Olivér

Zenével a szegénység ellen

2012.03.02. 12:00

Programkereső

A venezuelai El Sistema nevű klasszikus zenei program kitörési lehetőség a szegénység csapdájából.

Hullámlemez tetők, salakbetonból épült roskatag kunyhók, szeméttel és törmelékkel teli utcák labirintusa, a válogatás nélkül pusztító erőszak lehetősége minden utcasarkon - és Sarría negyednek az a része, amelyre mindez jellemző, még nem is számít igazán rossz helynek Caracasban. Ám amiről a körzet igazán nevezetes, az az El Sistema, a társadalmi felemelkedés klasszikus zenével történő elősegítésének venezuelai programja: a ránézésre vonzónak csöppet sem nevezhető környéken hegedűkkel, vadászkürtökkel és trombitákkal érkező kisgyerekek töltenek meg minden kedden egy elemi iskolát.

Egy fedetlen folyosón rézfúvósok brummogtatják hangszereiket, a közelben, egy poros udvaron ütőhangszeresek gyakorolnak. Az egyik tanteremben a tanulás első hetében járó hegedűsök játsszák a G-dúr skálát és egyszerű venezuelai dallamokat, miközben legalább két kórus is hallható. A kontraszt élénk, egyszersmind jellemző az El Sistemára, amelyet 1975-ben indítottak el, de csak az utóbbi öt évben vált széles körben ismertté, hála leghíresebb "terméke", Gustavo Dudamel karmester üstökösszerű pályafutásának. A 31 éves művész 2009-ben lett a Los Angeles-i Filharmonikusok zenei igazgatója és várhatóan 2019-ig tölti be ezt a pozíciót. Tavaly nálunk is megfordult, az idei év elején egy Mahler-szimfóniákból összeállított ciklussal Caracasban vendégszerepelő dirigens.

Gustavo Dudamel
Gustavo Dudamel

Irigység tárgya lett

Emily Castaneda február legelején kezdett el kürtön tanulni, és pár hét leforgása alatt sokat fejlődött. "Folytatni akarom, hogy nagy zenész lehessek, vagy esetleg orvos" - mondta a The New York Times tudósítójának. Anyja takarítónő, az apját pedig nem ismeri. Az El Sistema célja egy nyomasztóan egyetemes probléma kezelése: a gyerekek kiszakítása a szegénység csapdájából, eltávolítása a kábítószerektől, bűnözőktől, utcai bandáktól, a nyomor szülte elkeseredéstől. A módszer, amelyet az El Sistema létrehozója, José Antonio Abreu közgazdász és egyben képzett zenész kitalált: a klasszikus zene tanítása. Zenekarok és zenei oktató központok jöttek létre Venezuela-szerte, hogy zenére tanítsák a gyerekeket, és átadják nekik az együttesben játszásból fakadó értékeket: a közösségi tudatot, az odaadást és önbecsülést. A módszer olyan népszerű, hogy a szomszédos Brazília is hasonló program kialakításához látott hozzá.

Mivel Venezuela 29 milliós lakosságának csaknem egyharmada 14 évesnél fiatalabb, mindezekre igen nagy szükség van. Az El Sistema igazgatója, Eduardo Méndez szerint elindítása óta 280 oktatóhelyen (núcleóknak nevezik őket) 310 ezer gyerek kapcsolódott be a programba. A rendszer ernyője alatt körülbelül 500 zenekar és más együttes található, a papírból kivágott hangszereken "játszó" óvodáscsoportoktól egészen a világszínvonalú Simón Bolívar Szimfonikus Zenekarig. Abreu célja az, hogy 2015-re 500 ezer gyerekhez jussanak el. A program irigység tárgya lett a zenei világban, és hatására sok országban hasonló kezdeményezések jöttek létre, amelyeket olyan befolyásos személyiségek népszerűsítenek, mint Claudio Abbado és Sir Simon Rattle karmesterek. A megszámlálhatatlanul sok riport mellett könyvek és dokumentumfilmek születtek róla, zenészek és tanárok sokaságát vonzza.

A kitüntető figyelem megtanította az El Sistema munkatársait arra, hogy hozzáértő házigazdái legyenek a látogatóknak, akiket melegen fogadnak, de szorosan ellenőriznek és óvnak is, amire általában szükség van azokon a veszélyes helyeken, amelyeket bekapcsoltak a programba. Ettől függetlenül nemcsak a munkatársak, hanem a rendszer hívei is szinte áhítattal beszélnek Abreuról és a program eredményeiről. Hugo Chávez populista kormánya is örül az El Sistemának, évente 540 millió bolivárral (hozzávetőleg 13 milliárd forintnak megfelelő összeggel) támogatja a programot. Alapítványok és adományozók ugyancsak pénzzel, illetve ajándékba adott hangszerekkel segítenek.

Zenélj és küzdj!

A főváros északi részén létrehozott sarríai núcleo egy iskolában működik, ahová 1200 gyerek jár. A kormánnyal kötött megállapodás alapján délután 2 és 6 óra között 600 gyereknek biztosít tanuláson kívüli programot. Sarríában megvalósul sok minden azok közül, amelyek olyan sikeressé teszik az El Sistemát. Az oktatást és a hangszereket ingyen kapják a gyerekek. Egyetlen jelentkezőt se küldenek el, a tanítás csoportokban zajlik, és az oktatók közül sokan maguk is az El Sistema neveltjei, úgyhogy elkötelezetten szolgálják a mozgalmat. Vonzóvá teszi a programot az is, hogy gyakoriak a nyilvános fellépések, és az oktatás a gyerekek lakóhelyéhez közel zajlik.

Gustavo Dudame utcai koncerten vezényel Caracasban
Gustavo Dudame utcai koncerten vezényel Caracasban

Minden előadó érmét kap, amelynek egyik oldalán hegedű látható, a másikon pedig egy jelmondat: Toyar y Luchar, vagyis Zenélj és küzdj! "Attól a pillanattól kezdve, hogy elkezdenek játszani és fellépni a többiek előtt, büszkék arra, amit csinálnak" - jegyezte meg a tanulókról Méndez. Alejandro Munoz, a sarríai núcleo 32 éves igazgatója maga is a negyedben született, és egy núcleóban tanult. "Anyám úgy gondolta, hogy ott biztonságban leszek" - idézte fel. A fiatalember először hegedült, később felismerték karmesteri képességeit és konzervatóriumba küldték. Sarríában a kezdő hegedűsöket Ismenia Molina tanítja, aki az El Sistema első zenekarának alapító tagjai közé tartozott, és 51 évéből 33-at töltött a programban. Az El Sistemának kórusai is vannak, és hangszerkészítő és javító kurzusokat is tart.

A program nem mindig zajlik simán, fennakadások nélkül. Időnként feszültség támad az El Sistema alkalmazottai és az általuk használt épületek kezelői között. A rendszer terebélyesedése miatt néha hiány van tanárból és hangszerekből, és a szülők sem mindig viszik el időben a gyerekeiket a foglalkozásokra. A bűnözéstől sújtott országban előfordulnak hangszerlopások is. Ritkán esik szó róla, de tény, hogy az El Sistema a középosztálybeli és felső középosztálybeli családok előtt is nyitva áll. A sarríai núcleo létrehozója, Rafael Elster például gazdag családból származik. Abreu 1999-ben bízta meg a núcleo létrehozásával; tíz évet töltött ott, amely alatt többször fegyveres rablás áldozata lett. Az El Sistemában nevelkedett gyerekek többsége nem válik zenésszé, de visszatér a programba, hogy segítse. Méndez például jogász. "Akit egyszer megérintett az El Sistema, az soha nem hagyja el" - húzta alá az amerikai lapnak.