István, Vajk

Kokas Katalin: "Nem célom a különc fesztivál, csupán a különleges"

2013.08.04. 07:06

Programkereső

Ha valaki az értelmezési lehetőségek sokrétűségében gyönyörködve szeretne Marin Marais-, Schnittke-, Schumann-, Prokofjev-, Ravel-, Bach- és Bartók-műveket hallani, ráadásul olyan neves művészek előadásában, mint Vilde Frang, Alina Ibragimova, Bársony Péter, Nicolas Altstaedt vagy Kelemen Barnabás, annak augusztusban Somogyba kell látogatnia. Kaposvár különlegesen színes, kamarazene-központú fesztiválja ugyanis éppen ezt kínálja. Az eddigi évek tapasztalatairól, a programok szerkezetét megalapozó szellemiségről és a jövőre vonatkozó tervekről a fesztivál művészeti vezetőjét kérdeztük. INTERJÚ

- A kaposvári az egyik legfiatalabb rendezvénysorozat az országban, mégis igen ismert és népszerű. Milyen szerepet játszik ebben a koncertek bizonyos fokig informális jellege, az elsősorban a diákoknak kedvező, bárhol ülőhelyet kínáló "fesztiválpárna" intézménye és a többi, az évad során megszokott hangversenyek merevségét enyhítő körülmény?

- A Kaposfest kulcsa elsősorban a minőségben rejlik. A legkiválóbb művészegyéniségekben, a tizennégy koncert műsorában és a magas szintű kiszolgálásban, a csapatom lelkiismeretes munkájában. A párna megléte olyan lehetőséget kínál, amelyet eddig máshol nem tapasztaltam, és így rengetegen részt tudnak venni a koncerteken, mindösszesen egy jegy áráért. Fantasztikusnak tartom az ötletet. Milyen jó is az, amikor fenn ülnek a színpadon, nem is messze onnan, ahol játszunk!

Kokas Katalin
Kokas Katalin

- Vajon tartósan meg lehet ezt őrizni, vagy idővel hasonlóvá válnak a programok a koreografikus menetrendet követő, rangos európai fesztiválok koncertjeihez?

- Nem biztos, hogy tudom, mit ért a koreografikus menetrend alatt. Nem célom a különc fesztivál, csupán a különleges. Ha a jelenlegi utunkat járjuk, akkor az elkövetkezendő huszonöt év biztosítva van, bár szerintem a jó művészek és jó művek kombinálásában kimeríthetetlen lehetőségek rejlenek. A jelenlegi közönségünk gyermekeire és unokáira is számítunk a távlatokban - de már most is.

- A hangversenyek többsége lényegében kamarazenei jellegű - már csak ezért is érdekes és egyedi ez a fesztivál a koncertévadok kínálatának túlnyomó többségében zenekari és szólóestjeihez képest. Tervszerű volt az arculatnak ez a kialakítása, vagy magától formálódott ilyenné?

- Igen, mindig is kamarazenei fesztivált szerettem volna. Szívügyem, és országunkban hiánypótló is egyben.

- A műsor mindig színes és intellektuálisan izgalmas, többnyire nehéz is választani az egyes hangversenyek közül. Milyen rendező elv áll a program tervezése mögött az ellentétek frissességén kívül?

- A válaszom természetesen sokrétű, ezért túl hosszú is lehetne, de legfontosabb vezérelvem talán, hogy ismervén a műveket és a művészeket, a lehető legjobb kombinációt igyekszem színpadra vinni. És köszönöm a bókot, mert azt jelenti, hogy jó úton járok.

- Mennyi a fellépő művészek beleszólása a műsorok összeállításába?

- Fél éven át főzöm az üstben az alkotóelemeket, és amikor kikristályosodni látszik, minden egyes művészemmel megbeszélem, a kívánságaikkal pedig fűszerezek, amikor csak tehetem.

- Miért jut eszébe egy koncertező művésznek egyáltalán fesztivált szervezni? Embert próbáló feladat, ami komoly és sikeres vállalkozás esetén ráadásul tartós terhet is jelent.

- Mert ez számunkra nem egy foglalkozás, hanem elhivatottság kérdése. A jó muzsikát pedig szeretnénk megosztani mindenkivel, akivel csak lehet. Legyen az másik művész, vagy lételemünk, a publikum.

- Milyen tervei vannak a jövőre nézve, előre láthatóan mennyire maradhat változatlan a kaposvári hangversenyek hagyománya?

-Tervünk, hogy folytatjuk. Kemény munka árán, mindig a minőséget szem előtt tartva.