Orsolya

"Rejtőzködő" német világsztár a Müpában

2014.02.13. 20:58

Programkereső

Rendhagyó összeállítású kamaratrióra írt repertoár, klasszikusokat a modernnel ötvöző program, tisztelgés egy magyar zeneszerzőóriás előtt és nem utolsósorban egy „rejtőzködő” német világsztár budapesti fellépése – mindezt egyszerre nyújtja Várjon Dénes zongoraművész, Tabea Zimmermann brácsista és Jörg Widmann klarinétos február 21-i koncertje a Művészetek Palotájában.

A kamarazenét méltán nevezik a legkifinomultabb, legnagyobb zenei tudást igénylő műfajnak. A kevés hangszer jelenléte szinte szólistai felelősséget és odafigyelést igényel minden egyes muzsikustól, és a zenészeknek pillanatról pillanatra kellő érzékenységgel kell reagálniuk egymás legfinomabb rezdüléseire. Ezt a művészetet kimagasló szinten űzni csak a leggyakorlottabbak képesek, és a kamarazene csillagos órái azok, amelyekben külön utakon járó nagy művészek találkoznak a pódiumon közös muzsikálásra. Ez a koncert ilyennek ígérkezik.

Tabea Zimmermann
Tabea Zimmermann

Tabea Zimmermann egyszerűen szólva a világ egyik legjobb brácsása, kamarazenészként etalon értékű felvételek közreműködője. A hegedű „maszkulin" nagytestvérének megszólaltatói mindig is zenetörténet szerény, „rejtőzködő" sztárjai közé tartoztak - elég csak arra gondolni, Lionel Tertis és William Primrose számára a 20. század legnagyobb zeneszerzői dedikáltak műveket, és bár tehetségük és tudásuk érdemelten predesztinálta volna őket erre, ismertségük a mai napig eltörpül hegedűs kollégáik hírneve mellett. Az est német mélyhegedűse szorgalom és tudás tekintetében méltán hasonlítható a neves elődeihez, ugyanis a művésznő Végh Sándornál mélyítette el tudását a salzburgi Mozarteumban, a nyolcvanas évek elején pedig sorban kiérdemelte több rangos európai zenei verseny - Genf, Budapest, Párizs - díját is. Utóbbi megmérettetéssel kapcsolatban érdekesség, hogy Zimmermann a mai napig az ott elnyert, Étienne Vatelot által 1980-ban készített hangszeren játszik koncertjein és turnéin szerte a nagyvilágban. A művésznő érdeklődési köre kivételesen széles: kortárs zeneszerzők sora írt neki darabot Ligeti Györgytől Wolfgang Rihmig, de a klasszikus repertoárban is otthon érzi magát. Kamarazenei sikereit jelentős részben az Arcanto Quartet tagjaként érte el, játékát közel félszáz lemez dokumentálja - nem kizárólag kamaraműfajban -, ezeken többek között Gidon Kremer, Heinz Holliger, Schiff András, Zubin Mehta és Mischa Maisky partnereként hallható.

Jörg Widmann klarinétos szintén hangszerének egyik legjobbja, ugyanakkor aktív és termékeny zeneszerző is, s e minőségében kapta meg az Ernst von Siemens-díj fiataloknak szóló elismerését. Várjon Dénes a nagy múltú magyar kamarazenei hagyomány elkötelezett ápolójaként fontos szerepet játszik abban, hogy a műfaj ma is hangsúlyosan jelen van a hazai zenei életben. A zongorista szinte már második otthonaként tér vissza a Művészetek Palotája színpadára - legutóbbi játékát alig pár héttel ezelőtt tapsviharral fogadta a Bach-maraton közönsége -, de e mellett munkakapcsolata szoros és rendszeres Nyugat-Európa jelentős fesztiváljaival, egy-egy kiemelkedő muzsikusával.

Várjon Dénes
Várjon Dénes

Valójában Schumann-Kurtág-estet hallhatunk február 21-én - a magyar zeneszerzőt köszöntve nyolcvannyolcadik születésnapja alkalmából -, melyet Mozart tekézés közben írt triója (innen a Kegelstatt, azaz tekepálya elnevezés), valamint Widmann 1993-ban keletkezett, mára repertoárdarabbá nemesült kompozíciója színesít. Az érdekesség és a közös pont a műsor gerincét alkotó művek között a szokatlan hangszer-összeállítás. Mozart előtt senki nem írt kamaraművet a klarinét-zongora-brácsa hármasra, igaz, akkoriban a klarinét még új találmánynak számított. Robert Schumann szintén ezt az összeállítást választotta, ahogyan Schumann előtt tisztelgő opusában Kurtág György is.