Móric

Seherezádé és a finn karmesternő

2013.01.30. 17:50

Programkereső

Ritkán láthatunk hölgyet magyar zenekarok élén - a Pannon Filharmonikusok február 23-i koncertjén ráadásul két híres nőalakot megidéző művet vezényel Eva Ollikainen.

Az 1982-ben született hölgy egyik mestere az a Jorma Panula volt, akinél a pécsi zenekar vezető karmestere, Bogányi Tibor is végezte tanulmányait. Skandináviában elismert és sokat foglalkoztatott dirigensnek számít, de az elmúlt években vezényelte a Londoni és a Brüsszeli Szimfonikusokat, és dolgozott Kurt Masurral és Christoph von Dohnányival is. 2006-ban a Tanglewood Music Center társkarmestereként a közönség és a kritika elismerését egyaránt kivívta. A Maestra 2008-ban debütált a Svéd Királyi Operában Ravel Pásztorórájával és Sztravinszkij Csalogányával, a Finn Nemzeti Operában pedig a Hattyúk tavát és a Csipkerózsikát vezényelte.

Eva Ollikainen
Eva Ollikainen

A pécsi Kodály Központ színpadán személyében köszönthet elsőként hölgykarmestert a közönség. Eva Ollikainen vezényletével 2013 február 23-án Sibelius Pohjola lánya című szimfonikus költeménye és Hat humoreszkje, valamint a fiatal, szintén finn hegedűművész, Petteri Iivonen hegedűszólójával Saint-Saëns Bevezetés és rondo capricciosója, végül Rimszkij-Korszakov Seherezádé-szvitje csendül fel. Jean Sibelius Pohjola lánya című szimfonikus művében szivárványhídon ezüst vásznat szövögető északi szépség lobbantja lángra az ősz Vejnemöjnent. Lehetetlen kihívásokkal találva szembe magát az agg, csalódottan továbbáll. A muzsika kifejezően tárja elénk az ébredező szenvedélyt, a csodás látomást és az elveszett reményeket. A spanyol táncok világának hangulata szövi át Camille Saint-Saëns hegedűre és zenekarra írt Bevezetés és Rondo capriccioso című művét. A pengetett zenekari akkordok felvezetésével megszólaló beszédes hegedű-mutatványt vágyakozva daloló rondótéma és spanyol levegőt árasztó epizódok egymásutánja követi.

Petteri Iivonen
Petteri Iivonen

A Hat humoreszk Sibelius művészetének kevésbé ismert ékköve. E szellemes, szabadabb formájú miniatűrök szólóhegedű által domináltak, jellegük ugyanakkor a lehető legtávolabb esik a sziporkázó technikai tűzijátékoktól. Az Ezeregyéjszaka meséiből ismert Seherezádé-történet öt epizódja elevenedik meg Rimszkij-Korszakov programatikus szvitjében. A szerzőnek e legtöbbet játszott, színpadra is alkalmazott műve a tőle megszokott káprázatos hangszereléssel és keleties illatával varázsolja el a hallgatót.