Hortenzia, Gergő

L. Simon László: "Le lehet fedni a kulturális élet területeit"

2012.03.06. 07:00

Programkereső

Januártól jelentősen átalakult a Nemzeti Kulturális Alap kollégiumi rendszere. A változásokról és a felmerült aggályokról az NKA Bizottságának elnökét kérdeztük.

- A korábbi 19-hez képest idén 9 kollégium, 152 fő helyett 74 dönt a pályázati pénzek sorsáról, melyek többek között a kulturális adó teljes összegével és a közös jogkezelő szervezetektől származó befizetésekkel is nőnek (ez kb. 11 milliárd forintot jelent éves szinten). Az átszervezés miatt csökkentek az NKA bérköltségei, és vélhetőleg hatékonyabb is lesz a szervezet működése, de nem tartanak tőle, hogy a karcsúsítás a bírálói munka minőségének rovására mehet?

- Nem, mert véleményem szerint hatékonyabb munkával jobban elvégezhetők a feladatok. Azt persze ki kell tapasztalni, hogyan működik a rendszer, és ha szükséges, természetesen korrigálunk. Nem tartom szégyennek, ha belátjuk, hogy valami nem működik, de előre prognosztizálni a negatív folyamatokat nem szerencsés. Várjuk meg, nézzük meg legalább az első félévet! Az új kollégiumi rendszer tagjai néhány heti intenzív munkával (még otthon is a pályázatokat olvasták) legitim, szakmailag hiteles, kiegyensúlyozott döntéseket hoztak, és ezidáig 700 millió forintot osztottak el. Egy biztos: az ütemezést tartjuk, a pályázati kiírások megjelennek, a kiírások jók, továbbvisszük a hagyományokat, de ha szükséges, új dolgokat teremtünk, és az első döntéseken már túl vagyunk. Azt kell mondjam, hogy olajozottan működik a rendszer. A pályázók biztosan nem veszik észre, hogy a kurátorok száma csökkent és egy részük kicserélődött.

- A pályázók szemszögéből tehát nincsenek nagyobb változások az NKA kollégiumainak strukturális átalakítása miatt?

- Vannak változások. Például bevezettük a nevezési díjat, aminek a pályázók egy része nem örül. Akik komoly pályázók, azoknak ez elfogadható feltétel, akik pedig évek óta sikertelen pályázatokat adnak be, azok ezek után meg fogják gondolni, hogy elindulnak-e. A pályázatok nevezési díja egyébként a pályázati keretet növeli. Óriási könnyebbséget jelent azonban az, hogy megszüntettük a három éves pályázati moratóriumot, tehát alkotói ösztöndíjra azok is pályázhatnak, akik tavaly vagy két éve nyertek. Mindenképp a pályázók komfortérzetét szeretnénk növelni.

L. Simon László
L. Simon László

- Visszatekintve ön szerint melyek voltak a régebbi struktúra előnyei és melyek a hátrányai?

- A régebbi struktúrának nyilvánvaló előnye volt, hogy differenciáltabb pályázati kiírásokat lehetett megalkotni. A kurátorok egyébként még mindig hajlamosak a régi szisztéma szerint gondolkodni. Ez főképp azoknál a kiírásoknál feltűnő, amelyek még nem láttak napvilágot, vagyis abban a szakaszban vannak, amikor a támogatásokat vizsgáló iroda átnézi őket az uniós szabályoknak való megfelelés miatt. Vétójogom van a pályázati kiírásoknál, de idáig egyszer sem éltem ezzel, és most is igyekszem inkább előre megfogalmazni a javaslataimat, ez esetben azt, hogy fejben még jobban át kell állni. A lassabb átállás egyik fő oka az, hogy mind a kollégiumi titkárok - akik az igazgatóság alkalmazottjai és a kurátorokat segítik -, mind a kurátorok jelentős része korábban már dolgozott az NKA-nál, és egyelőre nem mindenki tud egy összművészeti vagy több kulturális területet átfogó rendszert átlátni. Ez még a Könyvkiadás Kollégiumára is igaz, ahol szerintem kevesebb pályázati kiírás is elég lett volna - ezek most fognak megjelenni -, de a szakmai kuratóriumok autonómiája miatt ebbe nem szólok bele. Visszatérve az összehasonlításra, az új rendszer előnye, hogy gyorsabban képes reagálni és nagyobb területeket átfogó pályázatok jöhetnek létre. Megszűnnek azok a párhuzamosságok, amelyek korábban például az állományvédelmi pályázatokat jellemezték, amiket kiírt a Könyvtári, a Levéltári és a Múzeumi Kollégium is. Ha jól tudjuk kialakítani az új rendszert, az adminisztrációs könnyebbséget jelent a pályázóknak is és nekünk is. Én hiszem, hogy ebben az új kollégiumi struktúrában le lehet fedni a kulturális élet legfontosabb, támogatásra méltó területeit.

- Az előző ciklusban több kritika érte a kurátorokat, hogy saját érdekeltségeiket hozták helyzetbe a pályázatok elbírálása során. Az új felállás hogyan küszöböli ki ezt a problémát?

- Ezeket a támadásokat mindig is méltatlannak tartottam, mert tudomásul kell venni, hogy ez egy kis ország, itt a kulturális életben szinte mindenki ismer mindenkit. Nem úgy működnek a dolgok, mint mondjuk Amerikában, ahol leülnek a keleti parti professzorok és döntenek a nyugati parti kollégák terveiről. Ebben az országban annyian vagyunk - a határon túli magyarságot is ideértve -, mint egy amerikai nagyvárosban. Ezért úgy gondolom, hogy nem lehet olyan rendszert felállítani, ami teljes mértékben független, továbbá megvalósítja azt, hogy a teljes kulturális élettől távol eső személyek döntenek abszolút objektív indokok alapján. Nagyon nehéz lenne egyszerre két szempontot érvényesíteni: egyrészről szakmai delegáltak legyenek a kuratóriumokban, másrészről ne legyen semmilyen összeférhetetlenség és elfogultság. Az összeférhetetlenségi szabályokon kezdeményezésemre már lazítottunk, és ez szerintem elegendő, ennél szigorúbbnak nem kell lennünk. Én - nagyon helyesen - nem pályázhatok az NKA-hoz, de azt nem lehet megtenni, hogy például a Szépirodalom és Ismeretterjesztés Kollégiumához ne fordulhasson az a szervezet, amelynek tagja bent ül a kollégiumban. Pályáznak, és az érintett tag a szavazásnál kimegy - nem kell többet tenni. De ha megnézzük az NKA döntéseit 1993-tól mostanáig, csak egy-két vitatott eredményt találhatunk. Mindig is voltak olyan esetek, amikor például a támogatott politikai nézetei miatt próbált utólagosan olyan véleményt megfogalmazni, mintha az NKA döntése politikai alapú lett volna. Ezzel együtt az NKA első tizennyolc évét a szakmai döntéshozatal jellemezte, és amíg én leszek a Bizottság elnöke, ezen nem is kívánunk változtatni.

A témával kapcsolatban megkérdeztük az NKA korábbi elnökét, dr. Harsányi Lászlót és egy egykori bizottsági tagot, Nagy Bálintot. A velük készült összeállítást március 8-tól olvashatják, ezen a linken.