Máté, Mirella

Nosztalgia és melódia

2013.10.29. 16:39

Programkereső

Csajkovszkij és Rahmanyinov - az orosz zene két meghatározó alakja; ha tetszik, amolyan zenei értelemben vett apa-fiú kapcsolat. Az egy generációval fiatalabb Rahmanyinovra döntően hatott Csajkovszkij, a dallam mindkettejük műveiben kiemelt szerepet kap. Az érzelmes, áradó dallam, amely az orosz népzene jegyeit viseli magán, és a hallgatót szinte megigézi.

Ilyen mű például a százhúsz éve elhunyt Csajkovszkij máig népszerű b-moll zongoraversenye (op. 23) is, amelyet az a Szergej Tanyejev játszott a moszkvai bemutatón, akinek Rahmanyinov második szimfóniáját ajánlotta. A dedikáció címzettje azonban nem ő volt. A zeneszerző eredetileg Nyikolaj Rubinsteinnek ajánlotta a versenyművet, ő azonban a következő szavak kíséretében adta vissza a partitúrát:"Ki kell irtani belőle a banalitásokat, és játszhatóvá kell tenni néhány lejátszhatatlan részt". Csajkovszkijt mélyen bántotta Rubinstein véleménye, és ami azt illeti, nem is fogadta meg a tanácsot. Inkább törölte a Rubinsteinnek szóló ajánlást, és Hans von Bülow nevét írta a címlap megfelelő soraiba. A bostoni, óriási sikert hozó premier (1875) után Bülow németországi városokban is eljátszotta a kompozíciót, hatalmas lelkesedést keltve; Moszkvában eközben Tanyejev produkciója nyomán tapsolta vörösre a tenyerét a közönség. A mű, noha az ember alapjában véve érteni véli Rubinstein kifogásait, méltán örvend töretlen népszerűségnek azóta is.

Nikolai Tokarev
Nikolai Tokarev

Rahmanyinov 2. szimfóniája (e-moll, op. 27) tizenkét évvel az első után, 1907-ben született. Éppen akkor, mikor a szerző zongorista-, karmesteri és zeneszerzői karrierjének csúcsán állt. Műveit a közönség később is sokra értékelte, a kritikusok ellenben éppen azt bírálták, ami a publikumot megfogta: zenei fogalmazásmódjának nosztalgikus hangvételét, a századforduló dús hangzásvilágához való töretlen ragaszkodást. Maga a 2. szimfónia ismertségben valószínűleg nem vetekedhet sem a vele egy időben keletkezett Holtak szigete című szimfonikus költeménnyel, sem a hat évvel korábbi 2. zongoraversennyel. Van azonban egy különlegessége: alkotója - már amerikai éveiben - átdolgozta, az egyórás alkotás időtartamát szinte a felére csökkentve. A szimfóniát most eredeti formájában szólaltatja meg a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Kocsis Zoltán vezényletével.

A Csajkovszkij-zongoraverseny szólistája a fiatal orosz tehetség, Nikolai Tokarev lesz. A művész zenész család sarjaként született Moszkvában 1983-ban (apja koncertzongorista, édesanyja hegedűművész). 1988-ban kezdte meg zenei tanulmányait a híres Gnyeszin Intézetben, ahol kimagasló eredménnyel végzett 2001-ben. 2004 és 2006 között a manchesteri Royal Northern College-ban tanult, majd Düsseldorfban felsőfokú tanulmányokat folytatott a Robert Schumann Főiskolán. 2000-ben megnyerte Bergenben a 10. Fiatal Zenészek Eurovíziós Nagyversenyét, és közönségdíjjal jutalmazták a zürichi Anda Géza Versenyen. 2006-ban a VIII. Nemzetközi Orpheum Zenei Fesztiválon Zürichben a Camerata Salzburggal közösen előadott Mozart-zongoraversenyért részesült elismerésben, majd 2009-ben Berlinben elnyerte a Montblanc-díjat. Játszott már Európa és Japán számos jelentős koncerttermében, és a következő szezon tervei közt szerepelnek fellépések az Egyesült Államokban is.