Tekla

Dietrich Fischer-Dieskaura emlékezve

2012.05.19. 13:10

Programkereső

A II. világháború utáni időszak egyik legjelentősebb művészegyéniségéről vallanak művészek, intendánsok, pályatársak.

Dietrich Fischer-Dieskau halálhírét pénteken jelentette be felesége, Várady Júlia szoprán. Fischer-Dieskau tíz nappal 87. születésnapja előtt a bajorországi Berg bei Starnbergben hunyt el. Őt nevezték "a 20. század hangjának, a balzsamos-bársonyos baritonnak, a legnagyobb élő dalelőadónak". A művész kétszer is koncertezett Budapesten, 1973-ban Szvjatoszlav Richterrel Wolf-dalokat adtak elő.

Gáti István bariton, a Bécsi Állami Operaház nyugalmazott énekese, az elhunyt pályatársa felidézte: sokan próbálták Dietrich Fischer-Dieskaut egyszerűen utánozni, de utóbb mindig kiderült, hogy ez lehetetlen. "Lenyűgöző, hogy szinte a teljes dalirodalmat lemezre énekelte. Amikor először hallottam Salzburgban, meglepő volt számomra hangjának volumene. Brahms könyvének lefordítása során emberileg is közelkerültem hozzá" - jegyezte meg. Bátori Éva magánénekes, több dalest előadója szerint a német művész sosem engedett a modern világ rossz elvárásainak, mindig megválogatta kivel, hol és mit énekel. "El sem tudtam képzelni, hogy a zene iránti megszállottságból meg lehet tanulni háromezer dalt, hogy mellette az operaszínpadon valaki ilyen komplex pályát futhasson be" - hangoztatta. Sokoldalúságban, elmélyültségében és hatásában a pénteken elhunyt Dietrich Fischer-Dieskau volt a 20. század legnagyobb énekese - méltatta a művészt Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház kormánybiztosa, akinek nekrológját Szót dalolni, dalt szavalni című írásunkban olvashatják.

Dietrich Fischer-Dieskau
Dietrich Fischer-Dieskau

"A zenei világ az egyik legnagyobb egyéniségét veszítette el, különleges, a huszadik századi kultúrát meghatározó jelenség, a német dalirodalom ideális és feledhetetlen tolmácsolója volt" - nyilatkozta a halálhír kapcsán a bajor miniszterelnök, Horst Seehofer. A Bajor Állami Opera mélyen gyászolja egyik legfontosabb művészét - hangsúlyozta Nikolaus Bachler intendáns a ház honlapján megjelentetett gyászhírben. Fischer-Dieskaut öt évtizeden át kötötte szoros kapcsolat a müncheni dalszínházhoz. 1952-ben Richard Strauss Saloméjában Jochanán szerepében nyerte el a közönség tiszteletét és szeretetét, aminek jeleként 1959-ben kamaraénekesi címmel ismerték el. 1979-ben itt énekelte el Aribert Reimann Lear királyának címszerepét. "A mai daléneklés stílusa, a szövegértelmezés korszerűsége elképzelhetetlen lenne Fischer-Dieskau példája és tanítása nélkül" - olvasható a müncheni operaház honlapján. "Kiemelkedő jelentőségét az új a kortárs zenéhez fűződő kapcsolatában látom" - nyilatkozta a berlini Szépművészeti Akadémia elnöke, Klaus Staeck Dietrich Fischer-Dieskaura emlékezve.

Dominique Mayer, a Bécsi Állami Operaház intendánsa is legendás Jochanán-alakítását említi méltatásában, a bécsi dalszínházban 1979-ben debütált ezzel a szereppel. Zenerajongók és énekes nemzedékek ízlését formálta az operaszínpadról és a koncertpódiumról. Dieskau emlékének ajánlják a Staatsoper május 30-i szólistakoncertjét, amelyen a neves bariton, Matthias Goerne és a norvég zongoraművész, Leif Ove Andsnes Mahler- és Sosztakovics-dalokat szólaltat meg. Szombaton délután az osztrák közszolgálati rádió, az Ö1 Apropos Musik című műsorát Chris Tina Tengel Fischer-Dieskaunak szenteli. Május 22-én este a Lucrezia Borgia helyett azt a Macbeth-előadást közvetítik, amelyben a német bariton énekli a címszerepet, a felvétel 1964-ben a salzburgi Felsenreitschuléban készült.

Dietrich Fischer-Dieskau 1992. december 31-én egy szilveszteri gálán vonult vissza a pódiumtól, azóta tanítással, írással és festéssel foglalkozott. Olyan neves énekesek mondhatják magukat tanítványának, mint Thomas Quasthoff vagy Christian Gerhaher.