Jenő

Solti 100 az Operaházban

2012.10.26. 22:05

Programkereső

Minitárlat, kerekasztal-beszélgetés sok-sok érdekes történettel, filmvetítés, emléktábla-avatás, ünnepi beszédek alkották a világhírű karmester centenáriumára rendezett eseménysort.

Születésének századik évfordulója alkalmából október 21-én számos program kínálkozott és a hónap elején a Maestro utolsó lemezfelvételén közreműködő, Solti halála előtti években többször is vele turnézó Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) is három hangversennyel emlékezett a dirigensre. Október 25-én este a Zeneakadémia legtehetségesebb hallgatói adtak zártkörű hangversenyt az évforduló alkalmából, majd másnap megnyílt a Magyar Állami Operaház Vörös Szalonjában az a minitárlat is, ahol Kárpáti Éva Solti születésének 90. évfordulójára készült portréja, valamint Vinczellér Imre Hommage a Sir Georg Solti című munkája is látható. Vinczellér koncertképei, Bartók-portréja, valamint zenei témájú festményei után alkotta az expresszív stílusú és az Operaházban most kiállított festményt is, melyen feltűnik Solti karmesterpálcája is, a mester saját aláírásával díszítve (a festőművész jelenleg egy Tűzmadár-sorozaton dolgozik, melyet Stravinsky zenéje ihletett). A kiállításon ezen kívül négy tabló szemlélteti Solti bemutatkozását, a müncheni főzeneigazgatót, a világsztár hazatérését és néhány emlékezetesebb pillanatot a gazdag életútból.

Tudható, hogy az utolsó években szorosabb lett a kapcsolata hazájával: 1985. november 3-án Mihály András egykori igazgató meghívására a Magyar Állami Operaház zenekarából Mihály által egyesével válogatott muzsikusokkal adott nyilvános koncertet az Ybl-palotában, melyet a televízió is rögzített. Műsoron Liszt Faust-szimfóniája szerepelt, a koncertmesteri teendőket Kóté László látta el. A hangverseny után Mihály András emlékplekettet adott át a Maestrónak.

A BFZ-vel is többször dolgozott ezekben az időkben: több turnét, egy, a Budapesti Kongresszusi Központban tartott hangversenyt és egy lemezfelvételt szervezett nekik. Körner Tamás, a BFZ egykori igazgatójának a kerekasztal beszélgetésben tett beszámolója szerint 1994-ben Solti felesége kereste meg őket, hogy a Maestro szeretne megismerkedni a zenekarral. Egy feltétele volt, hogy senki más nem tudhat róla, hogy Magyarországra érkezik. Miután Fischer Iván előpróbákat tartott Bartók Concertójából, a mester a próba után csak ennyit mondott a néhány éve alakult együttes vezetőinek: "Jó zenekar. Akarnak velem turnézni?" Természetesen igent mondtak és a sok-sok külföldi koncert közül Luganóban a szünetben, egy szűk öltözőben született meg annak a lemezfelvételnek a gondolata, melyről akkor még nem volt sejthető, hogy ez lesz a mester utolsó lemeze, melynek megjelenését már nem élheti meg. A lemezen mesterei, Bartók, Kodály és Weiner Leó egy-egy műve hallható, a Cantata profana, a Psalmus Hungaricus és az f-moll szerenád.

Marton Éva operaénekes a Covent Gardenben történt első személyes találkozás élményét elevenítette fel, amikoris Richard Strauss Elektrájának próbája közben Solti beénekelte, -fütyülte, -dünnyögte a zenekarnak az énekszólamokat, rendkívül szórakoztató módon, mely teljesen lekötötte az ifjú énekes figyelmét, nem tudott a munkára koncentrálni. Amikor ezt Éva megjegyezte neki németül - mert a mester lelkére kötötte, hogy csak németül beszéljenek -, Solti összecsapta a partitúrát és sértődötten kivonult a teremből. A későbbi próbák során, amikor a Maestro a nézőtérről figyelve állította be az énekszólamok és a zenekari hangzás arányát, egyszercsak fönt termett a színpadon Marton Éva mellett. "Nagyon jól énekelsz Éva, ez egyszerűen zseniális!" - mondta magyarul és innentől fogva szoros szakmai kapcsolat és emberi barátság alakult ki a két művész között. "A jól végzett munka nála minden nézeteltérést felülírt - ez is az ő emberi nagyságát mutatja" - hangsúlyozta Marton Éva.

Kováts Kolos operaénekes egy Kékszakállú-előadás és annak lemezfelvétele során dolgozhatott együtt Soltival. "Én nem arra vagyok kíváncsi, hogy tudja-e a művet - hiszen tudja -, hanem arra, hogy hogyan valósítja meg az instrukcióimat" - mondta akkor a karmester a pályakezdő énekesnek. Ez olyan jól sikerült, hogy a lemezfelvételre is meghívta Kováts Kolost, melyen nagy adagokban, mindössze négy részletben vették fel a Kékszakállút, néhány utólagos korrekcióval. "Újító szellemére jellemző, hogy az akkoriban megjelenő sztereó felvétel előnyeit kihasználva, a különböző jelenetekben máshova kellett állnunk, aminek pontos tervét egy valódi sakktáblán rögzítette a Maestro" - emelte ki az operaénekes.

Solti utolsó lemezfelvételén is közreműködő Daróczi Tamás a mester londoni házában énekelt elő, majd Solti részletesen kifaggatta arról, hogy hol született, kik a szülei, milyen a hangulat Erdélyben. "Ő nem csak a muzsikusra, hanem az emberre is kíváncsi volt" - emlékezett Tamás. "A felvétel előtt pedig levelet írt nekem, hogy mely taktusban és mely hangok megvalósítására helyezzek nagyobb súlyt. Nagyon precízen dolgozott."

Velenczei Tamás a Berlini Filharmonikusok szólótrombitását anno Solti segítette álmai megvalósításában, hiszen kimehetett 1988-ban (!) a Chicago Symphony Orchestrához tanulni egy rendhagyó próbajáték után. "A Zeneakadémia Nagytermében játszottam egy versenymű-részletet, majd néhány nehéz és nagyon rövid zenekari állást a nézőtéren egyszál magában ülő Soltinak. Miután végighallgatott, felugrott és azt mondta: 'maga Chicagóba megy!'". Hasonló módon került ki Dienes Gábor, a BFZ szólóoboása is, aki a Maestro utolsó felvételén is játszott. Ő így emlékezett: "egy áprilisi meghallgatás után júniusban már Chicagóban találtam magam, ahol azonnal kocsit, lakást, pénzt biztosítottak a nyugodt munkához. Igazi reveláció volt ez akkor, amikor Bécsig is csak pár ember juthatott el. Amikor tíz évvel később ő dirigálta a BFZ-t, megtapasztalhattam azt a csodát, amire csak kevés karmester képes. Az ő jelenlétében azt is el tudtam játszani, amit addig még soha" - mondta az oboaművész.

Dr. Batta András, a Zeneakadémia rektora kiemelte, hogy Solti számára alma matere mindig is igazi magyar értéknek számított. Szólt arról is, hogy Solti és felesége megalapította a máig is működő, a Zeneakadémia növendékeinek külföldi tanulmányait segítő Liszt Academy Networköt és már akkor gyűjtést és jótékonysági koncerteket szervezett a Zeneakadémia felújítására. "A menedzselésben és a lemezipar rejtelmeiben is jártas művésztől azt is megtanulhattuk, hogy hogyan kell mecénásokat szerezni, hogyan kell kilépni a nemzetközi színtérre intézményi szinten, hogyan kell a korábban itt végzett és befutott művészek segítségét kérni. Ezek az évek nagyon hasznosak voltak későbbi vezetői működésemhez" - mondta a rektor.

A beszélgetés után Sipos Szilvia filmjéből láthattak részleteket és az Istenek alkonya felvételének werkfilmjét nézhették meg az érdeklődők, majd a Hajós utcai előcsarnokban emléktáblát avattak. Az esti, ünnepi Figaro házassága-előadás előtt a Maestro özvegye, Lady Valerie Solti és Bogyay Katalin mondott laudációt. Az emlékezések megkoronázásaként pedig október 27-én Lady Valerie Solti a Magyar Érdemrend Középkeresztje a csillaggal kitüntetést vette át Orbán Viktor miniszterelnöktől a Parlamentben, melyet férje, Solti György világhírű karmester szellemi hagyatékának ápolásáért, a magyar kultúra és a magyar tehetségek támogatásáért vehet át.

Solti György a Farkasréti temetőben nyugszik, sírján a "Hazatért" felirat olvasható - nem véletlenül...