Katalin

Vigh Andrea: "Nálunk Debussy és Liszt kéz a kézben jár"

2012.10.19. 08:09

Programkereső

Liszt, a jövő zenésze címmel rendezik meg október 20-án a Régi Zeneakadémián a már szinte hagyományosnak mondható születésnapi fesztivált, melynek apropóján a hárfaművésznővel beszélgettünk.

A születésnapi fesztivál felvezetéseképpen az előző napon, október 19-én nyílik meg ugyanott a Liszt és francia muzsikus kortársai című kiállítás, másnap pedig - hasonló tematikával - elindul az egész napos ünneplés: Liszt Ferenc darabjai mellett francia szerzők - Debussy, Saint-Saëns, Ravel, Gounod, Berlioz - műveit is hallhatja a közönség a fesztivál alkalmából rendezett három koncerten. A délutáni hangverseny egyik résztvevője Vigh Andrea lesz, akit a rendezvény előtti napokban Brüsszelben értük el telefonon. 

- A születésnapi fesztivált megelőző hetet a belga fővárosban töltötte, koncertet adott és mesterkurzust tartott. Ebben Liszt darabjai is kaptak valamilyen szerepet?  

- Ez egy korábbi meghívás eredménye, és nem igazán kapcsolódik Liszthez. A brüsszeli koncertprogramomnak meglehetősen nagy, átfogó íve volt, a barokk zenétől elkezdve egészen a 20. század első feléig játszottam különböző darabokat. A műsorban nagy fantáziák is szerepeltek, mint például Gabriel Fauré Impromptu-je, játszottam jó néhány darabot Händeltől, és persze hárfás szerzőktől is, hogy bemutathassam a hangszer adottságait, és azt, hogy milyen technikai bravúrokra képes. 

Vigh Andrea
Vigh Andrea

- 2011 a zongoristák nagy éve volt, rengeteg lehetőség adatott nekik. Önök, hárfások mit kaptak a Liszt-emlékévtől? 

- Ami nekünk hárfás szempontból a Liszt-évből kimondottan nagyon kedves voltak, azok a kamaraművei és kisebb darabjai, amelyekben a hárfa igen jelentős szerepet kap és nagyon szépen tud megjelenni. Szerencsés helyzetben vagyunk, hiszen ezek közül néhányat eredeti kéziratos kottákból eleveníthettünk fel, például a Gretchent. Ez utóbbi azért is izgalmas, mert ennek a kamara-feldolgozásnak csak nálunk, Budapesten van meg a kottaanyaga. A darabot a tavalyi Liszt-fesztiválon Kelemen Barnabásékkal és Szokolay Balázzsal volt lehetőségem játszani, úgyhogy ennek kimondottan örültem, mert ez egy ritkaság. Nagyon nagy élmény volt az is, amikor Várjon Dénesékkel a Művészetek Palotájában játszottuk az I. elégiát, tehát több, kisebb kamaradarabban is megjelenhettünk "hárfás oldalról", és ezek mellett természetesen ott voltak a nagy, szimfonikus művek, amelyekben ez a hangszer is szerepet kap. 

- Úgy tudom, az előbb említett Gretchen több szempontból is érdekes.   

- A darab eredetileg a Faust-szimfóniának egy tétele, amit Liszt később maga dolgozott át kisebb kamaraegyüttesre. Beleírt különböző hangszereket, például harmóniumot, zongorát, hárfát és vonósokat, kamarafelállásban tehát így szólal meg a darab. A Gretchen tehát egyrészt kutatási, zenetudományi szempontból érdekes, másrészt nekünk, hárfásoknak azért különösen kedves, mert egy Liszt által átírt másik verziója ennek a bizonyos tételnek. 

- És hogyan fog megjelenni a hárfa az önök koncertjén az idei Liszt-fesztiválon? Nyilván játszanak majd átiratokat és eredetileg hárfára komponált műveket is... 

- ...és olyan zongoradarabot is, amit Liszt beleegyezésével dolgoztak át hárfára. Úgy próbáltuk megtervezni a programot, hogy a tavalyi Liszt-emlékév, és az idei Debussy-év is megjelenjen benne, ezért gyakorlatilag egy "kéz a kézben" műsort állítottunk össze. Olyan Debussy- és Liszt-darabokat választottunk, amelyek harmonizálnak egymással, ilyen például Debussytől a Két tánc valamint a Le Rossignol című Liszt-darab, de mindkét szerzőtől elhangoznak dalok is. 

Liszt: Gretchen (Faust-szimfónia, 2. tétel, Leopold Alexander Zellner átiratában - részlet, 04:20-ig), km.: Kelemen Barnabás (hegedű), Homoki Gábor (brácsa), Kokas Dóra (gordonka), Vigh Andrea (hárfa), Szokolay Balázs (harmónium), Szőke Diana (zongora), 2011 Születésnapi Liszt-fesztivál

- Debussy különösen kedves szerzője lehet a hárfásoknak, hiszen köztudott, hogy őt gyakran megihlette ez a hangszer

- Nagyon szerette és sok eredeti művet komponált hárfára, így például az előbb említett Két tánc című hárfaversenyt, valamint a Triószonátát, ami megint csak nagyon népszerű és ismert, szintén eredetileg hárfára írt darabja. Azt gondolom, hogy nagyon szép és harmonikus műsort sikerült összeállítanunk, remélem, hogy sokan eljönnek majd a Liszt-születésnapra a Régi Zeneakadémiára, ahol természetesen nem csak a mi kéthárfás programunkat lehet hallani. A fesztivált Jandó Jenő nyitja meg egy zongora szólókoncerttel, a mi hangversenyünk délután négy órakor kezdődik, a napot pedig Fülei Balázs zárja az Accord Quartet-el este héttől. (A részletes műsor innen tölthető le.)  

- Ön ma már teljes mértékben elképzelhetetlen hárfa nélkül, pedig a zenei pályát a zongorával kezdte. Ma is leül néha a zongorához játszani?   

- Korábban gyakran zongoráztam, de mostanában ez ritkán fordul elő. Ennek az az oka, hogy folyamatosan időhiányban szenvedek, ott van a családom, akiknek nagyon hálás vagyok, mert mindenben támogatnak, aztán a rektor helyettesi teendők, az évente megrendezett hárfafesztivál megszervezése... két hangszert intenzíven egymás mellett tartani számomra most lehetetlen lenne, úgyhogy ilyenkor természetesen a hárfa kerül előtérbe.