Ilona

Stradivarik és másolóik Budapesten?

2012.09.12. 08:02

Programkereső

Rácz Pál aranykoszorús hegedűkészítő mester tizenkét éve dolgozik a Zeneakadémiától mindössze pár méterre. A dollármilliókat érő antik hegedűk és hiteles másolatokat készítő mesterek budapesti világtalálkozója kapcsán beszélgettünk vele a szakma jövőjéről.

Jövő tavasszal elképzelhető, hogy néhány napra rendkívül értékes eredeti és másolt Stradivarik érkeznek a magyar fővárosba, nemcsak kiállítás céljából: a tervek között szerepel, hogy világhírű előadók szólaltatják meg a hangszereket nagyszabású koncert keretében. A Magyar Hangszerkésztők Szövetségével közösen rendezett eseményen arra készülnek, hogy az olasz "hangszerfőváros" Cremona helyett jövőre magyar földön rendezhessék meg a kópiakészítő versenyt, miközben Budapest ad otthont a nemzetközi hegedűkészítő szövetség konferenciájának is.

A hegedű, amelynek tökéletes másolatát kell majd elkészíteniük a pályázóknak a megadott sablon és méretek alapján, egy 1703-ben készült, több mint ötmillió dollárt érő Stradivari lesz, amelyen jelenleg a Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, Baráti Kristóf, a Moszkvában 2010-ben megrendezett VI. Paganini Nemzetközi Hegedűverseny győztese játszik a chicagói Stradivari Alapítványnak köszönhetően.
Antonio Stradivari, a világ legnagyobb és legismertebb hegedűkészítője volt, akinek egyedi és szinte utánozhatatlan hangú hangszereinek titkát tudósok és kutatók ezrei sem tudták megfejteni - még a legmodernebb technikák segítségével sem. Van azonban néhány tucat hangszerkészítő a világon, akik előtanulmányokkal, hosszú kutatómunkával, gyakorlással, majd szakértői zsűri előtt számot adva tudásukról megpróbálják a lehetetlent: egy hangzásában, méretében és megjelenésében is tökéletes Stradivari-másolatot készítenek.

Rácz Pál hegedűkészítő mesterről

Ilyen megszállott hegedűkészítő Rácz Pál is, aki az olasz mesterektől is tanult ugyan, de nem Cremonában kapta diplomáját, mégis a Varga Tibor nemzetközi versenyen aranydíjat nyert, Cremonában és Pisognében pedig háromszor is dobogós helyen végzett: egy bronz és két ezüst érmet is szerzett a nemzetközi hegedűkészítő-olimpián antik hangszerek másolatai kategóriában.

Korábban elismert és neves muzsikusként bejárta a világot, beleértve a világ nagy hangszerkészítő műhelyeit. Tiszteletbeli tagja a 100 tagú Cigányzenekarnak is. Ma a hegedűkészítő mesterek között Európa egyik legnagyobb szaktekintélyének számít hangszerszakértőként is.

A hangszerkészítők tavalyi olimpiájára a magyar mester fél éven át tartó munkával Gaspar De Salo, a bresciai iskola alapítója brácsájának, illetve Giuseppe Guarneri del Gesú hegedűjének a hiteles másolatát készítette el, és ezzel egy harmadik és egy negyedik helyet szerzett a versenyre regisztrált hétszáz hangszer közül. Az eredeti hangszereket is kezébe vehette, tanulmányozhatta japán kollégái jóvoltából.

Rácz Pál felidézte, hogy a hegedűket, vonós hangszereket három nagy klasszikus mester, Antonio Stradivari, Andrea Amati és Giuseppe Guarnieri del Gesú alkotásai alapján tökéletesítik. Stradivari, a valaha élt leghíresebb hegedűkészítő a becslések szerint ezer mesterhangszert alkotott, közülük hatszázötven maradt fenn, amelyek kivételes hangzásuk miatt igen nagy megbecsülésnek örvendenek a szólista hegedűművészek körében, míg a mintegy kétszáz Guarneriusból mára mindössze kilencven maradt fenn.

A magyar hegedűkészítés létjogosultsága nyert megerősítést

- Nemcsak a mesterhegedűkből, hanem a kézműveseiből is egyre kevesebb van már a világon, így Magyarországon is. Az egykori mesterek - a festőművészekhez hasonlóan - a háború után, aztán az 1956-os forradalomkor kivándoroltak Nyugatra, és ott öregbítették a magyar hegedűkészítők hírnevét, átörökítették tanítványaiknak a magyar mesterek nagy tradícióinak kétszáz év alatt felhalmozott tudását - jegyezte meg Rácz Pál, aki szerint mára mindössze talán tíz-tizenöt világszínvonalú hegedűkészítő él hazánkban, és egyre rosszabb, kilátástalanabb helyzetben.

Elmondása szerint, ha közintézmények, zenekarok, zeneiskolák jelentős értékben, közpénzből hangszert vásárolnak, azt minden szakértői garancia nélkül teszik. A magyar állam által fenntartott szimfonikus zenekaroknál, zeneoktatási intézményeknél lévő hangszerpark kezelése, állagmegóvása, nyilvántartása és gyarapítása nem megoldott. - Pontatlan vagy nem létező nyilvántartásokkal nem szavatolható, hogy a kiadott hangszer visszakerüljön a tulajdonoshoz - mondta, hozzátéve, hogy nagyobb hangsúlyt kellene helyezni nemzeti kincseink védelmére.

A hangszerkésztők jövőjét sötétnek látó magyar mester mindezek ellenére úgy véli, hogy a nemzetközi megmérettetéseken elért sikerekkel a magyar hegedű, a magyar hegedűkészítés létjogosultsága megerősítést nyer idehaza és határokon túl is. Elkötelezett, motivált és kreatív készítő a szakma szemében, akinek az egyénisége megjelenik hangszereiben, de úgy, hogy tiszteletben tartja azokat a hagyományokat, amelyeket az elődök megteremtettek. Közszereplőként formálni szeretné környezetét is, azt a közeget, amelyben él.

Igazi részese lehet a folyamatnak

Munkájában a japán kézművesség pontosságát és alaposságát tekinti alapnak, szem előtt tartva azt az egykori hagyományt, hogy a készítők gyakran az életükkel fizetettek hibájukért, ha az egykori szamurájoknak készített kardok nem voltak tökéletes mesterművek. Négy nyelven is remekül megérteti magát a Zeneakadémia sarkán lévő műhelyébe betérő külföldi muzsikusokkal. Vallja, hogy a szakmai perfekció, a polihisztori tudás prioritás. A hangszerkészítés során segítő zenészbarátaitól is azt várja el, hogy birtokában legyenek annak a játéktechnikai és hangképzési tudásnak, ami egyszersmind alapja a továbbfejlődésnek is. - Ilyen módon az előadóművész valóban igazi részese lehet a folyamatnak, az alkotásnak - húzta alá. A Rácz Pál által készített hegedűkkel a világ sok országában neves szólisták, zenekarok is játszanak és számos alkalommal készített már olyan hangszert, amelyet jótékony célból árverésre bocsátottak beteg gyermekek, kórházak, közösségek megsegítésére.

Saint-Saëns: Bevezetés és Rondo capriccioso, km.: Baráti Kristóf (hegedű)