. Benedek pápa is ragaszkodik a keleti egyházak liturgikus rendjének csorbíthatatlanságához. Ez a sorozat is azt szeretné bemutatni, hogy a keleti egyház mit őrzött meg, melyek a legfőbb értékei. Rendkívül szerteágazó a műsor is, hiszen ez az egyház is rendkívül sokszínű, „csak" a lényeget tekintve egységes. A liturgiához és a vallásossághoz való viszonyulásban azonosak, de minden másban - ruhákban, a hangokban, a nyelvekben - különbözőek.

A sorozatban elhangzanak alig ismert régi görög és bizánci énekek is, amik teljesen másként remekművek, mint a mai vagy néhány évtizeddel ezelőtt íródott zenék. Ezért hívtuk meg például Kocsis Fülöpöt, aki Hajdúdorogon megyéspüspök, és aki gyakorló szerzetes révén napról napra tapasztalja ezeknek a dallamoknak a lelki tartalommal együtt való megjelenését.

- Ez a lelki tartalom tükröződik vissza a sorozatcímben is?

- 360 éve létezik görög katolikus vallás Magyarországon. A görög katolikusság és az ortodoxia között mint tudjuk, az a különbség, hogy az ortodoxok a pátriarkát tartják főpapuknak, mi, görög katolikusok a pápát. Nekünk a pápa a pátriárka, ezért vagyunk katolikusok, de a szertartásunk görög és bizánci alapokra épül. 1646 óta azonban, mióta beléptünk az ungvári unióba, egyfolytában arról hallunk, hogy ha már katolikusok lettünk, miért nem hagyjuk el az ortodox szertartásainkat? Ezért óriási biztatás ez a pápai enciklika, mert maga a katolikus egyház vezetője buzdít bennünket a kultúránk megőrzésére. Szimbolikus a helyszín is, hiszen nem ortodox vagy görög katolikus templomban rendezzük a sorozatot. A Szent István-bazilika belseje azon túl, hogy praktikusan sok ember fér el benne, alkalmas arra, hogy építészetileg, színeit, formáját és jellegét tekintve felidézzék azt a világot, amiben ez a zene otthon van. Visszatérve a fellépőkre, Kocsis Fülöp hajdúdorogi megyéspüspök mellett Jevgenij Nesterenko, a legendás orosz operaénekes is közreműködik majd, Szabóki Tündével pedig kezdetek óta dolgozunk együtt, Sebestyén Mártával négy éve koncertezünk. Ők az életút szerves részei.

Bubnó Tamás
Bubnó Tamás

- Ha végigtekintünk a Szent Efrém Férfikar elmúlt tíz évén, számba vehetjük a sok-sok itthoni és külföldi koncertet, az öt - köztük Supersonic-díjjal kitüntetett - lemezt, a Hajnówka Nemzetközi Ortodox Egyházzenei Fesztiválon 2006-ban elért, átütő erejű versenygyőzelmet. Elégedett az elmúlt évtized eredményeivel?

- Nagyon elégedett vagyok, nem is gondoltam volna, hogy ez a kórus idáig eljut. Sikerünk titka az lehet, hogy a tagok közül többen is a Tomkins Énekegyüttesben kezdtünk együtt dolgozni, ahol meghatározó szellemiséggel találkoztunk. Másrészt sikerült kiválogatni azokat az énekeseket az ötvenes és a harmincas éveikben járók közül, akik zeneileg és hangilag is képesek arra, hogy azonosuljanak egy olyan kultúrával, ami nem sajátjuk. Négyen vagyunk görög katolikusok és a velünk való beszélgetések, együtt muzsikálások során képessé váltak az átváltozásra. Ez számomra arra bizonyíték, hogy a kultúra mindenek felett álló hatalommal rendelkezik: képes megigézni az embereket, akik aztán úgy viszonyulnak hozzá, mintha sajátjuk lenne.

Ez egyébként állandó probléma nekünk, nyugati muzsikusoknak. Mindig azt kérdezzük, hogy Bach-ot, Mozartot vagy Beethovent tud-e egy ázsiai zenész ugyanolyan jól játszani, mint mi? Tudnak, természetesen, és persze mi is értelmezhetjük rosszul a saját zenénket - mindegyikre van példa. A dél-amerikai turnénk megerősített engem ebben az elképzelésben, hiszen a montevideo-i Tündérkert Néptáncegyüttes úgy tud magyar táncot járni, mint mi - csakhogy egyikőjük sem magyar, nem is beszélnek a nyelvünkön. Egy-két tag van, akinek a dédapja magyar volt, de egyébként nem kötődik a kultúránkhoz és 1956-ban sem érkezett utánpótlás.

- Ha már szóba került a nyári, tengeren túli utazás, az Argentínában tartott mesterkurzuson milyen tapasztalatokra tett szert?

- Az ottaniakat elsősorban az érdekelte, hogy mi az a hangzás, ami miatt a magyar férfikarok egyediek tudnak lenni? Mi miben különbözünk a nagy hagyományokkal rendelkező német, szláv vagy skandináv énekkaroktól? A válasz a mi monarchikus, keverék kultúránkban rejlik, a maga egyedi pozitívumaival és negatívumaival együtt. Zenei tekintetben a közép-európai zenei kultúra - amit elsősorban Bécs, Budapest, Pozsony, Prága alkot - egyedi fejlődése a klasszikus zenének, ami a 20. század végéig - akár zeneszerzőket, akár előadókat tekintve - meghatározó iskola volt. Ebben a sokféleségben csak úgy lehet eligazodni, ha sok és jó zenét ismerünk. Ebben látom a magyar zenekultúra fejlődésének zálogát is. Nem arról van szó, hogy válogatás nélkül mindent meg kell ismerni és el kell énekelni, hanem arról, hogy foglalkozni kell sok mindennel és széles látókörrel kell rendelkezni. A magyar zene akkor tud jó lenni, és egy magyar muzsikus akkor tud például jó szláv zenét létrehozni, ha behatóan ismeri mind a szláv, mind a német zenét és persze a saját zeneszerzőit, esetünkben Lisztet, Kodályt és Bartókot.

Szent Efrém Férfikar
Szent Efrém Férfikar

- A hagyományőrzésnek a feltételei pedagógiai szempontból itthon mennyire adottak?

- Sajnos semennyire. Az iskola nem ezzel foglalkozik, ahogy az éneket tanítjuk, az pedig egész egyszerűen rossz és értelmetlen. Az adatok kerültek előtérbe, az éneklés vagy a jó zenék hallgatása helyett. Nem a gyerekekben van a hiba. Ők ugyanolyan fogékonyak, ugyanolyan tehetségesek és nyitottak mint régebben és számukra az a legfontosabb, hogy énekelhessenek és nap mint nap együttzenélhessenek. Ez az igazi kodályi gondolat. A Kodály-módszer nem tananyag, hanem magatartás. Az, hogy a pedagógus ezt milyen konkrét tananyagon valósítja meg, az már más kérdés. Nekünk sincs csak heti két énekóránk itt a Schola Cantorum Budapestiensis énekes iskolában, de megoldjuk, hogy mindennap együtt énekelhessünk. Természetesen a kamaszaink ugyanúgy eltávolodnak ettől a kultúrától, de nekik van hova visszatérni - és ez az igazán lényeges. A klasszikus zenében is megvannak azok a slágerek (pl. Üstdob szimfónia), amikkel, ha megismerkednek, egyszerűen nem foglalkoznak más zenével, mert nem érdekli őket. A rossz zenén nincs mit hallgatni.

- Lassan véget ér a Liszt-év. Mit tart a jubileum legfontosabb hozadékának?

- A Liszt-évforduló engem arra döbbentett rá, hogy mennyire hiányosak az ismereteink Liszttel kapcsolatban. Egyik kárpátaljai barátom hívta fel a figyelmemet arra, hogy Liszt szláv szövegre is írt zenét. Amikor utánanéztem még hatvan vokális művet találtam. Ezek nem a legfontosabb sarokkövei a liszti életműnek, de a Requiemben és a Misében leírtak a vokális zenében új utat nyitottak meg. Az a felrakás, az a gondolkodás, az az örökös kíváncsiság és a hangoknak a mániákus szeretete még a Wagner-operákban sem található meg. Az ő hatalmas átlátó képességével óriási fordulatot vett a zeneszerzés. A klasszikus zene pedig csak így vihető tovább.

Bubnó Tamás
Bubnó Tamás

- A Liszt-év lecsengésével milyen konkrét tervei vannak a Szent Efrém Férfikarnak a közeljövőben?

- Szeretnénk kiadni a Byzantine mosaics második lemezét és persze a harmadik Liszt-albumunkat is. Liszt Requiemjének rögzítése is szerepel a távolabbi terveinkben, de mivel nagyon mély a mondanivaló - két gyermekének halála után írta a művet - és technikailag nagyon nehéz, még el kell énekelnünk jópárszor koncerten, hogy a magunkénak érezzük teljesen. Bartók hat kórusművéhez is évek kellenek majd, de ez is tervbe van véve. Koncertjeink közül az a Mozart Requiem emelkedik ki, amit 2012-ben fogunk énekelni a Budapesti Fesztiválzenekar maratonján a Schola Cantorum Budapestiensissel. Szlovák és cseh turné is kilátásban van, de ami a legnagyobb álmunk, az a Müpában 2012. október 29-ére tervezett misztériumjáték Romzsa Teodor vértanú püspökünkről. Ő Kárpátalján teljesített szolgálatot, mindössze 36 évet élt, méreginjekcióval végezte ki a KGB, mert megpróbálta feltartóztatni a görög katolikus vallás kiiktatását. Romzsa attól félt, hogy a kárpátaljaiak lelkileg teljesen összeomlanak, ha elveszítik a vallásukat. A görög katolikusság számukra menedék, hiszen egyszerre keleti és nyugati, szláv, magyar és európai is, de benne van a bizánci kultúra. Az előadást Káel Csaba fogja rendezni Puskás László görög katolikus pap Megalkuvás nélkül című könyve alapján. A zenei történések a négy éve játszott, Szent Erzsébetről szóló misztériumjátékhoz hasonlóak: a levelek narrációja mellett zenei asszociációk, konkrét zenedarabok vagy azoknak részletei hangzanak el.

- Ezek nagy és nagyszámú tervek. Hogyan győzik energiával?

- Minden héten próbálunk és pluszban még, ha a darab, a felkérés megkívánja. Idén hatvan koncertünk van, de mivel a tagok közül többen is a Nemzeti Énekkarban vagy a Magyar Rádió Énekkarában dolgoznak, ott is megcsinálnak még ugyanennyit. Akik pedig nem profi énekkarokban dolgoznak, azok vagy szólisták vagy színházi emberek, hasonló leterheltséggel. De a Szent Efrém-jelenségnek pont ez a lényege: itt csak olyan énekesek énekelnek, akiket sok minden érdekel. Nem volt jellemző az elmúlt évekre a tagcsere, de volt rá példa. Akiknek menniük kellett, azokban azt éreztem, hogy megkopott az érdeklődés. Aki nem próbálja magába forgatni a zenei anyagot, az előbb-utóbb másképp énekel és ez hallatszódni fog. Egy kamarakórusban sokkal nagyobb a felelősség és más a figyelmi szint is, hiszen egy szólamot egy-két ember énekel csupán. Arra is nagyon oda kell figyelnünk továbbá, hogy a sokféle vállalásunk mindig tudjon párosulni az elszánt tudásvággyal. Véleményem szerint a Tomkins Énekegyüttes ennek hiánya miatt nem futhatott be még fényesebb karriert. Mi, Efrémek nem állhatunk ki olyan művel, amit pusztán hatásosan, de el tudunk énekelni. Ez önmagában kevés. Ha új stílusba kezdünk, nem négy-öt művet kell megismernünk előtte, hanem sokkal többet. Őrült nehéz, mert közben minden tagunknak megélhetést kell biztosítania a családjának, ráadásul a kulturális mecenatúra keleten és nyugaton, itthon és külföldön is gödörben van. Ennek ellenére nagy lelkesedéssel végezzük a dolgunkat, szervezzük a koncerteket, lemezfelvételeket, mert nem szabad az embereket zene nélkül, védtelenül hagyni ebben a sötétedő világban. Ez a Kelet világosságának valódi üzenete.

További információ a sorozatról a szervező Filharmónia Budapest Nonprofit Kft. oldalán található.