Olivér

Vántus István Kortárszenei Napok

2012.11.05. 09:05

Programkereső

November 26. és 29. között a legújabb zenéké lesz a főszerep Szegeden.

A szegedi önkormányzat, a Vántus István Táraság, és a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának közös rendezésében kamaraestekre, kóruskoncertekre és elektronikus, kortárszenei hangversenyekre is sor kerül. Ezen kívül rendeznek fiataloknak szóló koncertet, Veress Sándor emlékére rendezett eseményt, beszélgetést és zenepedagógiai délelőttöt is.

A Vántus István Kortárszenei Napok szervezésének komoly hagyományai vannak, idén 41. alkalommal rendezik meg az eseményt. Az idei műsorban többek között Fekete Gyula, Pertis Jenő, Orbán György, Hollós Máté és természetesen Vántus István művei is elhangzanak. A részletes műsor innen tölthető le.

Vántus István
Vántus István

Vántus István 1935. október 27-én született a szabolcs-szatmár megyei Vaján, gyermekéveit Nyírbogáton töltötte. Rendszeres zenei stúdiumait a debreceni zeneművészeti szakiskolában kezdte meg, ahonnan - Szabó Emil és Pongrácz Zoltán tanítványaként - 1955-ben nyert felvételt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakára. 1960-ban fejezte be tanulmányait; diplomamunkája a Musica terrena c. orgonaverseny volt. Ettől az évtől kezdve haláláig - 32 éven keresztül - tanított zeneelméletet és zenetörténetet a szegedi zenekonzervatóriumban: először a zeneművészeti szakiskola, majd a szegedi zenetanárképző főiskolai tagozat tanáraként; az 1991-ben létrejött egységes szegedi zenekonzervatórium tanszékvezető professzora volt.

1964 körül dolgozta ki önálló zeneszerzői-zeneelméleti rendszerének első változatát, ettől kezdve csak ebben a struktúrában, az ún. végtelenített pentaton-láncban komponált. Művei összetéveszthetetlenül egyéni stílusa innen gyökereztethető. 1965-ben fejezte be első színpadi művét, A három vándor c. operát, mely koncentráltan tárja elénk Vántus életfilozófiáját és hangrendszerének gondolati alapjait. Ebből az operából gyakorta kerül műsorra - önálló darabként - a Favágó áriája és a Tudós áriája. Hosszabb felkészülési idő után, 1973-ban jutott el fő műve, a Móra Ferenc regénye alapján megalkotott Aranykoporsó c. háromfelvonásos opera befejezéséig, melynek librettóját is maga írta. A mű kirobbanó sikerű ősbemutatója 1975. április 11-én volt a Szegedi Nemzeti Színházban; a szegedi operatársulat nyolc évadon át tartotta műsorán ezt az operát. A Szegedi Nemzeti Színház jelenleg is műsoron tartja e remekművet; a darab új bemutatója 2006. április 28-án volt. Az Aranykoporsó a magyar operatörténet egyik legkiemelkedőbb alkotása: zenei fölépítése tökéletes, cselekménye és szövegkönyve - miközben maradéktalanul tárja elénk Móra regényének szubsztanciáját - pedig olyan szuggesztív, hogy hatása alól kevesen tudják kivonni magukat.

1992. július 9-án - alig 57 évesen - megdöbbentően váratlanul bekövetkezett halálával a Stephanus Rex komponálása is félbe maradt. Kiemelkedő zeneszerzői munkássága mellett kiváló zenetudományi professzor is volt; emellett ő indította el és tette hagyománnyá a szegedi kortárszenei napok sorozatát, mely három éve Rá emlékezve Vántus István Kortárszenei Napok néven él tovább, igen sikeresen. Ars poeticáját a legpontosabban egy 1976-ban elmondott gondolatával tudnánk meghatározni: "A felzaklatás értelme az elsímítás - ez minden katarzis alaptörvénye; katarzis nélkül pedig csak ideig-óráig él meg a művészet."