Vendel

Kodály életműve dokumentumokban és képekben

2011.12.16. 13:40

Programkereső

Élet-pálya címmel jelent meg kötet Kodály Zoltánról Bónis Ferenc Széchenyi-díjas zenetudós tollából. A 725 oldalas könyvből, mely 877 fotográfiát, levél- és kottamásolatot, plakátot és színpadképet tartalmaz, átfogó kép bontakozik ki a zeneszerző, pedagógus és közéleti személyiségről.

Bónis Ferenc könyvét Kodály Zoltán születésnapja alkalmából, december 16-án adták ki a Balassi Kiadó gondozásában. A kötet írója elárulta: a mű megírását Kodályné Péczely Sarolta inspirálta és 2007 augusztusától 2010 augusztusáig dolgozott az életrajzon. "A Kodály-irodalom több alapvető darabját tettem le az asztalra, három teljes és egy kiegészítő kötetet adtam közre Visszatekintés címmel. Az első két rész még Kodály életében készült, ő is látta a kiadványt, amely az ő írásait gyűjti egybe" - idézte fel a szerző, majd elmondta azt is, hogy az Így láttuk Kodályt című könyvbe a közeli kortársak visszaemlékezéseit foglalta össze, ennek hamarosan a negyedik kiadása lát napvilágot, a nyolcvan emlékező mellé újabb hét megszólalóval kiegészítve.

Bónis Ferenc: Élet-pálya: Kodály Zoltán
Bónis Ferenc: Élet-pálya: Kodály Zoltán

A Psalmus hungaricus hasonmás kiadását - vázlatokkal és jegyzetekkel - ugyancsak Bónis Ferenc rendezte sajtó alá. "Ebből a munkából megismertem Kodály kompozíciós módszereit". A hódolat Bartóknak és Kodálynak című esszégyűjtemény szintén az életműben való elmélyülést szolgálta, ugyanakkor Bónis Ferenc - aki gyakori vendég volt Kodályék köröndi lakásában - korábban nem írt par excellence életrajzot. "Három fő forrásra támaszkodtam, és a kutatás az ismereteim ellenére számos újdonsággal szolgált. Végigolvastam és öt spirálfüzetbe kijegyzeteltem Kodályné Sándor Emma háztartási naplóit. Ezek 1905-től egy-két év kihagyással szinte teljes közös életük tükrét adják: Emma asszony nemcsak azt jegyezte fel, mennyi petrezselymet vettek, mit főztek, megtudható belőlük az is, kik jártak náluk, melyik tanítvánnyal foglalkozott aznap Kodály, hová mentek színházba" - sorolta a szerző. A naplók segítségével az életpálya új, hiteles kronológiáját lehetett összeállítani. A képek, plakátok, fotográfiák - az utóbbiakból ötezer darabot nézett át Bónis Ferenc - arról tanúskodnak, milyen kiterjedt kapcsolatokat ápolt Kodály kora művésztársadalmával, írókkal, képzőművészekkel, milyen politikusokkal találkozott.

A zenetörténész megemlítette, hogy amikor a még ismeretlen ifjú költő, Weöres Sándor Öregek című verse megjelent, Kodály nyomban felfedezte, a verset meghúzta, így keletkezett a kórusmű. "Olyan szakértelemmel tette, hogy Weöres később ezt a változatott vette fel a kötetébe" - tette hozzá. Bónis továbbá felhasználta Kodályné Péczely Sarolta anyagait és elment Kecskemétre is, Kodály szülőhelyére, hogy az anyakönyvi kivonatból egy használható példány bekerüljön a kötetbe. "Próbáltam megérteni Kodály szellemi fejlődését, azt, miként segítette a filosz a zeneszerzőt és a népzenegyűjtő a komponistát. Ennél nagyobb életrajzot nem írhatok, de a Kodály-kutatást nem hagyom abba, a bécsi búvárkodásaim során megtaláltam azokat a leveleket, amelyeket kiadójával, az Universallal váltott az Anschluss után. És jön az Így láttuk Kodályt friss, legbővebb változata" - árulta el a zenetörténész.