Máté, Mirella

Gyertyagyújtás és koncert az elhunytak emlékére

2013.10.29. 14:04

Programkereső

Közös gyertyagyújtással kísért hangversenyre invitálja közönségét a Pannon Filharmonikusok október 31-én este a Kodály Központba.

Az épület előtti márványpadokon nemcsak a zenekar gyújt majd gyertyát néhai tagjai és elhunyt szerettei emlékére, hanem mindenki, aki az ünnepi hangversenyre ellátogat, lángot adhat érkezéskor egy mécsesnek, amely a koncert alatt odakinn, a Kodály Központ lépcsőin a közönség hozzátartozóit megidézve ég el, ezzel téve igazán meghitté az emlékezés pillanatait.

mécses - illusztráció
mécses - illusztráció

Szeretteinket elveszíteni mély és súlyos fájdalmat jelent. Az elmúlással való szembesülés érzésének leírására aligha van kifejezőbb műve a zenetörténetnek, mint Verdi Requiemje, ami kitüntetett helyet foglal el a zeneirodalomban: szívhez szóló, páratlanul drámai alkotás, melyben a fájdalom és a megindultság uralkodik. A zenemű kivételessége abban is megmutatkozik, hogy egy templom áhítatos miliőjéhez éppúgy igazodni képes, mint egy impozáns koncertteremhez.

A Pannon Filharmonikusok halottak napja alkalmából adott koncertjeinek - a korábbi évek hagyománya szerint - a Musica Sacra sorozat keretében rendre a Pécsi Bazilika adott otthont. Verdi kivételes erejű zeneműve azonban arra ösztönözte a zenekart, hogy ezúttal kivételt tegyen, és a Kodály Központban megszólaló hangversennyel fejezze ki elismerését a Requiem mélyen megindító, csodálatos hangzásvilága előtt.

Verdi e művét a bemutató idején többen is túlságosan világinak találták. Hans von Bülow, aki a partitúrát pár nappal a milánói bemutató előtt látta, egyenesen úgy nyilatkozott a Requiemről, hogy az „Verdi legújabb operája egyházi köntösben", és az előadásra el sem ment. Csak évekkel később kért bocsánatot a szerzőtől, amikor egy templomi koncerten először hallotta a művet, és a zene drámaisága mélyen felkavarta.

Az 1874-ben bemutatott alkotás Libera me tételét Verdi már korábban megkomponálta, amikor 1868-ban, Rossini halálát követően kezdeményezte egy több olasz zeneszerzőt foglalkoztató gyászmise megírását. Ennek a műnek a bemutatójára végül nem került sor, Verdi azonban később Manzoni haláláról értesülve elhatározta, hogy az egész szöveget megzenésíti az ő emlékére, és ebben felhasználta a korábban Rossini gyászmiséjéhez íródott tételt is.