Gellért, Mercédesz

Hamar Zsolt: "A Nemzeti Filharmonikusoknál megismert hangzás és atmoszféra az etalon"

2013.01.05. 10:41

Programkereső

Január 8-án a XIX-XX. századi Bécs zeneszerzőinek művei mellett Stravinsky Tavaszi áldozata szólal meg a Müpában, az NFZ korábbi állandó karmestere, Hamar Zsolt vezényletével. A visszatérés mellett a művekről és a kor zenei-művészeti szellemiségéről kérdeztük a dirigenst, akit Németországban értünk utol telefonon.

- A XIX-XX század fordulójának Bécsét idézi az este első három darabja. A korszakbeli egyezésen túl magukban a művekben felfedezhetőek rokon vonások?

- Feltétlenül. A három bécsi illetőségű zeneszerző, Mahler, Berg és Zemlinsky ugyanarra a zenei problémára, kihívásra kereste a választ. Persze, mind máshonnan indultak, és máshova is érkeztek, de az útkeresés, a kérdésfeltevések rokonsága nagyon is tapintható!

Hamar Zsolt
Hamar Zsolt

- És mi volt e zenei kihívás?

- Nagyon egyszerűen fogalmazva, az, hogy Wagner Trisztán és Izoldája után lehet-e még ugyanaz a zene, mint azelőtt. Hogy érvényes-e a hagyományos zenei nyelvezet, vagy ideje teljesen új utakat keresni? És ha az újítás a válasz, akkor vajon a korábbi századok „feszültség-feloldás" zenei logikája alkalmazható-e még.

- Választ is kapunk majd a koncerten?

- Igen. A műsorra került darabok azt üzenik, hogy a változás, újítás elkerülhetetlen volt, de a feszültségkeltésre és annak feloldására alapozott zenei építkezés továbbra is érvényes. Persze mindhárman máshogy járták körül ugyanezt a kérdést. Zemlinsky a hagyományokba kapaszkodva jut el az újítás kényszeréig. Mahler a zenei hagyományokat teljesen a saját képére formálta, átgyúrta, hogy tovább tudjon lépni. Berg pedig az új bécsi iskola, Schönberg nyomán evezett új vizekre.

- Sem a Zemlinsky zsoltár, sem a Berg-hegedűverseny nem tartozik a túljátszott darabok közé. Honnan jött e programválasztás?

- Mostanában sokat foglalkoztat ez a korszak, ez a miliő, a két említett darab pedig fontos alkotás. Mindig törekedtem rá, hogy a saját látókörömet szélesítsem, minél több művet sajátomnak érezhessek. Természetes, hogy ennek a kutatásnak az eredményeit a közönséggel is szeretném megosztani.

Hamar Zsolt
Hamar Zsolt

- Ha megenged egy provokatív kérdést, nem csak a vájt fülűek, a zenei ínyencek fogják élvezni az előadást?

- Had' legyek én is provokatív: nem értem a kérdést. Szerintem tisztelni kell a hallgatóságot, és mindig azt feltételezni, hogy ínyenc és vájt fülű. A zenészeknek nem szabad elefántcsont-toronyba zárkóznia. Az izgalmas zenéket igenis meg kell mutatni. Biztos vagyok benne, hogy ezek a darabok mindenkinek tetszeni fognak, és különben is: a zenét nem magyarázni és megérteni kell, hanem átélni és megérezni!

- Mivel, hogyan hangolódhatnak rá a hallgatók a korszakra és a hangulatra?

- Alapvetően a múlt századforduló bécsi irodalmát és képzőművészetét javasolnám, a szecessziótól akár egészen Freud doktor munkásságáig. A műsor nagyon szervesen illik ugyanis ebbe a közegbe, hangulatba. A koncert második fele pedig mintha ugyanennek az életérzésnek, pezsgésnek a folytatása lenne, csak épp Párizsban. A Tavaszi áldozat Stravinsky úgynevezett "orosz korszakából" származó műve, de nem jöhetett volna létre Párizs és az 1910-es évek vibráló atmoszférája, no és persze Gyagilev balett-társulatának formabontó munkássága nélkül.

- A Tavaszi áldozat 2013-ban száz éves darab lesz. Miért tekintették a kortársak valóságos zenei bombának?

- Furcsa kérdés, hogy valójában mennyire volt forradalmi a Tavaszi áldozat. A művészet fejlődése egyszerre evolutív és revolutív. Folyamatos és szakaszos. Sokszor a felszín alatt, búvópatakként folyik a fejlődés, ami egyszerre, egy-egy műben a nagyközönség számára is láthatóvá válik. Ezt aztán a kortársak gyakran sokkszerű forradalmi pillanatként élik meg. Stravinsky korábbi műveiben és bőven találni előjeleket. Persze a darab nem véletlenül lett ekkora szenzáció, mert valóban megrendítő erejű mű.

- A Berg-hegedűversenyt Isabelle Faust hegedűjátékával hallhatjuk. Mire számíthatunk tőle?

- Az én javaslatom volt a művésznő meghívása, ugyanis többször dolgoztam már vele, legutóbb Frankfurtban. Ott Sosztakovicsot játszott, nem csak kiválóan, de gyönyörűen. Rendkívül tehetséges és sokoldalú előadó.

Isabelle Faust
Isabelle Faust

- Faust szerint a versenymű attól izgalmas, hogy a már-már matematikai precizitást és világos vonalvezetést megtartva is rendkívül emocionális. Hogy látszik ez a karmester szemszögéből?

- Berggel kapcsolatban mindenképp szem előtt kell tartani, hogy Schönberg tanítványa volt. Egész életében igyekezett megfelelni mestere dodekafon törekvéseinek. Megrögzötten kereste a tökéletes dodekafon művet. De szerencsére volt annyira pragmatikus, hogy amikor valamit nem érzett helyénvalónak, akkor el tudott térni a merev szabályoktól. Aztán legfeljebb utólag próbálta megindokolni, hogy miért írt a kottába F-et, amikor a logika egy D-t kívánt volna. Nagyon precíz és szabálykövető zene, de azért végső soron az esztétikumnak vannak alárendelve a döntései.

- Milyen érzés lesz visszatérni a zenekarhoz, amelynek 1997 után első állandó karmestere volt?

- Egészen különleges, óriási élmény lesz, hiszen ez volt életem első állandó zenekara, mondhatni anya-zenekara. Sokfelé megfordultam azóta, hogy itt vezényeltem, de akármerre járok, az itt megismert hangzás és atmoszféra az etalon, a viszonyítási pont. Kiss József oboázása vagy Molnár Zoltán trombita-játéka, Kaszás Mihály timpani-hangja éppúgy, mint Bársony László vagy Koó Tamás szólamvezetői-, zenei habitusa. Az itt megszokott hangszíneket keresem a hangszerek vagy szólamok hangjában. Bárhova vet az élet, azt hiszem, mindig is egy kicsit az NFZ-t szeretném viszonthallani!

Forrás: Nemzeti Filharmonikusok