Jácint

Kell klasszikus zenei brand Budapestnek?

2014.03.14. 12:40

Programkereső

Kovács Géza, az NFZ főigazgatója, aki nemrégiben nyerte meg a menedzserek Oscarjának tartott Patrick Hayes-díjat, a Népszava online-nak adott interjújában arról beszélt, hogy Budapestnek jól körülírható klasszikus zenei brandre lenne szüksége. De mit takar ez pontosan, túl a klasszikus zenei koncerteken? MAGAZIN

A Népszava online abból az alkalomból készített interjút a Nemzeti Filharmonikusok főigazgatójával, hogy ő lett az ISPA Nemzetközi Előadóművészeti Társaság elismerésének első közép-európai birtokosa. Kovács Géza elmondta, hogy a Batta András által előterjesztett klasszikus zenei gyűjtőközpont, a főváros kiemelt fontosságú zenei intézményeinek tervezett - és azóta elvetett - koncepciójával kapcsolatban nem kapott hivatalos megkeresést. Az egyeztetést, mint a Magyar Szimfonikus Zenekarok elnöke ugyanakkor elengedhetetlennek tartaná. Bár szükség lenne az egyre növekvő számú koncerthelyek között egyeztetésre, az általa csak nagyvonalakban ismert előterjesztést azonban helytelennek, szakmailag indokolatlannak tartja, mely megfosztaná a szóban forgó intézményeket az önállóságtól. Hozzátette, ha a Művészetek Palotája, a Zeneakadémia és a Magyar Állami Operaház közötti információ hatékonyabb közvetítéséről volna szó, az megvalósítható lenne más szakmai szervezeteken keresztül is. A felhozott nemzetközi példákat pedig egyszerűen hamisnak tarja.

Kovács Géza
Kovács Géza

Skizoid helyzetnek nevezte ugyanakkor, hogy a tervezett központ ugyan nem oldaná meg a problémákat, de az egyeztetés hiánya mégis az energiák kioltását eredményezné. A megoldás, szintén külföldi példák alapján egy határozott, jól kommunikálható fővárosi kulturális brand kialakítása lehetne, amely véleménye szerint, Budapest zenei életének múltját és jelenét tekintve minimális ráfordítást igényelne. Az ehhez szükséges koncertek már megvannak, csak egybefogva kellene kommunikálni őket, mindezt azonban központosítás nélkül képzeli el.

A komolyzene hazai esélyeit latolgatva elszomorítónak tartja, hogy a Kodály-módszer népszerűbb a tengerentúlon, illetve a kultúrafogyasztás mutatószámai önmagukban véve kiábrándító adatokat mutatnak. Arra a felvetésre, hogy a kultúra a gazdasági válság időszakában természetes parkoló pályán van Észtország példájával élt, ahol a kulturális, kreatív ágazatok támogatása az gazdasági nehézségek kormányzati szintű megoldásának koncepciójába illeszkedik, de a válság után Németországban, Svédországban és Franciaországban is növekedett a kultúra fogyasztásának aránya.

Egy ténylegesen működő fővárosi klasszikus zenei brand lehetőségéről megkérdeztük Horváth Gergelyt, a Magyar Turizmus Zrt. turisztikai vezérigazgató-helyettesét. Elmondása szerint a kormányzati célokkal összhangban levő "kulturális Budapest" koncepció népszerűsítése két évvel ezelőtt öt európai országban és Oroszországban is elindult. 

A folyamat szerves részét képezi a Budapesti Tavaszi- és Őszi Fesztivál magas színvonalú programsorozata, és az ehhez kapcsolódó komplex marketingtevékenység, amely Budapestet, mint jelentős kulturális központot az európai mezőny élvonalába helyezi. A BTF magas színvonalú programjai mellett, a külföldön is elismert, széleskörű hangversenykínálattal rendelkező Művészetek Palotája, a megújult Zeneakadémia, az Erkel Színház, az Operaház és a Budapest Music Center, valamint a hamarosan megnyíló Vigadó programkínálata mind olyan attrakciókat jelentenek, amelyek méltán tarthatnak számot a külföldi vendégek érdeklődésére. Szeretnék elérni, hogy a főváros komolyzenei programjai egyre gyakrabban jelentsenek elsődleges vonzerőt a Budapestre látogató közönség számára.

Európai szinten jellemzően nem olcsóbbak, hanem azonosak a fővárosi koncertjegyek árai a többi nagyvároshoz viszonyítva, így ugyanazokat a koncerteket megnézhetik Prágában, Bécsben vagy Berlinben is a klasszikus zene rajongói. Mégis, a kulturális produktumok elsődlegesen járulnak hozzá azokhoz a turisztikai elvárásokhoz, amelyek Budapestet a sokszínű és széles kulturális lehetőségeket kínáló fürdővárosok élvonalába emelik, fejtette ki Horváth Gergely, hozzátéve, a BTF valóban versenyképes brandként működik az európai fesztiválok sorában, amelynek külföldi kommunikációjára - az Őszi Fesztivállal együtt - évente közel 200 millió forintot fordít az állam.

(A Kovács Gézával készült teljes interjút itt olvashatja)