Előd

Vashegyi György: "Nem tudnék lemondani az énekhangról"

2013.02.22. 07:02

Programkereső

A Purcell Kórus és Orfeo Zenekar 2013 tavaszán Pergolesi és Haydn Stabat Matere mellett Leclair 1746-os Scylla et Glaucusát mutatja be, de Vashegyi György és együttesei fellépnek a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében és a Magyar Állami Operaházban is. A karmestert koncertszerű és félig szcenírozott operaelőadásokról és távolabbi terveiről is kérdeztük. INTERJÚ

- A 2013-as esztendőt a Müpa megújult újévi koncertjén Haydn Évszakok című oratóriumával kezdték. Milyen érzés volt vendégkarmesternek "átengedni" az együtteseit?

- Hatalmas élmény volt Rillinggel dolgozni. Huszonöt éve a tanítványa voltam, és rengeteget köszönhetek neki zeneileg-emberileg. Ő indított el a pályámon, ő ismertetett meg Gardinerrel - igazán nagy öröm volt, hogy az idén 80 éves mesternek megmutathattam a Purcell Kórust és Orfeo Zenekart, hiszen az együtteseket döntő részben az ő inspirációjára alakítottuk meg.

- Lehet-e már tudni, hogyan alakul a 2014. január 1-jei koncert programja?

- René Jacobs fogja vezényelni az Évszakok oratóriumot a Bécsi Operaház kórusa közreműködésével, az állandóságot jövőre tehát az Orfeo Zenekar fogja jelenteni.

Újévi koncert 2013. január 1-én a Müpában, km. Purcell Kórus, Orfeo Zenekar, vez. Helmuth Rilling
Újévi koncert 2013. január 1-én a Müpában, km. Purcell Kórus, Orfeo Zenekar, vez. Helmuth Rilling

- Március 26-án Händel Messiását adják elő a Budapesti Tavaszi Fesztiválon, melyre idén magyar előadó alig, neves külföldi régizenei tekintély annál több kapott meghívást. Nyomasztja vagy inspirálja Önöket az Il Giardino Armonico, a Collegium Vocale Gent és Philippe Herreweghe, Christoph Prégardien vagy éppen Claudio Abbado és az Orchestra Mozart fellépése?

- Őszintén szólva, amikor elvállaltuk a felkérést, csak azt tudtuk, hogy a Nagyhéthez illő produkciókat hívnak meg az egész világról, hogy kik jönnek, azt nem. De például a Collegium Vocale érkezésének kifejezetten örülünk, mert 2015-re tervezünk velük egy közös projektet.

- És miért éppen a Messiásra esett a választásuk?

- A koncert a Budapesti Tavaszi Fesztivál és a Müpa között tavaly kezdődött együttműködés folytatása. 2012-ben Händel Herkulesét állítottuk színpadra, idén a Húsvéthoz illő tematika miatt javasoltam a Messiást. Kétségtelen, hogy a Messiást többnyire karácsonykor játsszák, de annál jobban örülünk, hogy ezúttal a Nagyhét kontextusában helyezhetjük új megvilágításba. Az egy hétre eső passiók számát pedig már csak azért sem akartuk tovább növelni, mert jómagam ugyanezen a héten vezényelem az Operaházban két este a Mendelssohn-féle Máté-passiót.

- Händel főművét több változatban is játszották az utóbbi évek során. Ezúttal ismét az ősváltozathoz nyúlnak vissza?

- Minél népszerűbb volt egy mű Händel életében, annál reménytelenebb eredeti vagy ősváltozatról beszélni - márpedig a Messiás a szerző legnépszerűbb alkotásai közé tartozott. Bizonyos elveket, szerzői szándékot követhetünk inkább. Händel számára rendkívül fontos volt például, hogy minden szöveg elhangozzék, mivel - a zenetörténetben talán egyedüliként - kizárólag a Bibliából vett szó szerinti idézeteket dolgoz fel. Amikor egy-egy előadás valamelyik énekes szólistája gyöngébb volt, csak hogy a szöveg integritása ne sérüljön, a túl nehéznek bizonyuló áriát Händel hamarjában néhány sor recitativóval helyettesítette vagy átírta más hangfajra. Mi is a szólisták hangfajának megfelelően választottunk az alternatívák közül. Vizin Viktória, Julia Bauer és Jeffrey Thompson mellett a legnagyobb régizenei énekes-sztárok között számon tartott Peter Harvey lesz - első alkalommal - a vendégünk. Mindkettőnk örömére több más mellett a Thou art gone up on high kezdetű áriát is a legelső, basszus verzióban fogjuk előadni. Vezérelv volt az is, hogy bár monumentális Messiás-előadásokhoz vagyunk szokva, tiszteletben tartsuk, hogy a mű eredetileg szerény apparátusra íródott. Händelnek nem álltak a rendelkezésre fafúvók Dublinban, s később is csak egyetlen, kórustétellé formált szakaszhoz írt kiegészítő oboa-szólamokat. Mivel mi mindig fafúvósok nélkül játsszuk a Messiást, ezt a szakaszt a korábbi változatból vesszük.

Vashegyi György
Vashegyi György

- 2013 nyarán folytatódik a több mint egy évtizede indított, Haydn összes Eszterházán írt szimfóniáját megszóltató sorozatuk Fertődön, melyet a korábbi ínséges esztendők után idén egy igazán nagyszabású fesztivál, az Eszterházi Vigasságok keretében rendeznek meg.

- Eszterháza a rendszerváltozás óta először kap zenei és zenetörténeti súlyának megfelelő anyagi támogatást. Ez dr. Zumbok Ferenc kormánybiztos egyszemélyes érdeme, aki minden erejét latba vetve kijárta a 2009-es Haydn-év nem túl bőséges büdzséjénél is nagyvonalúbb 2013-as költségvetést, melyből - Rácz Márton művészeti vezetésével - májustól szeptember végéig különlegesen gazdag program valósul meg. A fesztivál egyben a nagyszabású EU-támogatással megvalósuló rekonstrukciós pályázat második ütemének lezárultát ünnepli, hiszen a fertődi Esterházy-kastély főépületének megújulását követően idén elkészül az Orangerie, valamint a Marionettszínház teljes felújítása - utóbbiban modern igényeknek megfelelelő, kiváló akusztikájú koncerttermet alakítanak ki. Óriási jelentőségű, ünnepi pillanat előtt állunk és reméljük, hogy a csoda folytatódhat a jövőben is.

- Régizenei felfogásban elgondolt, koncertszerű Mozart-sorozatot indítottak 2012 őszén a Müpában. Nem ismernénk eléggé a Mozart-operákat?

- A Mozart-operák olykor áldozatául esnek a színpadi megvalósítás problémáinak. Érdemes ezeket a darabokat egyszer-egyszer koncertszerűen megszólaltatni, ideális akusztikai körülmények között, tisztán a zenére, a szövegre és a zenei dramaturgiára koncentrálva. Nem véletlenül kértem, hogy még azok az énekesek is tegyék ki a kottát, akik kívülről tudják a szólamukat. A finomságok megfejtése ugyanis sokszor elmarad, amikor egy rendező más koncepcióval érkezik. Üdítő kivételek is vannak persze: a Magyar Állami Operaházban február elején több estén volt alkamam a Don Giovannit vezényelni Gianfranco de Bosio úr a kor dramaturgiáját és kontextusát tökéletesen értő rendezésében - az ő klasszikus felfogása lehetőséget ad a tökéletes zenei megvalósításra. Visszatérve a mi sorozatunkra, minden évben szeretnénk előadni egy Mozart-operát koncertszerűen a Művészetek Palotájában. 2014 februárjában terveink szerint - illetve az éppen szabad énekesektől függően - a La clemenza di Tito következik.

Vashegyi György a 2011-es Régi Zenei Napokon
Vashegyi György a 2011-es Régi Zenei Napokon

- A Don Giovannit és a Mendelssohn-féle Máté-passiót már említette, de négy Szöktetés a szerájból, két Simon Boccanegra és végül az évad végén a Hippolyte és Aricie három előadása is Önre vár az Operaházban. Beköltözik?

- Nem újkeletű történet ez: több mint tíz éve, 2001 óta vezénylek rendszeresen az Operaházban. Több száz előadáson vagyok túl, ezek többsége Mozart volt, de a Simon Boccanegra már a harmadik Verdi-operám lesz a Don Carlos és a Trubadúr után - és nagyon örülök neki, hogy újabb gyönyörű Verdi-művet tanulhatok meg. Ami a Máté-passiót illeti: az Operaház szeretett volna egy nagyheti produkciót, minimális szcenírozással és M. Tóth Géza - ízléses és visszafogott - filmes animációjával. Azt már én javasoltam, hogy ne ragaszkodjanak a Bach-kottához, hiszen az Operaház miliőjéhez és atmoszférájához a romantika korabeli átiratok - a Magyarországon most első alkalommal elhangzó Mendelssohn-féle változat és a még kevésbé ismert Schumann-féle János passió-átirat - jobban illeszkednek. Mendelssohnék persze nem érzékelték átiratnak a beavatkozásaikat, hiszen "csak" a saját koruk ízléséhez igazították a műveket, szembesülve olyan hangszerek hiányával, mint az oboa d'amore vagy a viola da gamba. Az értelmezéseik persze eltérnek a historikus előadásokban megszokottól, ugyanakkor rendkívül izgalmasak, hiszen sokat elárulnak az átdolgozó zeneszerző-egyéniségéről.

- A Rameau-opera pedig - melyet egyébként Eszerházán is előadnak egy alkalommal - az újra műsorra tűzött Xerxes után hosszú idő elteltével az Operaház első új barokk produkciója lesz...

- Ráadásul minden idők egyik legnagyobb operaszerzőjéről van szó, Rameau jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A Hyppolyte és Aricie jelentősége zenei és zenedrámai színvonal tekintetében a Don Giovannihoz vagy a Máté-passióhoz fogható, az európai zenekultúra és az operairodalom egyik csúcsművéről van szó. Ezt persze nehezen hiszik el nekem, mert senki sem ismeri a darabot. Erre az egy produkcióra valóban "beköltözik" az Operaházba a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar. Ókovács Szilveszter főigazgató úrral az a tervünk, hogy minden év júniusában az évad lezárásaként barokk hetet rendezünk, 2014-ben egy Gluck-operát mutatnánk be.

Händel: Herkules a 2012-es Budapesti Tavaszi Fesztiválon
Händel: Herkules a 2012-es Budapesti Tavaszi Fesztiválon

- A korábbi években a Müpában jó néhány félig szcenírozott operaelőadást mutattak be, de ami a rendezést illeti, nem mindig fogadták egyforma lelkesedéssel a kritikusok. Önök sem elégedettek, hogy ebben az évadban csak koncertszerű előadásokat terveztek a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterembe?

- Nagyon jónak tartom, hogy a Művészetek Palotája beszállt az "operaversenybe", ugyanakkor nagy teherként nehezedett rájuk az elmúlt néhány szezonban, hogy a Zeneakadémia felújítása miatt nem állt a budapesti együttesek rendelkezésére más komoly fővárosi koncerthelyszín. Ezért idő hiányában nem lehetett a Müpában az elmúlt időszakban teljesen szcenizált operaelőadásokat rendezni. A Wagner Napok produkciói is erősen limitáltak voltak e tekintetben, pedig viszonylag komoly próbaidőszak állt a rendelkezésükre. Amikor pedig mi állítottuk színpadra Purcell Tündérkirálynőjét, Mozart Varázsfuvoláját vagy Händel Herkulesét, már annak is örültünk, ha egyetlen plusz napot kaphattunk a koncert délelőttjén kívül, hogy a helyszínen próbálhassunk.

- A Zeneakadémia újranyitásával ezek szerint lesz a lehetőség a szofisztikáltabban szcenírozott, kidolgozottabb Müpa-beli előadások előtt?

- Elvben igen, és talán arra is, hogy megismételjünk egy-egy produkciót. A Theodorát 2004 óta már hatszor játszottuk, a Herkulest tavaly először - utóbbi nyilván még kevésbé kiérlelt produkció.

- És a Zeneakadémia - a barokk operajátszás szempontjai figyelembevételével rekonstruált - Kistermének 2014-re várható nyitására készülnek már?

- Még nem, de azt elmondhatom, hogy a tervek szerint a Zeneakadémia Nagytermében a 2013-as év karácsonyi koncertjét mi fogjuk adni, Johann Sebastian Bach kantátáival a műsoron.

Vashegyi György
Vashegyi György

- Lassan két éve, hogy elindult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen a régizenei képzés. Látszanak már a eredmények? Ült már be az Orfeo Zenekarba olyan új tag, aki a Zeneakadémián sajátította el a szakma csínját-bínját?

- Természetesen, de olyan is volt, hogy az Orfeo Zenekarban régóta játszó muzsikus iratkozott be a képzésre, hogy tökéletesítse tudását. Lehetőségeinkhez mérten virágzó műhely jött létre, és jók a növendékeink, de jelen pillanatban az a szomorú helyzet, hogy a Magyarországon meghirdetett felsőfokú zenei képzések közül egyedül a mi régizenei szakcsoportunkhoz nem rendeltek államilag finanszírozott helyeket.

- Utolsó kérdés: ez az interjú a Fidelio.hu klasszikus zenei és zenés színházi rovatában is megjelenik. Ön be tudná sorolni magát a két műfaj valamelyikébe?

- Amikor fölvettek a Zenaakadémiára, és az első karmester-órára bementünk Lukács Ervin tanár úrhoz, mindenkitől megkérdezte, milyen muzsikát szeret. Én azt válaszoltam, hogy a drámai zenét - nagy mértékben Gardiner hatására, akinél azon a nyáron voltam először kurzuson. Ezt a véleményemet máig vállalom, hiszen továbbra is az opera műfajától, de egy Bach-kantátától éppúgy elválaszthatatlan drámai szituáció vonz leginkább. Ha választanom kellene, mai fejjel talán úgy fogalmaznék, hogy nem tudnék lemondani az énekhangról. Inkább mondanék le vérző szívvel a világ összes szimfóniájáról, mert úgy érzem, az az igazi hivatásom, hogy az énekhang és a hangszerek között harmóniát teremtsek.