Kelemen, Klementina

Szőnyi Erzsébet kilencvenéves

2014.04.23. 21:57

Programkereső

Április 25-én lesz kilencvenéves Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas zenepedagógus, zeneszerző, karnagy, Kodály Zoltán tanítványa, a Kodály-módszer folytatója és terjesztője. Születésnapja alkalmából április 24-én ünnepi hangversenyt rendeznek műveiből a budapesti Zeneakadémián.

Budapesten született művészetkedvelő polgári családban. Zongoratanulmányait Benczúr Gyula festőművész unokahúgánál folytatta, emellett zeneelméleti magánórákat is vett. A Szilágyi Erzsébet leánygimnázium énektanár-karvezetője, a Kodály-módszert követő Sztojanovits Adrienne révén ismerkedett meg a népzenével, Bartók és Kodály kórusműveivel, ő volt az iskolai kórus zongorakísérője és rövid zongoradarabok írásával is megpróbálkozott.

Érettségi után a Zeneakadémia énektanár tanszakára jelentkezett, de zeneszerző énje már ekkor megmutatkozott - énekvizsgáján saját népdalfeldolgozását adta elő. A főiskolán Viski János zeneszerzésre oktatta, a zongoraszakon Szegedi Ernő és Weiner Leó volt tanára, Kodály Zoltánnál népzenei ismereteit mélyítette el, az ének tanszak munkájában korrepetitorként vett részt, Ferencsik János óráin a vezényléssel is megpróbálkozott, tanára volt még Bárdos Lajos és Szabolcsi Bence is.

Szőnyi Erzsébet
Szőnyi Erzsébet

Szőnyi Erzsébet 1945-től évtizedeken át oktatta a jövő muzsikusait különböző tanszékeken, 1960-tól nyugdíjba vonulásáig, 1981-ig vezette a középiskolai énektanár- és karvezetőképző tanszakot. A negyvenes évek közepén egy évig Kodály felkérésére őt helyettesítette a népzenei katedrán, amelyet nagy kitüntetésnek érzett. Az évtized végén Párizsban ösztöndíjjal Tony Aubin zeneszerzésre, Nadia Boulanger zongorakíséretre, Olivier Messiaen esztétikai analízisre oktatta, I. zenekari divertimentójával elnyerte a párizsi Conservatoire zeneszerzői díját.

Hazatérve bekapcsolódott a magyar zenepedagógia újjászervezésébe. Pályája egyik legfontosabb célkitűzésének azt tartotta, hogy a Kodály-módszert világszerte megismertesse és minél szélesebb körben terjessze. Szolfézst, módszertant és gyakorlati oktatást is vezetett, egyik első zenepedagógiai munkája A zenei írás-olvasás módszertana címmel született. Később íródott az Öt kontinensen a zene szolgálatában, valamint a Zenei nevelési irányzatok a 20. században. Az 1960-as évektől nemzetközi zenepedagógiai konferenciákon vett részt, Kodállyal tanított a tengerentúlon, az idelátogató külföldiek képzésére az Esztergomi Nyári Egyetemen alapított kurzust.

Szőnyi Erzsébet - dr. Ittzés Mihály
Szőnyi Erzsébet - dr. Ittzés Mihály

Zenepedagógiai munkája mellett maradt ideje a zeneszerzésre is. Négy operát (Dalma, Firenzei tragédia, Adáshiba, Elfrida) és két oratóriumot (Babilon, A hazug katona) írt, emellett komponált kórusokat, gyermekdarabokat (A makrancos királylány, Az igazmondó juhász, A didergő király), szólóhangszerre írott műveket, dalokat, kórusműveket, színpadi darabokat, kantátákat, zenekari és kamaraműveket, versenyműveket zongorára, orgonára. A kilencvenes években érdeklődése az egyházi zene felé fordult, több misét is komponált, szerzői lemeze 1984-ben jelent meg.

Szőnyi Erzsébet a Magyar Művészeti Akadémia tagja, a Magyar Kodály Társaság és a Bárdos Lajos Társaság társelnöke, a Magyar Chopin Társaság elnöke, a Nemzetközi Kodály Társaság vezetőségi tagja volt. 1992 és 1996 között a Magyar Zenei Kamara alelnöki tisztségét látta el és tagja volt az alternatív Kossuth-díjat odaítélő alapítványnak.

Művészete elismeréseként egyebek közt Liszt Ferenc-díjjal (1947), Erkel Ferenc-díjjal (1959), Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal (1995, 2004), Kodály Zoltán-díjjal (2001) tüntették ki. Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést (1992), a kiváló művész címet (2000) és a Magyar Örökség Díjat (2004). 2006-ban Kossuth-díjat vehetett át fáradhatatlan zenepedagógusi munkásságáért, a magyar zenei kultúra gazdagítása és elismertetése érdekében folytatott tevékenységéért. 2011-ben Prima díjat nyert, Törökbálinton zeneiskola viseli a nevét.