Előd

Kortársaink körében az EAR Együttessel

2013.03.08. 19:19

Programkereső

Az Óbudai Társaskörben rendezett kortárszenei koncerten Matuz István, Lakatos György és Faragó Béla lép fel március 11-én Sugár Miklós művészeti vezető irányításával. Hangmérnökként Horváth István járul hozzá a produkció sikeréhez.

Hollós Máté műve, a Căra luma phírav Bari Károly költő felkérésére készült 1996-ban, cigány nyelvű szövegekre írott kompozíciók egyikeként. Az eredetileg a zalaegerszegi Kolompár Edit által énekelt ballada kulcsszavai: Cǎra luma phírav - Járom a világot. A darab elején a zalai énekes hangján a következő szavak hallhatók magyarul: „Mondom nektek, ahogy tudom". Ennek elektronikus elködösítése közben szólal meg fúvós hangszeren a dallam, jóllehet a rugalmas ritmika csak nyomokban mintázza az éneklés szabadságát. Egy strófányi zene elhangzása után kapcsolódik be a zongora. A variációs feldolgozás tetőpontján a dal három szakasza szólal meg Kolompár Edit hangján.

Hollós Máté
Hollós Máté

Szigeti István F. Otto AG című kompozíciója öt formarészre tagolható. Alapvető esztétikai meghatározója, mint Grabócz Márta megfogalmazta, a kettős világ elve, a kétértelmű, bizonytalan univerzum élménye. Szinte eldönthetetlen, mi a fontosabb a fül számára az egyes pillanatokban, formarészekben: a természetből vett, illetve az átalakított fagotthangokból teremtett háttér-e, vagy a sokáig bizonytalan frázisokat, alig összefüggő motívumokat játszó fagottszóló. A zárószakasz víz-hangjai, szárnycsapásai végül az ideális dallam megszületését kísérik: a rejtett kétszólamúságot is tartalmazó barokkos áriadallam mintegy a megérkezés, a kiteljesedés jegyében hangzik fel a mű végén.

Láng István Capriccio metronomicója a IV. Sárvári Elektroakusztikai Zenei Találkozó keretében, a pompás akusztikájú Ság-hegyi „Kráter"-ben hangzott el először 2000. július 24-én. A pontosan megtervezett, csengő-pengő térjáték minimális "nyersanyaggal" dolgozik: a 126-os metronóm-érték a hozzárendelt kis e hanggal, továbbá különböző sebességekhez társítva, tükör-szimmetrikus hangkészlettel 11-fokú akkordnyi hangkészletet ad ki. Ehhez társul a komputer lehetőségeinek gazdag tárháza - a többi az autonóm zeneszerző műve. Az eredmény pedig egy olyan kompozíció, amely, ahogyan Fittler Katalin megjegyezte, hagyományos hangszerekkel visszaadhatatlan élményt nyújt. Egyszeri ötlet, rendkívül alaposan végiggondolt kivitelezésben. (Az előadás hangmérnökei: Horváth István és Keresztes Szabolcs.)

Pintér Gyula alkotásának, a Mágusok éjszakájának születését Lakatos György virtuóz hangszerjátéka inspirálta. A címben szereplő mágusok egyike akár maga a hangszeres előadó is lehetne, hiszen a kompozíció megszólaltatása nem nélkülözi a technikai nehézségeket és interpretációs kihívásokat. A darabot végigkíséri a szigorúan megkomponált és a szabadabb, improvizatív hatású elemekkel átszőtt témák váltakozása. A különböző karakterű részek szinte párbeszéd formájában igyekeznek rivalizálni egymással, a mű végére azonban kiegyensúlyozott, harmonikus egységbe olvadnak össze.

Faragó Béla két tételből álló kompozíciója, a Szerenád fuvolára 2006-ban készült. Első részében egy lassabb tempójú, nagyívű dallam hallható - különös módon a saját kíséretével, rejtett többszólamúságban. A második tétel mozgalmasabb: táncos jellegű, aszimmetrikus ritmusokban, szinkópás menetekben, polimetrikában bővelkedő, végtelenített polipentaton melódiavonal.

Sugár Miklós
Sugár Miklós

Sugár Miklós 19912-93-ban készült, Modellek című alkotásának is Lakatos György az inspirációs forrása, aki - a megszólaltatás mellett - a műben szereplő zenei és technikai anyagok keresésében és megoldásában is részt vett. A darab tulajdonképpen 10 variációból épül fel, amelyek mindegyikét más és más módon változtatja meg egy Yamaha REV 5 hangátalakító modul, esetenként olyannyira, hogy a szólóhangszerből egész zenekart teremt.

A befejezésként megszólaló Madarász Iván-kompozíció, a Katabasis Gyöngyössy Zoltán halálhírére született. A kifejezés az alvilágba való leszállást jelent: ennek zenei analógiája egy ereszkedő alaphangokról induló és az akusztikus skála hangjait felhasználó melodika. Az egyre mélyebb alaphangok az e' és a kis h közötti kvart hangteret passacaglia-szerű lépésekben járják be a h-lábbal megnagyobbított fuvolán. A szintetizátor az akusztikus hangkészlet folyamatosan mélyülő alaphangjait játssza. Az alkotás az alászálló, majd felemelkedő lélek sorsának zenei megjelenítése.